rss      tw      fb
Keres

Nemzetközi szervezetek a magyar sajtó szabadságát féltik



Tényfeltáró küldöttséget küld az IPI és a SEEMO Magyarországra – Az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) és EP-képviselők is aggódnak a magyar médiatörvény miatt – Nemzetközi hírlapkiadói szervezetek levele Orbánnak a magyar médiatörvény-tervezet miatt – A Freedom House bírálja az új magyar médiatörvény-tervezetet

Tényfeltáró küldöttséget küld az IPI és a SEEMO Magyarországra
2010. december 14., kedd

Tényfeltáró küldöttséget küld Magyarországra a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) és a Dél- és Kelet-európai Médiaszervezet (SEEMO), hogy a sajtószabadság helyzetéről tájékozódjon - közölte a SEEMO kedden Bécsben kiadott közleményében.

A delegáció szerdán és csütörtökön tartózkodik majd Magyarországon. A tényfeltáró misszió részvevői Anthony Mills, az IPI sajtószabadság és kommunikációs igazgatója, Oliver Vujovic, a SEEMO főtitkára és Pálics Márta SEEMO-tag lesznek.

A közlemény szerint a küldöttség számos újságíróval és állami tisztségviselővel találkozik majd látogatásuk két napja alatt.

„Az IPI az utóbbi hónapokban ismételten aggodalmának adott hangot a magyar sajtószabadság romló helyzete miatt. A parlament előtt lévő törvénytervezet további bizonyítéka a sajtószabadság korlátozására irányuló kísérletnek. Ezért olyan fontosak az ehhez hasonló küldöttségek” - idézte a közlemény Anthony Millst.

A SEEMO számára nagyon fontos ez a látogatás, a szervezet világos visszajelzést vár a média és az állam képviselőitől a média helyzetéről, problémáiról és a magyarországi fejleményekről – közölte Oliver Vujovic.

***

Az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) és EP-képviselők is aggódnak a magyar médiatörvény miatt
2010. december 15., szerda

Aggodalmát fejezte ki kedden az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) a magyar médiatörvény tervezete miatt, amely a szövetség Brüsszelben kiadott közleménye szerint fenyegetést jelent a sajtószabadságra.

Aidan White főtitkár megfogalmazása szerint a tervezett törvény egy olyan testület ellenőrzése alá vonja a médiát, amelynek „illetékessége és legitimációja megkérdőjelezhető”.

Ha jelenlegi formájában fogadják el, a törvény sérti a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát – áll a szövegben.

A közlemény szerint a szövetség és annak magyar tagszervezete, a MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) más civil szervezetekkel együtt arra szólítja fel a kormányt, hogy vizsgálja felül a tervezetet.

Az EFJ bejelentése szerint a médiaügyekre szakosodott európai parlamenti képviselők egy csoportja levelet intézett Jerzy Buzek EP-elnökhöz, kifejezve aggodalmát a magyar médiahelyzet miatt.

***

Nemzetközi hírlapkiadói szervezetek levele Orbánnak a magyar médiatörvény-tervezet miatt
2010. december 13., hétfő

Aggodalmát fejezte ki a magyar médiatörvény tervezetével kapcsolatban az Európai Lapkiadók Egyesülete (ENPA), valamint a Lapok és Lapkiadók Világszövetsége (WAN-IFRA) hétfőn Brüsszelben kiadott közleményében.

A szakmai szövetségeket különösen az a terv nyugtalanítja, amelynek értelmében az újságírók és kiadók megbüntethetők lennének, ha nem adják ki forrásaikat, vagy a kormány (Médiatanács) által helytelennek ítélt információkat publikálnak.

A két szövetség közös levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, és ebben azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy a törvény fenyegetést jelent a sajtószabadságra, valamint az oknyomozó újságírásra.

A források bizalmas jellegét nemzetközi egyezmények és sok országban törvények biztosítják – emlékeztet a levél –, a névtelenség garantálása nélkül pedig sokan félnének attól, hogy közérdeklődésre számot tartó információkat újságírókkal osszanak meg.

Az aláírók úgy vélik, hogy amennyiben a törvény így lép életbe, szubjektív értékelésre ad lehetőséget bármilyen cikk esetében, a szerkesztők és kiadók esetében pedig lehetővé teszi a büntetést a kormány ellenőrzése alatt álló szabályozótestületeken keresztül.

„A javaslat drámaian korlátozhatja a tárgyilagos hírsajtót” – áll a közleményben.

A szövetségek sürgetik a kormányt, hogy vizsgálja felül a jelenlegi tervezetet annak biztosítása érdekében, hogy az tökéletesen betöltse rendeltetését a demokrácia növelésére.

Az ENPA és a WAN-IFRA tisztelettel emlékeztette a kormányfőt arra, hogy Magyarországnak világszerte jó hírneve van a szabadságot és a sajtószabadságot illetően, és ezt látni lehetett az 1848-as és 1956-os forradalmak idején is, valamint a közelmúlt évtizedeiben, amelyek az európai uniós csatlakozáshoz vezettek.

***

A Freedom House bírálja az új magyar médiatörvény-tervezetet
2010. december 14., kedd

A parlamentben tárgyalt új médiatörvény tervezete a magyar kormány legújabb olyan kezdeményezése, amely fenyegetést jelent a sajtószabadságra – állította hétfőn közzétett jelentésében a Freedom House (FH) nevű, washingtoni központú nemzetközi civil szervezet.

Az FH – amely egyébként 2010-ben mind a sajtószabadság, mind pedig a politikai és polgári szabadságjogok tekintetében a „szabad” kategóriába sorolta be Magyarországot – az első helyen azt kifogásolta, hogy a leendő jogszabály alapján a „kiegyensúlyozatlan” tájékoztatás miatt bírság lesz kiszabható a magánkézben lévő médiumokra. A törvény ezeket a médiumokat lényegében ugyanolyan szabályoknak akarja alávetni, mint a közszolgálati és az állami médiát.

„Ez a jogszabály, a média ellen hozott egyéb intézkedésekkel kombinálva, jelentősen visszaveti majd a sajtószabadságot Magyarországon” - idézte a FH közleménye Karin Karlekart, a szervezet éves sajtószabadság-jelentésének szerkesztőjét. – „Különösen aggasztónak tartjuk a feltételezett ’jogsértések’ meghatározását, amely nagyon tág és olyan környezetet teremt, amely jelentős visszaélésekhez vezethet, különös tekintettel az ország szélsőségesen polarizált politikai viszonyaira.”

A jelentés emlékeztet rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke egy volt fideszes politikust nevezett ki 9 évre az újonnan létrehozott Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa igazgatójának, s a testület többi négy helyét is a párt támogatói töltik be. Novemberben életbe lépett egy olyan törvény, amely a nemzet- és közbiztonsági kérdésekről írt cikkeikkel kapcsolatban a forrásaik feltárására kötelezi az újságírókat.

A jelentés szerint az intézkedések erős ellenállást váltottak ki a magyar média, valamint a sajtószabadságra felügyelő hazai és a nemzetközi szervezetek részéről. Ezek azt kifogásolták, hogy az új szabályozások ellentétesek a legjobb nemzetközi és európai gyakorlattal.

Az 1941-ben alapított Freedom House célja a demokrácia, a politikai szabadság és az emberi jogok ügyének szolgálata, illetve az, hogy éves jelentéseiben a nyilvánosság elé tárja az egyes országokban e téren elért eredményeket vagy az elkövetett jogsértéseket. A FH költségvetésének nagy részét az amerikai kormány állja, de kap támogatást a holland kormánytól és több magánalapítványtól is.



Forrás: MTI


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!