Kettő kontra kettő – vélemények a magánnyugdíjak állami kisajátításáról


Orbán Viktor és Kósa Lajos
Vértes András és Pier Carlo Padoan

Orbán: a gazdaság érdekében kellett átalakítani a nyugdíjrendszert

A Facebook-on vasárnap megjelent rövid videoüzenetében a miniszterelnök közölte:  a változtatás egyetlen oka az államadósság. A magyar gazdaság érdekében kell átalakítani a nyugdíjrendszert.

„Ez a kísérlet, amellyel átalakították a nyugdíjrendszert, azt eredményezte, hogy az ország a feje búbjáig eladósodott. Óriási összeget kellett átutalni a magánnyugdíjpénztárakba, a gazdaság nem termelt elegendő bevételt, ezzel arányosat legalábbis nem, ezért aztán a mindenkori államvezetés óriási hiteleket vett fel. Ez a hitel adóssághegy formájában nyomaszt bennünket, és szinte lehetetlenné teszi az életünket. Ha ez így ment volna tovább, az maga alá temette volna az egész gazdaságot, a gyerekeink jövőjét, a mi jelenünket és a már nyugdíjban lévők nyugdíját is. Be kellett avatkozni, meg kellett ezt akadályozni.”

Orbán Viktor szerint az új rendszerben „a nyugdíjasok hozzájutnak a nyugdíjukhoz, a nyugdíj előtt állók számíthatnak a nyugdíjrendszerre, és a fiatalok előtt kiszámítható, világos pálya áll majd, időskoruk biztonsága garantálva lesz”.

Kósa: a nyugdíjpénztári átalakítás nélkül ellehetetlenülnénk

A Fidesz alelnöke hétfői parlamenti sajtótájékoztatóján közölte: a kormányoldal nyugdíjmentő törvénycsomagja nélkül nem lehetne megfékezni a magyar állam külső adósságállományának robbanásszerű növekedését, ami rövid távon is ellehetetlenítené az országot és az embereket. Szerinte a magyar külső adósságállomány jelentős mértékben azért duplázódott meg, mert a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerből hiányoztak azok a befizetések, amelyeket a magánnyugdíjrendszerbe fizettek be az ottani tagok, s a hiányzó befizetéseket hitelfelvételből pótolta az állam. Ez mindenki számára rossz, mondta Kósa, emellett a magánnyugdíjpénztári tagok is rosszul jártak, hiszen csak 2008-ban 463 milliárd forint veszteség érte őket. A Fidesz úgy gondolta, hogy ezt az általánosan rossz rendszert fel kell számolni: olyan szisztémára van szükség, amellyel mindenki jól jár.

***

Vértes András, a Gazdaságkutató Részvénytársaság elnöke

A Klubrádió Megbeszéljük című műsorában, 2010. december 13-án, hétfőn (a műsorvezető Vicsek Ferenc volt). Részletek az interjúból:

„…az természetesen igaz hogy Magyarország államadóssági rátája túl magas. Alacsonyabb ugyan, mint az Európai Unió átlaga, de a GDP nyolcvan százalékát teszi ki. De azért tudni kell azt is, hogy ebből a nyugdíjrendszer változtatásának, tehát annak a hatása, hogy a magánnyugdíjpénztári pillér belekerült a magyar nyugdíjrendszerbe, az körülbelül nyolc-kilenc százalék. Tehát a teljes magyar államadósságnak nagyjából egytizede függ össze a nyugdíjreform bevezetésével. A nyugdíjrendszer eme második, magánnyugdíjpénztári pillérének bevezetése kétségkívül úgy történt, hogy az állam lemondott egy bizonyos nyugdíjjárulékról, amit nem az államnak fizettük be, hanem ebbe a bizonyos magánkasszánkba. Cserébe viszont, amikor nyugdíjba megyünk, a nyugdíjunknak nagyjából a 25-30 százalékát nem is az államtól kapjuk majd, hanem a magánnyugdíjkasszából. Tehát igaz ugyan hogy ez átmenetileg megnövelte az államadósságot, de ha lett volna türelmük még várni mondjuk öt évet vagy tíz évet, akkor a rendszer szép lassan csökkentette volna az államadósságot is, mert akkor nyugdíjakat nem az állami büdzséből kellett volna fizetni, legalábbis 25-30 százalékban.”

„Most az a furcsaság van, hogy Magyarország államadóssága akár már esetleg idén is, de jövőre már mindenképp elkezdett volna csökkenni. Most eme kormányzati lépések után egyáltalán nem biztos, hogy csökkenni fog. Ugyanis a piacok a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága szempontjából ezt a mostani változást negatív lépésnek kezelik. Európában ma mindenki pont arról beszél, hogy hogyan lehetne a nyugdíjrendszereket fenntarthatóvá tenni, mert az európai nyugdíjrendszerek nem azok. És pont a magyar rendszert tekintették Európában az egyik leginkább fenntarthatónak. Ez az unió zöld könyvében is benne van.”

