Stratfor: Lecsillapítani a hazai tiltakozást és megakadályozni a nemzetközi elszigetelődést – ez Orbán feladata
- Részletek
- Szemle
- 2014. december 23. kedd, 04:32
- (hj)
Az amerikai globális biztonságpolitikai tanácsadó intézet, a Stratfor (Strategic Forecasting), amely üzleti partnereinek elemzéseket és előrejelzéseket készít a világ több mint 170 országáról, Magyarország 2015-ben igyekszik elkerülni a nemzetközi elszigeteltséget címmel közölt elemzést.
Összefoglaló
A jövő év számos bonyodalmat hoz majd a magyar kormánynak, mind odahaza, mind külföldön. Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2010-es hatalomátvétele óta társadalmi csoportok és a szakszervezetek folyamatos ellenzésével találkozik. Budapest igyekszik csökkenteni költségvetési hiányát, és a cél érdekében továbbra is különadókat fog kivetni a gazdaság különböző szektoraira, ezen belül a szupermarketekre és a dohányipari cégekre, miközben csökkenti a kiadásait. Ezek a változások további tiltakozásokhoz fognak vezetni, bár ezek nem veszélyeztetik majd az Orbán-kormány hatalmát.
Külföldön Magyarország kapcsolatai az Egyesült Államokkal tovább hűlnek majd a belső korrupciós vádak és Magyarország Oroszországhoz fűződő politikai és gazdasági kapcsolatai miatt. Magyarországnak kezelnie kell az Európai Unióhoz fűződő, egyre távolibb kapcsolatát, amely olyan időpontban következik be, amikor fokozódik az Oroszország következő lépéseit illető bizonytalanság. Magyarország nem engedheti meg magának, hogy teljesen megszakítsa a kapcsolatait a nyugati partnereivel, és 2015 fő kihívása az lesz számára, hogy fenntartsa hazai és külpolitikai pályáját úgy, hogy ne idegenítse el végleg ezeket a partnereket.
Elemzés
2014 utolsó két hónapja különösen nehéznek bizonyult a magyar kormány számára. A civil szervezetektől a szakszervezetekig számos csoport kiment az utcára, hogy tiltakozzon a kormány döntéseinek sora ellen. Október végén a mintegy százezres tüntetés rábírta Budapestet, hogy vonja vissza azt a tervet, hogy adót vet ki az internethasználatra. A visszavonás azonban nem békítette meg a csoportokat, sőt, a tiltakozók kiterjesztették a bírálataikat, és belefoglalták a korrupciós vádakat, az egészségügyet és más területeket. Idővel a tiltakozók száma csökkent, és a témától függően csak 2–10 ezer ember ment ki az utcára, de a tüntetések nem álltak le. Külön megmozdulások mozgósították a tanárokat, akik elutasítják az oktatási reformokat, és azokat, akik ellenzik Budapest terveit, hogy államosítja a magánnyugdíjpénztárakban megmaradt összegeket.
A szakszervezetek is aktívak voltak az utóbbi hetekben, és tiltakoztak a kormány tervei ellen, hogy megszünteti a előrehozott nyugdíjak rendszerét, és hogy meg akarja emelni a dolgozók számára az élelmiszer-utalványok adóját. Emellett a sztrájktörvény módosítását követelték, hogy a törvény biztosítson alkotmányos védelmet a tiltakozóknak. December 15-én a dolgozók lezárták az utakat több magyar városban, és lelassították a forgalmat. Magyarországon a szakszervezetek általában nem túl harcosak, és hajlamosak tárgyalni a kormánnyal. Most azonban sokan rossznéven vették a tényt, hogy Budapest nem konzultált szakszervezeti partnereivel a legutóbbi gazdasági intézkedésekről.
A magyar parlament az ellenkezés dacára december 15-én elfogadta a legtöbb vitatott intézkedést. Ennek oka egyszerű: Budapestnek növelnie kell a rendelkezésére álló pénzalapokat, hogy féken tartsa a költségvetési hiányt. A nemzet költségvetési hiánya még mindig az EU által megkövetelt határ, a GDP 3 százaléka alatt van, de a 2013-as 2,4 százalék után 2014-ben becslések szerint 2,9 százalékra emelkedett. A jövő évben Budapest meg fogja próbálni csökkenteni a hiányt, és a költségvetés arra számít, hogy az állami bevételek 2 százalékkal, míg az állami kiadások csak 0,03 százalékkal nőnek.
