Economist: Orbán háborúi




A The Economist című folyóirat első januári számában Magyarország – Viktor háborúba megy címmel közölt írást. A magyar vezető civakodik némely párttársával és az Egyesült Államokkal.

Nem jól kezdődött az új esztendő Orbán Viktor, Magyarország harcias miniszterelnöke számára. Kormányzópártja, a jobboldali Fidesz támogatottsága csökken. A Medián intézet minapi felmérése azt mutatta, hogy a támogatás 38 százalékról 26 százalékra esett, ami mintegy 900 ezer szavazó elvesztését jelenti. Orbán személyes népszerűsége 16 százalékpontot zuhant. Más közvélemény-kutatók hasonló eredményekre jutottak.

Az elégedetlenség közvetlen kiváltó oka egy internetadó-terv volt, amelyet sietve visszavontak, miután október végén egy tüntetés emberek tízezreit vitte ki az utcára Budapesten. Ám úgy tűnik, hogy a kormány visszavonulása – az első jelentősebb a legutóbbi, 2014-es földcsuszamlásszerű választási győzelme óta – ahelyett, hogy kiengesztelte volna a dühös magyarokat, éppen hogy felvillanyozta őket. Növekvő haragjuknak mélyek a gyökerei.

A Fideszben repedéseket okoznak az egyes kormányminiszterek és barátaik luxusáról, különleges ingatlanjairól szóló történetek, miközben nő a szegénység. Pokorni Zoltán volt pártelnök és volt oktatási miniszter, aki ma Budapest egyik kerületének a polgármestere, arra szólított fel, hogy vessenek véget a kormánytagok és „vezető politikusok” „különc életstílusának”. Pokornit rendre utasította Lázár János, Orbán kancelláriaminisztere, de Pokorni megjegyzése széleskörű nyilvánosságot kapott.

A Fideszben nő az aggodalom amiatt is, hogy az Egyesült Államokkal folyó viszály teljes diplomáciai válsággá fejlődhet. Hat magyar tisztségviselőt kitiltottak az Egyesült Államokból korrupció gyanúja miatt, ami igen szokatlan szankció egy NATO-szövetségessel szemben. Az Egyesült Államok a magánélet védelmére hivatkozva nem hajlandó megnevezni az illetőket. Mindazonáltal Vida Ildikó, az adóhatóság vezetője beismerte, hogy ő az egyik a listán szereplő személyiségek közül, és határozottan tagadja, hogy bármi rosszat tett volna. Orbán bátorítására rágalmazásért beperelte André Goodfriendet, az Egyesült Államok budapesti ügyvivőjét. A kereset aligha jut el bármeddig, mivel Goodfriend diplomáciai mentességet élvez.

Az ünnepek esélyt kínáltak a lehiggadásra és a magyar külpolitika felülvizsgálatára. A Moszkva felé fordulás visszafelé sült el az ukrajnai válság és a rubel összeomlása után. Magyar tisztségviselők azt mondták nyugati nagyköveteknek, hogy a sokat dicsért „keleti nyitás” nem hozott annyi külkereskedelmi hasznot és befektetést, amennyit reméltek. Az ország energiastratégiájára az mért csapást, hogy Vlagyimir Putyin lemondta a Magyarország által támogatott Déli Áramlat gázvezeték építését.

Ám az amerikaiakhoz fűződő kapcsolat javítása helyett Orbán és miniszterei támadást indítottak. A korrupciós vádakat Orbán azzal utasította el, hogy ezek csak „fedőtörténetek” annak leplezésére, hogy az amerikaiak növelni akarják a befolyásukat a térségben. Az Egyesült Államok beavatkozik a közép-európai államok belpolitikájába – mondta. Úgy vélte, a tulajdonképpeni mozgatórugók az ukrajnai válság és az EU, valamint az Egyesült Államok között a szabadkereskedelemről folyó tárgyalások. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint az Egyesült Államok mindössze a demokrácia és a jogállam miatti aggodalmait osztja meg a magyar kormánnyal.

Az amerika magatartásáról agresszív kijelentéseket tett Lázár, Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője és Szijjártó Péter külügyminiszter, akik mind interjúkat adtak a kormánypárti médiának. Szijjártó azt mondta a Magyar Nemzetben, hogy „külső és belső erők destabilizálni” akarják Magyarországot. Az Amerikával való viszály a vitatott médiatörvény elfogadására nyúlik vissza – mondja Kovács Zoltán, a kormány egyik szóvivője. „2011 óta érezhetők és kézzelfoghatók az amerikai kormányzat fenntartásai velünk szemben.” Az ilyen érzelmeket talán jól fogadja a Fidesz bázisa, de az valószínűtlen, hogy erősíteni akarnák.