„Magyarországon nem azért kellett a magánnyugdíjpénztáraknak nekirohanni, mert a GDP 3,8 százalékáról le kellett mennünk 3 százalék alá. Nem erről van szó. Arra bőven elég lett volna egy kis költségvetési takarékosság… Ezzel szemben az a probléma, hogy a magyar kormányzat jelen pillanatban költekezik, kifejezetten növeli a költését mindenféle területen. Ugyanakkor hatalmas fedezetlen adócsökkentéseket csinál a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban. És az így keletkezett, valóban most már óriás méretű, tehát évi ezer milliárd forintos nagyságrendű vagy még annál is nagyobb lukakat tömi be. Mivel tömi be? Külön válságadókkal, tehát ágazati adókkal, és a nyugdíjpénztárakba menő járulék átmeneti elvonásával – legalábbis ez volt az első ötlet. Majd nagyon megtetszett nekik, mert látták, hogy ellenállás nélkül megy, és onnantól kezdve már nem egyszerűen a járulék átirányítása történik az állami nyugdíjrendszerbe, hanem a teljes magánnyugdíjpénztári rendszer elleni rohammal lényegében a vagyon teljes becsatornázása a költségvetésbe. És azonnali elköltése. Ugye jövőre ötszázharminc milliárd forintot azonnal elkölt a költségvetés ebből a vagyonból, ami egyébként még át sem áramlott oda. De azért már ötszázharminc milliárd be van tervezve, aztán a rá következő évben is. Tehát magyarul ebből soha nem lesz nyugdíja senkinek, csak egy ígéretet kap rá.”

„…itt az a fő probléma, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága nagymértékben romlik. Magyarország államháztartási hiánya idén még olyan 3 százalék körül van, de jövőre az Európai Unió számításai szerint 6, majd 2012-ben már a GDP 7 százalékára emelkedik. Ezt az unió nagyon-nagyon nehezményezni fogja. Ezért van az, hogy Magyarországnak mindenképpen szerkezeti reformokat, strukturális reformokat kell csinálnia a költségvetés kiadási oldalán. Vagy az Európai Unióban nem fogja senki Magyarország költségvetését pozitív szemmel nézni. És ha nem nézi pozitív szemmel, akkor a piacok is nagyon negatív szemmel fogják nézni, és az nekünk borzasztó sokba kerül. Tehát azt kell megérteni, hogy igaz ugyan, hogy most a kormány pénzhez jut, ami nyilván sok mindennek megkönnyíti a finanszírozását, de mivel ezt a piac nagyon-nagyon rosszul ítéli meg, ezért emelkednek a kamatkiadásaink, és már most nettóban veszítünk a dolgon. Tehát a negatív megítélés miatt nagyobb mértékben nőnek a kamatkiadásaink, mint amennyi pénzt megtakarít az állam abból, hogy nem kell ennyi államadósságnövekedést finanszíroznia.”

***

Pier Carlo Padoan, az OECD főtitkár-helyettese és vezető közgazdásza

Interjú a Napi Gazdaság online-ban (az interjút Szabó Zsuzsana készítette). Részletek:

„A több államban – köztük Magyarországon – bevezetett illetve bevezetni tervezett, a nemzeti nyugdíjrendszereket érintő változtatások, úgy tűnik, rövid távú költségvetési célok eléréséhez, illetve az olyan intézkedésekhez való nagyobb fiskális mozgástér megteremtéséhez köthetőek, mint az adócsökkentés. Ezekkel az intézkedésekkel ezek az országok valóban elérik a szükséges fiskális konszolidációt rövid távon, de a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság rovására. A második pillér felszámolásával az öregedés költségei nagyobb teherrel nehezedhetnek majd az államra, a fiskális fenntarthatóságra gyakorolt lehetséges káros hatásokkal.
A jövőbeli nyugdíjreformok hitelességét is veszélyezteti az olyan korábbi nyugdíjreform-visszafordítás, amely a bizalomra és a gazdasági növekedésre is negatív hatással lehet. Vagyis általánosságban szólva, az ilyen antireform korlátozza a szabályozási környezet stabilitását, akadályozza a helyi tőkepiacok fejlődését, továbbá negatív hatással van a befektetési környezetre.
A nehéz gazdasági helyzetre való hivatkozás tehát nem szolgálhat igazolásul egy már megkezdett nyugdíjreform visszafordításához. Épp ellenkezőleg: ilyen időszakokban arra kellene kiemelt figyelmet fordítani, hogy a visszafelé tett lépésekkel ne növeljék a kétségeket, mivel ez a bizalmat is alááshatja.”

„A második pillér megszüntetésének két fő hátránya van: egyrészt rövid távon kevésbé ösztönöz a költségvetési fegyelem betartására, másrészt megingatja a fenntartható nyugdíjrendszerbe vetett állampolgári bizalmat. Többek között ezért is áll az OECD ajánlásai között a második pillér beiktatása, lehetőleg a kötelező belépés előírásával.”

***

Orbán Viktor a Facebookon:

„Bízzanak a kormányban, bízzanak a parlament döntésében, mert ennek a gazdaságpolitikának az eredményeképpen Magyarország le tudja majd magáról rúgni az államadósságot, és mindannyian könnyebben lélegzünk, könnyebben élünk majd.”



Forrás: MTI, Klubrádió, Napi gazdaság, Facebook



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!