Ráadásul a magyar kormány előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2015-ben lassulni fog. Budapest arra számít, hogy a GDP jövőre 2,5 százalékkal nő majd a 2014-es 3,3 százalékos növekedés után. Több független tudományos intézet és kutatócsoport úgy véli, hogy az ország gazdasági teljesítménye kisebb lesz.
A 2015-re tervezett intézkedések egyeseket erősebben érintenek, mint másokat. A magyar parlament magasabb adókat vezetett be a médiavállalatokra és az energiakereskedelmi cégekre, valamint a befektetési alapokra. A külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi láncok azonban azok között lesznek, akiket a legkeményebben sújtanak az intézkedések. Magyarország legnagyobb kiskereskedelmi láncai brit, német vagy francia kézben vannak. A költségvetésben az szerepel, hogy az élelmiszerkereskedők az egykulcsos adó helyett ezután progresszív adót fizetnek. Emellett Budapest olyan törvény bevezetését tervezi, amelynek értelmében 2018-tól a nagy éves forgalmat bonyolító élelmiszerkereskedelmi láncoknak be kell zárni, amennyiben két egymást követő évben nem lesznek nyereségesek. A kormány azt állítja, hogy sok külföldi tulajdonban lévő kiskereskedő elfogad veszteségeket, hogy gyengítse magyar versenytársait.
A szektor képviselői azt mondták, hogy mindent egybevetve ez a politika előbb veszteségbe taszítja a kiskereskedőket, aztán megbünteti őket ugyanezen veszteségek miatt.
A dohányipari cégek és kereskedők szintén szembe fognak kerülni az új törvények negatív hatásaival. Nekik egyszeri egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük, amelyet bevételük százalékában számolnak majd ki. A magyar parlament létrehozott egy állami dohány-nagykereskedést is, amely a termelők és a kiskereskedők közötti közvetítőként működik majd. A dohányipari termelők, többnyire brit és amerikai cégek szerint az új szabályok a munkahelyek számának csökkenéséhez vezetnek majd.
Ugyanakkor a magyar önkormányzatok még mindig 4 milliárd dollárnyi adóssággal küzdenek, annak ellenére, hogy Budapest nemrég a helyzetet enyhítő programot hagyott jóvá. Ennek eredményeként a kormány arra szorítja az önkormányzatokat, hogy saját adókat vessenek ki 2015-ben.
A külföldi front
Az elmúlt két hónap a külföldi fronton is bonyolult volt Magyarország számára. Októberben az amerikai kormány beutazási tilalmat vetett ki hat meg nem nevezett magyar tisztségviselőre, és legtöbbjükről úgy tudni, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgoznak. Vida Ildikó, az intézmény vezetője az egyetlen, aki beismerte, hogy szerepel ezen a listán. Budapest nyilvános álláspontja a kérdésben azonban az, hogy az Egyesült Államok nem hozott fel elegendő bizonyítékokat a tilalom igazolására használt korrupciós vádak alátámasztására. A magyar kormány december 15-én bejelentette, hogy az Egyesült Államok budapesti ügyvivőjét a magyar Központi Nyomozó Hivatal vizsgálata fenyegeti rágalmazási vádak alapján, amelyeket Vida terjesztett be ellene.
A Magyarországra a NAV állítólagos korrupciója miatt gyakorolt amerikai nyomás két tényező eredménye. Először is amerikai mezőgazdasági vállalatok jelentették, hogy veszteségeket szenvednek áfacsalások miatt. 2012 vége és 2014 közepe között a budapesti amerikai nagykövetség több alkalommal hivatalosan megvitatta a magyar kormánnyal az áfacsalások témáját. Ugyanakkor az amerikai kormány az állítólagos korrupció eseteit nyomásgyakoroló eszközként használja, hogy rábírja Magyarországot arra, továbbra is kövesse az Oroszország elleni szankciók közös európai politikáját. Magyarország mindeddig vonakodva támogatta a szankciók egymást követő fordulóit, de az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Magyarország az utóbbi időben közeledett Oroszországhoz, és amiatt, hogy közös tervei vannak Oroszországgal a magyarországi paksi atomerőmű bővítésére. Az Egyesült Államokat az is aggasztja, hogy Magyarország átmenetileg leállította Ukrajna számára a gázszállítást, és támogatta a Déli Áramlat gázvezeték megépítését, amíg azt le nem mondták.
