rss      tw      fb
Keres

Iráni atomprogram - A nukleáris tárgyalásokról kérdezték az ultrakonzervatívok az iráni külügyminisztert


MTI 2015. január 6., kedd 19:04

Parlamenti meghallgatáson kellett válaszolnia az iráni törvényhozók kérdéseire Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszternek kedden a Teherán vitatott atomprogramjáról szóló nemzetközi tárgyalásokkal kapcsolatban.

A képviselők egy részének nevében az ultrakonzervatív Dzsavad Karimi Goddusszi tette fel a kérdéseket Zarifnak. A keményvonalas törvényhozó azzal vádolta meg a külügyminisztert, hogy a svájci megbeszéléseken túlságosan sok engedményt tett a nagyhatalmaknak.

Az iráni diplomácia vezetője azzal védekezett, hogy a nemzetközi közösség azért nem rendelt el újabb nemzetközi szankciókat a perzsa állam ellen, mert 2013 novemberében sikerült ideiglenes megállapodásra jutniuk a hatok nevű országcsoport (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) és Irán között zajló tárgyalásokon. „Ma már senki nem beszél az urándúsítás leállításáról, csak a dúsítás mértékéről” - jelentette ki Zarif.

A külügyminiszter emellett azt hangoztatta, hogy a nukleáris tárgyalások következtében rendkívül sokat javult az Iránról alkotott kép külföldön, és az országot már nem tekintik fenyegetésnek a nemzetközi biztonságra nézve. „Ma egy erőteljes és logikusan cselekvő szereplőnek látják Iránt, amelyet nem lehet félreállítani vagy figyelmen kívül hagyni” - mondta a politikus. „Hatalmas országok és vállalatok sorakoznak az ajtónk előtt” - tette hozzá.

A több mint egy órán keresztül tartó meghallgatás végén szavazást tartottak, amelyen a jelen lévő 229 törvényhozó közül 125-en támogatták a külügyminisztert, 86-an ellene szavaztak, 18-an pedig tartózkodtak. A szavazásnak formális tétje nem volt, elvesztése azonban aláásta volna a külügyminiszter hitelét.

Miután november 24-én Bécsben Teherán és a hatok nem tudtak végleges megállapodásra jutni a vitatott atomprogramról, meghosszabbították az ideiglenes megállapodás érvényét, és 2015. július 1-jére változtatták a tárgyalások befejezésének határidejét.

A nagyhatalmak azt követelik, hogy Irán csökkentse atomlétesítményeinek kapacitását annak érdekében, hogy ne legyen képes nukleáris fegyvert előállítani. Irán a teljes körű polgári célú nukleáris tevékenység fenntartását és a nyugati gazdasági büntetőintézkedések eltörlését akarja elérni.

A 2013. novemberi végi megállapodásban Irán vállalta, hogy befagyasztja nukleáris tevékenységeinek egy részét a szankciók részleges feloldása fejében.