rss      tw      fb
Keres

Délen kompkatasztrófa, északon emberi jogsértések határozták meg 2014-et a Koreai-félszigeten


MTI 2015. január 2., péntek 7:00

Dél-Koreában egy több mint háromszáz halálos áldozatot követelő kompkatasztrófa árnyékolta be a 2014-es évet, míg a félsziget északi fele az emberi jogok lábbal tiprása, illetve a Sony filmstúdiója ellen egy Kim Dzsong Un diktátort kifigurázó film miatt elkövetett hackertámadás kapcsán került a figyelem középpontjába.

Egész Dél-Koreában megrökönyödést, felháborodást és mély gyászt váltott ki a Szevol komp áprilisi katasztrófája: a hajó fedélzetén 476 emberrel - javarészt középiskolásokkal - dőlt meg majd süllyedt el egy érthetetlen manőver közben az ország déli partjainál. A fagyos tengerből csak 172 utast sikerült megmenteni.

A balesetből nemcsak a sok, javarészt fiatal halálos áldozat miatt kerekedett országos botrány, hanem azért is, mert az a koreai társadalom és a gazdasági élet számos ellentmondását hozta felszínre. Az iskolások közül sokan azért fulladtak meg, mert a legénység arra utasította őket, hogy ne mozduljanak helyükről, ők pedig még a süllyedő hajón sem mertek az idősebbek parancsa ellen cselekedni; a túlbürokratizált parti őrség reakciója rendkívül lassú és szervezetlen volt; kiderült, a hajó azért dőlt meg, mert az engedélyezettnél jóval nagyobb rakományt szállított, és - a megvesztegetett hatóságok szemet hunyása mellett - illegális módosításokat végeztek rajta; az üzemeltető cégnek számos homályos és törvénytelen üzleti ügye került napvilágra; a vállalat egyebek mellett adócsalással és sikkasztással vádolt tulajdonosa először eltűnt, majd holtan találták; a botrányba pedig még egy vallási szekta is belesodródott.

A szerencsétlenséggel kapcsolatban 399 embert helyeztek vád alá, a kapitány 36 évi szabadságvesztést, míg a személyzetének további 13 tagja 5-20, a komptársaság vezetője 10 éves börtönt kapott. A katasztrófa miatt lemondott a miniszterelnök, Pak Gun Hje elnökasszonyt pedig súlyos bírálatok érték.

A két Korea viszonya idén is ellentmondásos maradt: bár ősszel hosszú idő után először tartottak magas szintű tárgyalásokat a két ország képviselői, az ezt követő hetekben két kisebb határincidens árnyékolta be a közeledést.

Észak-Korea idén a szokásosnál kevesebbszer és kisebb vehemenciával fenyegette háborúval déli szomszédját és annak szövetségeseit, azonban az év végén - ha igazak az amerikai hatóságok állításai - az utóbbi évek legkomolyabb kibertámadását vitte véghez a Sony Pictures japán-amerikai filmstúdió ellen. A cég számítógépes rendszerét Washington szerint észak-koreai hackerek feltörték, és készülő filmeket, az alkalmazottak személyes adatait és kompromittáló e-maileket is nyilvánosságra hoztak. A kiváltó ok: a stúdió egy olyan vígjátékot tervezett bemutatni, amelyben két amerikai televíziós újságíró a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) felkérésére meggyilkolja Kim Dzsong Un diktátort.

A Sony lefújta a kérdéses film, a The Interview bemutatását, azonban az ügy ennél jóval messzebbre mutat. Barack Obama amerikai elnök „arányos mértékű” válaszlépéseket helyezett kilátásba, és úgy fogalmazott: nem fogja hagyni, hogy „valami diktátor cenzúrát vezessen be az Egyesült Államokban”. Erre Phenjan azt mondta: a biztonsági erők és az észak-koreai nép készen áll arra, hogy a hadviselés bármelyik módján keresztül konfrontálódjon az Egyesült Államokkal azért, hogy „annak fellegvárait a levegőbe repítse”.

Szakértők szerint az észak-koreai támadás precedensértékű: ha nem is minden idők legsúlyosabb internetes támadásáról van szó, azt mindenképpen bizonyította, hogy Phenjan számottevő fenyegetést jelent a kiberhadviselés terén, és azok az észak-koreai hackeralakulatok, amelyekről eddig csak sajtóhírekből lehetett tudni, valóban komoly erőt képviselnek

Egyes megfigyelők azonban úgy vélik, hogy a Sony elleni támadás valójában csak a figyelemelterelést szolgálja. Az észak-koreai rezsim ugyanis mindenképpen megpróbálja megakadályozni, hogy széles körű nemzetközi figyelmet kapjon az emberi jogok teljes semmibe vétele az országban.

A téma azután került előtérbe, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának vizsgálóbizottsága februárban 370 oldalas részletes jelentést tett közzé az észak-koreai emberi jogi helyzetről. Arra a megállapításra jutottak, hogy a phenjani rezsim gyilkosságokat, emberrablásokat hajt végre, kínozzák az embereket, éheztetik a népet, és mintegy 120 ezer embert tartanak munkatáborokban, embertelen körülmények között. November közepén az ENSZ Közgyűlésének emberi jogi ügyekben illetékes bizottsága felkérte a Biztonsági Tanácsot, hogy vitassa meg az észak-koreai emberi jogi visszaélésekről szóló beszámolókat, és fontolja meg a felelősök Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítását.

Phenjan ENSZ-nagykövete, Szin Szo Ho „kiszámíthatatlan következményekkel” fenyegette meg a határozat kezdeményezőit, az Európai Uniót és Japánt. Egyebek között azt mondta, hogy Észak-Koreának „nincs már oka tartózkodnia az atomkísérletektől”. Másfelől Phenjan az ősszel szabadon engedett három által a fogva tartott amerikai állampolgárt, amit egyesek úgy értékeltek, hogy a rezsim szívességet tett Amerikának, ezért cserébe pedig az emberi jogi bírálatok elcsitítását várja.

A Phenjan haragját kiváltó határozat mindenesetre inkább jelképes jelentőségű, mert arra ugyan alkalmas, hogy növelje az Észak-Koreára nehezedő nyomást az emberi jogok tiszteletben tartásának javítása érdekében, de annak kicsi a valószínűsége, hogy az alapján a háborús bűnöket, népirtást és emberiesség ellen bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Büntetőbíróság eljárást indítson.