rss      tw      fb
Keres

Standard: kétértelmű reagálások Budapesten a párizsi vérengzésre




A Der Standard című bécsi lapban Kadirov megfenyegette Hodorkovszkijt, kétértelmű reagálások Budapesten címmel jelent meg André Ballin (Moszkva) és Gregor Mayer (Budapest) cikke.

Vlagyimir Putyin részvéttáviratot küldött Franciaországba, de Ramzan Kadirov, Csecsenföld elnöke láthatólag úgy érzi, őt inspirálja a Charlie Hebdo elleni merénylet. Mindenesetre Hodorkovszkijt, a Jukosz egykori tulajdonosát a szatirikus magazin karikaturistáihoz hasonló sorssal fenyegette meg.

Hodorkovszkij kifejezésre juttatta részvétét az áldozatoknak, ugyanakkor követelte, hogy senki ne engedje magát megfélemlíteni a véres tettől. Ha az újságírók becsülik a méltóságukat, „holnap nem létezhet lap Mohamed-karikatúra nélkül” – írta.

Úgy látszik, Hodorkovszkij azt akarja, hogy minden újságírónak része legyen „a párizsi kiadó tapasztalatában” – bosszankodott Kadirov, és a volt oligarchát minden muzulmán ellenségének, és ezzel „az én személyes ellenségemnek” minősítette. Felhívásáért Hodorkovszkijt, annak ellenére, hogy Svájcba menekült, keményen meg fogják büntetni – mondta.

„A fenyegetés tendenciájában nem különbözik a párizsi terrormerénylettől” – mondta Hodorkovszkij, és hangsúlyozta, hogy nem fogja hagyni megfélemlíteni magát, és hogy az a véleménye: a muzulmánok többsége támogatja a sajtószabadságot mint a társadalom egyik alapvető értékét.


Ellentmondásos és kétértelmű reagálások Budapesten

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Charlie hebdo című szatirikus magazin elleni terrormerényletet pénteken „brutális terrorcselekményként” elítélte. Egy rádióinterjúban azonban megemlítette az EU „rossz bevándorlási politikáját”, amelyet így közvetve részben felelőssé tett a vérfürdőért. „Most azonban ízléstelen lenne az ésszerűség hangján szólni, amikor még a lelkek vannak megrendülve” – mondta.

Az Orbán-sajtó kevésbé volt visszafogott. Szőnyi Szilárd, a Heti Válasz című hetilap főszerkesztő-helyettese már szerdán a Charlie Hebdo „közönséges karikatúráit” ostorozta, amelyek „keresztények, muzulmánok – vagy éppen zsidók – millióit” bőszítették fel. Az embernek védekeznie kell – írta. Például azzal, hogy „nem teszünk tömegesen közzé olyan karikatúrákat, amelyek nemcsak ezekben a vadállatokban, hanem minden tisztességes polgárban undort keltenek”.

Hasonlóra jutott a Magyar Nemzet című napilap pénteken. „Hol van a véleménynyilvánítási szabadság határa?” – tette fel a kérdést. „A botrányok keltéséhez való jog valóban olyan fontos, hogy érdemes meghalni érte? És szabad-e viccelődni bárkinek a hitével?” Lehetséges, hogy Magyarországon nem szabad. Mintaper azonban eddig nem volt.