Magyarország viszonya az Európai Unióval ugyanilyen bonyolult. Magyarország egy ideig bírálta az Európai Uniót, és azt követelte, hogy a jogköröket adják vissza a nemzeti kormányoknak. Magyarország politikája Orbán alatt európai vállalatokat sértett, célba vette az osztrák bankokat, a német médiacégeket és másokat. Ez a politika viszonylag elszigetelte Orbánt a nyugat-európai kormányoktól. Orbánnak 2015 februárjában, amikor Angela Merkel német kancellár Budapestre látogat, alkalma nyíli rá, hogy javítsa a kapcsolatokat Németországgal. A találkozó középpontjában várhatóan az áll, ahogyan Magyarország bánik a német vállalatokkal, továbbá Magyarország Oroszországhoz fűződő kapcsolatai.
Magyarország 2015-ben
A jövő év a legbonyolultabb lesz Orbán számára azóta, hogy 2010-ben miniszterelnök lett. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy kormányzó Fidesz népszerűsége csökkent, és különböző csoportok kifejezésre juttatták, hogy szembeállnak a kormánnyal. Orbán kormányát azonban nem fenyegeti összeomlás. A támogatottsági értékek esése ellenére a Fidesz még mindig nagy előnnyel a legnépszerűbb párt, és Orbán szövetsége továbbra is kényelmesen ellenőrzi a parlamentet.
A tiltakozó csoportok 2015-ben továbbra is aktívak lesznek, de még ezután kell majd koherens ellenzékké fejlődniük. Eltérő ügyeik megnehezítik, hogy kialakuljon egy nagy csoport, és tőkét kovácsoljon a társadalmi elégedetlenségből. Ám a népi elégedetlenség a kormánnyal szemben továbbra is termékeny talajt nyújt a tiltakozó csoportok kialakulásához.
Nemzetközi szinten Budapestnek meg kell küzdenie azért, hogy fenntartsa jelenlegi politikáját, de közben ne idegenítse el teljesen a partnereit. Magyarországnak megengedheti magának, hogy viszonylagos távolságot tartson az Európai Uniótól, de nem engedheti meg magának, hogy teljesen megszakítsa a kapcsolatokat Brüsszellel: Magyarországnak továbbra is szüksége befektetésekre és pénzre az Európai Uniótól és vezető tagállamaitól. Még fontosabb, hogy a Déli Áramlat felfüggesztése arra kényszeríti Magyarországot, hogy együttműködésre törekedjen a többi regionális szereplővel, mert csak így tudja diverzifikálni az energiaellátását, bár a legtöbb projekt még kezdeti állapotban van.
Budapestnek nem érdeke az sem, hogy állandó konfliktusban legyen az Egyesült Államokkal. Miközben Magyarország belpolitikája továbbra is irritálni fogja az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, Orbán kormányzata vigyázni fog arra, hogy ne idegenítse el végleg Washingtont. A magyar kormány továbbra is Amerika-ellenes retorikát használ majd, mert ezt jól fogadja a hazai közönség, de ez nem vezet konkrét tettekhez. Az Egyesült Államok kívánságának megfelelően Magyarország továbbra is támogatni fogja az Oroszország elleni szankciókat, és arra játszik, hogy az Európai Unió enyhíteni fogja a Moszkvával szembeni álláspontját 2015 közepére, amikor a szankciók kezdenek majd kifutni, és megújításuk egyhangú döntést követelne.
Az Ukrajnai válság során Magyarország egyensúlyozni igyekezett a látszólag újra felemelkedő Oroszország és a gyengülő NATO között. Ez az álláspont egy olyan szélesebb stratégia része volt, amelynek lényege a Nyugaton széteső Európai Unió és a Keleten egyre magabiztosabb Oroszország közötti egyensúlyozás, közben pedig a magyar gazdaság feletti fokozódó nemzeti ellenőrzés volt. Ám a Magyarországra gyakorolt amerikai nyomás, Németország döntése, hogy támogatja az Oroszország elleni szankciókat, és a Déli Áramlat projekt felmondása kezdi megmutatni a budapesti stratégia határait. A magyar kormány előtt álló legnagyobb kihívás 2015-ben az lesz, hogy lecsillapítsa a hazai tiltakozást és megakadályozza a nemzetközi elszigetelődést.
