rss      tw      fb
Keres

Standard: Orbán is segít Putyinnak, hogy megossza Európát

 

 

A Der Standard című bécsi lap Putyin megosztja Európát? címmel közölte Paul Lendvai kommentárját. Az orosz államfő a politikai fronton jelentős taktikai sikereket ért el.

Alig múlik el nap úgy, hogy ne jelennének meg borúlátó elemzések Oroszország gazdasági helyzetéről és a sötét kilátásokról az olajár feltartóztathatatlan zuhanása miatt. Az első két hétben a rubel dollár-árfolyama 17,5 százalékkal zuhant. Tekintettel a 11,4 százalékos inflációra, a gazdasági szakértők Putyin 2000-es hatalomra jutása óta első ízben a reáljövedelmek csökkenésére számítanak. A GDP 3-5 százalékos csökkenéséhez hozzájárultak az EU és az Egyesült Államok szankciói, amelyeket azért róttak Oroszországra, mert Moszkva hozzányúlt Ukrajnához.

Putyin hatalmi pozíciója azonban minden rendelkezésre álló jel szerint mindezek ellenére érintetlen. Moszkvai közvélemény-kutatók szerint a megkérdezettek 87 százaléka véli úgy, hogy az Egyesült Államok kihasználja az ukrajnai válságot arra, hogy kicsivé tegye a feltörekvő Oroszországot. Ma minden második orosz számára fontosabb az, hogy országa nagyhatalom legyen, mint az, hogy jólétben éljen.

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a belpolitikailag változatlanul nem fenyegetett államfő jelentős taktikai sikereket ért el a politikai fronton, különösen a tekintetben, hogy az Európai Uniót megossza Ukrajna kérdésében. Sok megfigyelő számára a megdöbbentő tendenciák egyike az olyan országok pálfordulása, amelyek hozzájárultak „a XX. század legnagyobb geopolitikai katasztrófájához” (Putyin), nevezetesen a Szovjetunió felbomlásához. Egy ideje Oroszország legnagyobb hangú közép-európai szövetségesének Orbán Viktor számít, aki egykor kommunistaellenes és szovjetellenes lázadóként vált híressé, és ma sok éve Magyarország kétharmados többséggel kormányzó miniszterelnöke. Számára Putyin Oroszországa (akárcsak Törökország és Kína) „sztár”, amely nem törődik „a Nyugat-Európában elfogadott dogmákkal és ideológiákkal”.  (Orbán) élesen bírálta mind az amerikai külpolitikát, amely Magyarországot „új hidegháborúba bonyolíthatja Oroszországgal”, mind pedig az uniós szankciókat, amelyeket visszafelé elsült lövésnek nevezett. Csehország és Szlovákia vezető államférfiúi is rosszallják a szankciós politikát.

Miközben a balti államok és Lengyelország keményvonalat képviselnek, az olasz Federica Mogherinit, az EU külpolitikai képviselőjét bírálják az unióban az Oroszországgal szemben tanúsított túlságosan kompromisszumkész magatartása miatt, mi több, Anne Applebaum befolyásos amerikai publicista nyilvánosan is kritizálja. A közösségi honlapokon és a német tévéadók és újságok vitafórumain folytatott Kreml-barát propaganda-hadjáratok, valamint a Putyinról kedvezően nyilatkozó nyugati személyiségeknek, köztük volt német kancellárok kijelentései azt a célt szolgálják, hogy éket verjenek az Európai Unió tagállamai közé. 

Nem utolsó sorban fontosak Putyin taktikai sikerei Szerbiában, amelynek kormánya nem részese a szankcióknak, és amely jelenleg annak az 57 államot tömörítő az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a soros elnöke, amelynek a szakértői kulcsszerepet töltenek be a kelet-ukrajnai, újra és újra megsértett fegyverszünet megfigyelésében.

 

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal