rss      tw      fb
Keres

Standard: Magyarországon a bankok viselik a svájci frank erősödésének következményeit

 

 

A Der Standard című bécsi lap Megszüntették az euró rögzített minimális árfolyamát – A svájci jegybankárok hosszú keze címmel közölte Szigetvári András  cikkét. A megerősödött svájci valuta nyomás alá helyezi az ausztriai és kelet-európai adósokat. A bankokra alighanem Magyarországon várnak többletkiadások.

Az elemzők utálják a meglepetéseket. Szinte sohasem ismerik be még azt sem, ha egy esemény váratlanul következik be. „Ez várható volt” – így hangzik a szakemberek egyik standard mondata, amikor egy valuta váratlanul zuhan, vagy amikor váratlanul nő az infláció. Csütörtökön ez másként volt.  

Annyira váratlanul érte a piaci megfigyelőket a Svájci Jegybank (SNB) döntése, hogy feladja a frank euróhoz kötését, hogy senki nem rejtette véka alá a megdöbbenését. A frankfurti Commerzbanknál és a budapesti brókereknél egyaránt „meglepő fordulatról” beszéltek.

Az SNB 2011 szeptemberében meghúzott egy határt, azt követően, hogy a svájci frank erősen felértékelődött az euróhoz képest. Azóta egy euró nem érhetett levesebbet 1,20 svájci franknál. Az SNB élénken interveniált a devizapiacon, hogy megvédelmezze ezt a határt. Csütörtök óta a frank újra szabad. A hatások messzire nyúltak.

A svájci pénznem euró-árfolyama a csúcsponton közel 40 százalékkal nőtt meg. A helyzet délután valamelyes megnyugodott. Egy euró ennek ellenére csak 1,028 frankot ért – ez kereken 15 százalékkal kevesebb, mint az előző napon.

A svájci tőzsdén a 25 éves legszörnyűbb árfolyamzuhanások mentek végbe. A legnagyobb forgalmú cégek, mint a Swatch és az USB részvényértéke 85 milliárd euróval csökkent.

A viharok átcsaptak Kelet-Európára: a befektetők forintot adtak el. A magyar valuta minden idők legmélyebb pontjára zuhant az euróval szemben. Még nagyobbak voltak a veszteségek a lengyel zloty esetében, amelytől szintén szabadulni akartak a befektetők.


Eladások Keleten

De miért vált ki egy svájci valutadöntés ilyen viharokat – ez mind csupán pánikreakció lenne? Nem. Több európai államnak – és különösen Ausztriának – valóban van félni valója az erősebb franktól. 

Ausztriában sok hazai hitelfelvevő frankban adósodott el. Noha a bankok az utóbbi időben konvertálási politikát folytattak – a frankhiteleket átváltották euróra –, a kint lévő háztartási hitelek kereken ötöde még mindig svájci frankban van, ez 27 milliárd eurónak felel meg.

A frankban eladósodottak többségének a futamidő alatt csak a kamatokat kell fizetni, és közben egy (többnyire értékpapírokból álló) törlesztési alapban takarékoskodnak, hogy a végén ebből fizessék ki a hitelt. De itt már évek óta lyuk tátong: a törlesztési alapok értéke csekélyebb, mint a hiteleké. Az Osztrák Nemzeti Bank legutóbbi vizsgálata szerint a lyuk mintegy 5 milliárd euró volt. Ha a frank erőssége tartós lesz, a különbség növekedni fog.

Gondokba ütköznek a kelet-európai bankügyfelek is. Különösen Magyarországon, Lengyelországban, Horvátországban és Szerbiában a jelzáloghitelek jelentős részét frankban adták ki. Itt az emberek azonnal megérzik a felértékelést, mert az nyomban megdrágítja a havi törlesztő részleteket – kevesebb marad a fogyasztásra. Ezért Horvátországban, amely hét éve van recesszióban, emiatt várhatóan tovább romlik a konjunktúra – mondja Vladimir Grigorov a bécsi WIIW gazdaságkutató intézet közgazdásza.


Új problémák az Erste Bank, a Raiffeisen és társaik számára

Az adósok nyomás alatt Ausztriában, adósok nyomás alatt Kelet-Európában: ez a helyzet veszélyessé válik az osztrák bankok számára. Az osztrák pénzintézetek és leánybankjaik kintlévősége Kelet-Európában 230 milliárd euró – ebből 40 százalék devizákban, mindenekelőtt euróban. Az osztrák bankok a térségben nagyobb kockázatot viselnek, ráadásul gyengébben tőkésítettek.

A frank-fejlemény Magyarországon már konkrét következményekkel jár: az Orbán-kormány 2014-ben rögzítette, hogy a sok devizaalapú hitelt forintra kell konvertálni. Orbán nem akarta újra túlságosan megterhelni a bankokat. Ezért novemberben olyan váltóárfolyamot rögzített, amely közel járt az akkori piaci értékhez. Így az adósoknak egy frankért 256,5 forintot kell fizetni. Csütörtökön azonban egy svájci frankért már 305 forintot kellett fizetni. A budapesti jegybank világossá tette, hogy a konvertálást ennek ellenére az eredeti feltételek szerint fogja végrehajtani. A veszteséget ez esetben a pénzintézeteknek kell viselni – mondja Pálffy Gergely, a Buda-Cash pénzügyi szolgáltató elemzője.

 

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal