Vétkesek közt hallgatni arany?
- Részletek
- 2010. január 14. csütörtök, 02:24
- Kertész András
Avagy, ha megszólaltak volna, bölcsek maradtak volna...
(Kertész András)
Ebben az országban rengeteg a jó közgazdász, vannak ismertek, és vannak elismertek is. Van, akit úgy ismernek, hogy érdemes adni a szavára, akár külföldön is, van, akit meg úgy, mint a rossz pénzt. Az előbbiektől főleg akkoriban lehetett "tömeges" megnyilvánulásokat hallani, amikor kirobbant a válság. Ez teljesen természetes, hiszen egy válság kezelésében óhatatlanul szükség van rájuk. S ha már úgyis volt egy Reformszövetségünk, tele a szakma krémjével, akik közül a Bajnai-kormányba is jutott...
De ne szaladjunk ennyire előre. A Reformszövetség tagjai és a velük egyetértő szakmabeliek leginkább a Gyurcsány-féle válságkezelést kritizálták, volt, amikor jogosan. Nem volt olyan lépése az akkori kormánynak, amelyet legalább hárman-négyen ne elemeztek volna azonnal, szóban, írásban. Hogy mi az, ami jó az adott lépésben, és mik a veszélyei, és persze sokan akadtak, akik másképp csinálták volna, persze, a politikai felelősség kényelmetlen érzete nélkül, mintegy a pálya széléről bekiabálva.
Aztán egy napon lemondott Gyurcsány Ferenc... szakértői kormányt kellett alakítani. Természetesen az addig minden mikrofonnak látszó tárgynak nyilatkozó szakértők közül senki nem vállalta egy ilyen kormány vezetését. Volt pénzügyminiszter, bankelnök stb., így már nem vállalta. Mármint úgy, hogy azt, amit eddig csak mondtak, meg is kellene csinálni, miközben van egy ellenzék, és van egy "nép"... no, ebből a "csalánból" már nem kértek.
Aztán az ismert előzmények után és körülmények között megalakult a Bajnai-kormány. Amely aztán nem "szívbajoskodott", megtette azt, amit kellett, így aztán a Reformszövetség "megnyugodva" vette a kalapját, mondván, nekik itt már nincs dolguk. De valóban nincs?
A 2010-es büdzsé végszavazásának "előestéjén" a Fidesz összeszedte a fent említett "rossz pénz"-kategória 29 jeles képviselőjét, akik hajlandók voltak a politika oltárán feláldozni szakmaiságukat, és odaállni egy minden szempontból védhetetlen, több sebből vérző álláspont mellé, amelynek semmi más célja nem volt, mint a kormány hiteltelenítése, a bizonytalanság erősítése, a stabilizáció gyengítése.
S ekkor (legalább ekkor, ha már előbb nem is) illett volna a szakma igazi krémjének újra valamilyen szövetséget alkotni, és ahogy régen tették, tételesen cáfolni a sarlatánok és kuruzslók állításait, ugyanazzal az elánnal, amellyel annak előtte Gyurcsány tervezett vagy végrehajtott intézkedéseivel tették.
No persze, megértem, hogy a Bajnai-program ismertetésekor vagy az első lépések idején még nem léptek fel a Fidesz nyilvánvalóan "téves" elképzelései ellen, mert akkor még nem lehettek 100 százalékig biztosak abban, hogy Bajnai jó irányba mozdul. Bár azért sejteni már lehetett, a piac ugyanis gyorsan reagált a stabilizációs tervek ismeretében. De hogy most miért nem tették vagy teszik meg, ez számomra érthetetlen. Talán veszélyesnek gondolják, a várható választási eredmények tükrében, a nyílt szakmai kiállást? Arra nem gondolnak, hogy a várható eredményeket esetleg jó irányba módosítaná egy ilyen megnyilvánulás? Nem tudom elhinni, hogy nincs másik 29 ember ebben az országban, aki látja a valós helyzetet, és ezt el is tudná mondani az embereknek. A "lézengő" ellenvéleményektől eltekintve a szakma hallgat. Vajon miért?