rss      tw      fb
Keres

Hollande előrelépést vár az ukrán válság megoldásában az asztanai csúcstól


MTI 2015. január 5., hétfő 16:08

A francia elnök előrelépést vár az ukrán válság megoldásában a január 15-ére Kazahsztánba összehívott nemzetközi csúcstalálkozótól, Görögország eurózóna-tagságával kapcsolatban pedig az a véleménye, hogy erről a görögöknek kell dönteniük.

Francois Hollande a France Inter rádióban beszélt hétfőn több témáról. Hangsúlyozta, hogy ha lesz újabb előrelépés az asztanai csúcson - ilyen volt szerinte a fogolycsere az ukrán hadsereg és az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok között -, akkor fel kell oldani az Oroszországra kivetett szankciókat, de ha nem, akkor a büntetőintézkedéseknek maradniuk kell.

A francia elnök kijelentésére reagálva Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek kijelentette, hogy az európai vezetőknek a szankciók eltörléséről nem az érzelmek, hanem a józan ész alapján kellene dönteniük. Hozzátette: itt az ideje, hogy Brüsszel hallgasson a Magyarországról, Szlovákiából és Finnországból is érkező hangokra, „amelyek az elejétől fogva szkeptikusan viszonyultak a szankciókhoz”. Koszacsov szerint „az Európai Unióban új szakaszba érkezett az a felismerés, hogy a 'pálcafegyelem' az EU-n belül nem mindig bizonyul a szervezet legjobb irányítási módszerének”.

A csúcstalálkozón Hollande-on kívül Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök, valamint Angela Merkel német kancellár ül tárgyalóasztalhoz.

„Putyin nem akarja Oroszországhoz csatolni Kelet-Ukrajnát. Megmondta nekem. Nem kellene ezt elhinnem azután, amit a Krímben tett (a félsziget Oroszországhoz csatolásával), de a helyzet nem ugyanaz. A befolyását akarja megőrizni, és nem akarja, hogy Ukrajna átálljon a NATO táborába. Mi azt várjuk el Putyintól, hogy tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét és hogy ne támogassa a szakadárokat” - mondta hétfőn Hollande, aki rendszeresen beszél telefonon az orosz elnökkel.

A görög eurózóna-tagságról amiatt beszélt, hogy egy sajtójelentés szerint a német kormány már úgy gondolja, az euróövezet túlélné, ha Görögország kilépne belőle. „A görögök döntenek a saját sorsukról, de vannak vállalások, amelyeket természetesen teljesíteni kell” - jelentette ki Hollande arra a felvetésre reagálva, hogy esetleg a Sziriza radikális baloldali párt nyer a január 25-re kiírt, előre hozott parlamenti választásokon.

Többen Európában úgy vélik, hogy ha a Sziriza győz - aminek nagy az esélye -, akkor az általa vezetendő új kormány nem akarja majd teljesíteni azokat a feltételeket, amelyekkel az ország hatalmas összegű nemzetközi pénzügyi mentőcsomaghoz jutott. Emiatt merült fel az, hogy Görögországnak egyáltalán bent kell-e maradnia az eurózónában.

Hollande ismét elmondta a már sokszor ismételt nézetet, hogy az eurózónának inkább a növekedésre kell koncentrálnia, semmint a deficitcsökkentésre, de most hozzátette: el kell érni, hogy Európát ne a megszorítással azonosítsák.

A francia elnök bejelentette: vasárnap Strasbourgban találkozik Angela Merkel német kancellárral, hogy Európa jövőjéről és a német-francia viszonyról beszéljenek. A találkozót Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke kezdeményezte.

Hollande elvetette azt az ötletet, miszerint Franciaországnak katonailag be kellene avatkoznia Líbiában. Ismét azzal érvelt, hogy e pillanatban elsősorban a nemzetközi közösségnek kell vállalnia a felelősséget azért, ami az arab országban történik és el kell érnie, hogy meginduljon ott a politikai párbeszéd és, hogy helyreállítható legyen a rend”.

Moammer Kadhafi volt líbiai diktátor bukásához hozzájárult az a külföldi katonai beavatkozás, amelynek élén az akkor még Nicolas Sarkozy elnök irányította Franciaország állt - jegyezte meg az AFP hírügynökség.