A Költségvetési Tanács tagjainak levele a köztársasági elnökhöz



A Költségvetési Tanács három, 2009. február 16-án ellenszavazat nélkül megválasztott tagja levelet írt a köztársasági elnöknek. Schmitt Páltól azt kérik, hogy ne írja alá a jelenlegi KT intézményét megszüntető törvényt*, mert az, meggyőződésük szerint csökkentené a közpénzügyek átláthatóságát és a gazdaságpolitika hitelességét.

A levelet közzétették a Költségvetési Tanács honlapján.

„Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

Alulírottak, a Magyar Köztársaság Költségvetési Tanácsának – ellenszavazat nélkül – megválasztott tagjai ezúton kérjük, hogy e levelünkben kifejtett szempontokat mérlegelve fontolja meg az Országgyűlés által 2010. december 13-án T/1665 sorszámon a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról elfogadott törvény aláírását.

A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény értelmében a Költségvetési Tanács a parlament munkáját és az állampolgárok tájékozódását segíti. Küldetése, hogy célzat és részrehajlás nélkül bemutassa a gazdasági folyamatok és a parlamenti döntések várható költségvetési hatásait. Hasonló feladattal a fejlett világ több más országában is működnek pártoktól és kormányoktól független, a költségvetést felügyelő és az államháztartási folyamatok átláthatósága és fenntarthatósága felett őrködő intézmények.

A jelenlegi Költségvetési Tanács által betöltött előzetes ellenőrzői szerep nem helyettesítője, hanem kiegészítője egyrészt az Állami Számvevőszék utólagos ellenőrző funkciójának, másrészt a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai szempontú elemzéseinek. Az Önnek aláírásra megküldött törvény értelmében egy olyan testület alakulna meg, amelynek tagja lenne az említett két intézmény elnöke. Az előzetes és az utólagos ellenőrzés, valamint a költségvetési politika és a monetáris politika – a fejlett világban ma már példa nélküli – intézményi keveredése ellentétes a szakmai érvek alapján kialakult legjobb nemzetközi gyakorlattal.

A megküldött törvény úgy módosítaná a költségvetési felelősségi törvényt, hogy a jövőben a Költségvetési Tanács nem követné folyamatosan nyomon, így nem is mutathatná be a szaktörvények költségvetési hatásait. A KT tagjainak szilárd meggyőződése, hogy ez jelentősen csökkentené a közpénzügyek átláthatóságát és a gazdaságpolitika hitelességét.

A Tanács eddigi működésének két éve alatt bebizonyította, hogy még erősen felgyorsított törvényhozási menetrend esetén is képes alapos költségvetési hatásvizsgálatot készíteni, nem csak a költségvetési törvényjavaslatról, hanem más szaktörvényjavaslatokról is. Példaként említhető a személyi jövedelemadó-rendszer teljes átalakítása, vagy a nyugellátásokra vonatkozó jogosultságok kiterjesztése. Az ilyen szaktörvényi változások gyakran sokkal nagyobb hatással vannak a költségvetési politika közép- és hosszú távú fenntarthatóságára, mint az éves költségvetési törvények. Mivel a jelenlegi KT egyik legfontosabb hivatása éppen a költségvetési folyamatok fenntarthatóságának vizsgálata, a minőségi kormányzás intézményi garanciái tekintetében nagy visszalépést jelentene, ha az elfogadott törvény alapján a jövőben létrejövő testület feladata leszűkülne az éves költségvetési törvények véleményezésére.

Egy háromtagú testület természetesen önmagában nem tudja elvégezni – az erre egyébként törvényileg kötelezett előterjesztők helyett – a költségvetési fenntarthatóság szempontjából lényeges valamennyi parlamenti döntés előzetes hatásbecslését. E feladatának csak akkor tud megfelelni, ha támaszkodhat egy ezekre a feladatokra specializálódott elemzési központra. A Költségvetési Tanács Titkárságán kívül sem az állami, sem a magánszektorban, sem a nemzetközi szervezetekben nem létezik jelenleg olyan elemzői kapacitás, ahol az ilyen feladatok ellátásához szükséges szaktudás, látásmód és adathozzáférési jogosultságok rendelkezésre állnak. A felépült szakértői és intézményi háttér felszámolása egy, a közjót szolgáló – az állampolgárok és a parlamenti képviselők tájékozódását elősegítő – szellemi erőforrás tudatos elpusztítását jelentené.

A Költségvetési Tanács intézményének tervezett átalakítása gyakorlatilag mind az ellátott feladatok, mind az ezekhez kapcsolódó jogosítványok tekintetében visszatérést jelent ugyanahhoz a jogi helyzethez, amely a költségvetési felelősségi törvény elfogadása előtt lehetővé tette az ország külső és belső hitelességét leromboló, átláthatatlan és fenntarthatatlan költségvetési politika folytatását. Az új törvény alapján a jövőben létrejövő testület egyetlen jogosítványa az lenne, hogy még a parlamenti benyújtást megelőzően egy alkalommal visszaküldheti a Kormánynak a költségvetési tervezetre vonatkozó véleményét, és újabb tervezet elkészítésére kötelezheti, amennyiben azzal nem ért egyet. A második tervezetnél azonban, már ez a jog sem illeti meg, csupán azt biztosítja a törvény, hogy véleményét közzétegyék az Országgyűlés honlapján.

Végül emlékeztetjük Önt arra, hogy a korábbi Köztársasági Elnök rendkívüli erőfeszítéseket tett a ma létező Költségvetési Tanács intézményének megteremtésére. Számos gesztusával egyértelműen támogatta a jelenlegi intézményt, valamint annak szakmai hátterét. 2009-ben pedig határozottan kiállt a KT mellett, amikor az akkori kormánynak a költségvetés átláthatóságát korlátozó lépéseit kifogásoltuk.

Az ország érdekében szólítjuk meg Önt. Magyarországnak egyértelműen rosszat tesz a független költségvetési intézmény szakmai hátterének felszámolása. Kérjük Elnök urat, hogy megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek a T/1665 számon elfogadott törvényt a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról. Bízunk szakmai megfontolásokon alapuló, pártpolitikák felett álló és bölcs belátásában.

Amennyiben a törvényjavaslatot fenti érveink ellenére sem kívánja visszaküldeni megfontolásra az Országgyűlésnek, akkor kérjük, hogy a jogszabályt annak aláírása előtt – az Alkotmány 26.§ (4) bekezdésében foglalt felhatalmazásával élve – véleményezésre küldje meg az Alkotmánybíróságnak. Az összes többi magyar munkavállalóhoz képest hátrányosan érinti ugyanis a Költségvetési Tanács Titkárságán dolgozó közalkalmazottakat az a körülmény, hogy az Országgyűlés által elfogadott jogszabály a csoportos létszámleépítésre vonatkozó munkajogi garanciális elemeket teljesen kiiktatja. Ez a megkülönböztetés – amelynek kellő törvényi indoka nincsen, az elfogadott jogszabály a megokolásra kísérletet sem tesz – megvalósítja az Alkotmány 70/A§-ban rögzített, minden magyar állampolgár számára garantált egyenlő bánásmód sérelmét.


Tisztelettel,


Oblath Gábor              Kopits György              Török Ádám”



* Lásd kiemelt híreinket:
Költségvetési Tanács – tíz napra elárvul az MNB és az ÁSZ; újabb kivétel a szabály alól



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!