rss      tw      fb
Keres

Miért fájna Izraelnek a palesztin csatlakozás a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz?


MTI 2015. január 2., péntek 11:39

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapító szerződésének Mahmúd Abbász palesztin elnök általi aláírása megindította az izraeli és a palesztin jogászok háborúját - vélekedrek péntken az izraeli médiában megszólított szakértők.

A palesztin vezetés célja a csatlakozással az, hogy Izraelt háborús bűnök elkövetésével vádolhassák meg, s ezzel egyrészt fokozzák az ország diplomáciai elszigeteltségét, másrészt pedig tovább erősítsék az izraeli agresszió imázsát a nemzetközi médiában.

Abbász ott akar ütni, ahol a legjobban fáj: célja Izrael legitimitásának megkérdőjelezése, és hogy háborús bűnösként való megbélyegzésével kvázi egyenlőségjelet tegyen a zsidó állam és az egykori nácik tevékenysége közé, az izraeli katonai vezetők háborús bűnössé nyilvánításával megfosztva Izraelt az áldozati szerepétől.

Az izraeli vezetők háborús bűnössé nyilvánítása azonban egy igen hosszadalmas jogi háborúnak ígérkezik, amely nem is feltétlenül fog sikerre vezetni. A Római Statútum szerdai aláírásával megtörtént a hadüzenet, a Palesztin Hatóság mintegy két hónapon belül a hágai bíróság tagjává válhat.

Miután az ENSZ közgyűlése 2012. november 29-én már elismerte Palesztina államiságát, a nemzetközi jogi státus összetettsége ellenére valószínűleg el fogják fogadni a csatlakozási kérelmet, és Rámalláh elkezdheti a panaszok benyújtását izraeli személyek ellen.

Több szakértő szerint az is elképzelhető, hogy az ICC meg sem kezdi majd a bűnügyi eljárást, mivel az izraeli fél palesztinok elleni, bizonyítékokkal megtámasztott beadványokkal fogja bombázni a bíróságot. A palesztin szervezetek terrorakciói vagy a Gázai övezet melletti civil települések rakétázása erre bőven lehetőséget teremt.

Ha Hága mégis befogadja a panaszokat, hosszas jogi procedúra indul, a vádeljárás(ok) megindításáról Fatou Bensouda, az ICC főügyésze dönt. Amennyiben Bensouda előzetes vizsgálatot indít az elé tárt ügyekben, akkor újabb akadályt jelenthet a palesztinok számára, ha azokat nem bűnügyi, hanem politikai természetűnek minősítik, és ezért nem tekintik illetékesnek a bíróságot.

Az előzetes vizsgálatnál azért is kérdéses lesz a bíróság illetékessége, mert nehéz lesz bizonyítani, hogy Izrael maga nem nyomoz ezekben az ügyekben, tehát Hágának kell lépnie. Az izraeli hadsereg a tavaly nyári, Erős Szikla elnevezésű hadművelet után például tizenhárom esetben saját bűnügyi nyomozást indított az esetleges bűnesetek és bűnösök felderítésére.

A jeruzsálemi Héber Egyetem jogi szakértője szerint kizárólag abban az esetben vizsgálhatnák a csatlakozás előtt történteket, vagyis például az Erős Szikla hadművelet haláleseteit, ha a csatlakozásnál, a Római Statútum aláírásánál már megjelölték azokat. Egyelőre nem tudni, hogy Abbász pontosan mit írt alá, az azonban biztos, hogy a palesztin beadványok kizárólag az állami státus 2012. november 29-i elismerése után történt lehetséges bűncselekményekre vonatkozhatnak majd.

Gáza kérdése még ennél is sokkal bonyolultabb, az ICC ugyanis úgy találhatja, hogy ott nem a Palesztin Hatóság, hanem a területet uraló Hamász iszlamista szervezet az illetékes, a bíróság joghatósága pedig így nem vonatkozik az övezetre.

Izrael jelenleg nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, ami azt jelenti, hogy az izraeli területeken történtek nem tartozhatnak Hága illetékességi körébe. Ezek alapján kieshetnek a Kelet-Jeruzsálemben vagy a Ciszjordánia „c” övezetében történtek is. A határok kérdése mélyen politikai jellegű ügy, amit az ICC várhatóan megpróbál majd elkerülni.

Újabb jogi nehézséget jelenthet, hogy a bíróság csakis a „különösen jelentős” ügyekben dönt, ez pedig megkérdőjelezheti a palesztin beadványokat, miután Irakban vagy Szíriában például nagyságrendekkel súlyosabb, tömeges jogsértések történnek.

Ebbe az irányba mutat az ICC azon novemberi döntése is, amely szerint elképzelhető, hogy háborús bűnt követtek el azok az izraeli kommandósok, akik 2010-ben megöltek kilenc török aktivistát egy hajón, amely Izrael tiltása ellenére segélyt akart szállítani a Gázai övezeti palesztinoknak, a szóban forgó bűncselekmények azonban nem olyan súlyúak, hogy a törvényszék illetékességi körébe tartoznának.

A palesztinok a telepbővítések kérdésében is Hágától remélik a választ, de ebben az esetben is felmerül az emberiesség elleni bűntettek kérdése, mivel földek elfoglalásáról, építkezésekről, s újabban olykor fák kivágásáról, autók és épületek elleni támadásokról van szó, s az utóbbiaknál bizonyíthatóan nyomoznak az izraeli hatóságok.

Kérdés, hogy Izrael maga is csatlakozik-e a bírósághoz a palesztinok után, aláírja-e a Római Statútumot. Ha megteszi, akkor a 124-es paragrafus nyomán az ICC hét évig nem vizsgálódhat a telepesek ügyeiben, és ha ezalatt az idő alatt sikerülne egyezségre jutni a határok ügyben, akkor mindörökre lekerülne ez a kérdés a bíróság napirendjéről. Ha Izrael továbbra sem lesz tagja a bíróságnak, akkor nehezítheti az esetleges nyomozásokat, ha a fenti jogi illetékességi érvekre hivatkozva nem adja át polgárait és bizonyítékait Hágának.

Az ICC ügyeiben az eltérő jogértelmezések miatt is komoly jogi háborúskodás várható. Az izraeli jogrend például elfogadható elrettentő intézkedésnek tekinti adott esetekben civilek - terroristák - otthonainak a lerombolását, míg a nemzetközi joggyakorlat szerint egy ilyen lépés is háborús bűnnek számíthat.

Mindezek alapján nem valószínű, hogy Rámalláhnak sikerül elítéltetnie izraelieket, de az ország ellen folytatott propagandahadjáratban és diplomáciai háborúban komoly fegyvert jelenhet, hogy várhatóan éveken át izraeli politikusok és katonatisztek háborús bűnösségét firtatják majd Hágában.