rss      tw      fb
Keres

Osztrák lap: A Spar-vezető „felfoghatatlannak” tartja az új magyar szabályozást




A Tiroler Tageszeitung című osztrák regionális lap Magyarország – Veszteség esetén kisajátítás címmel közölte Alois Vahrner cikkét, amelyet a Wirtschaftsblatt című, szintén osztrák gazdasági lap is átvett. Egy különadó után a kereskedelmi konszerneket a felszámolás fenyegeti, ami a Spar elnöke, Drexel és Obwexer jogi szakértő szerint egyértelműen EU-jogot sért.


Magyarország a kényszer-átváltás és a mezőgazdasági földvásárlások kisajátítása után újra vihart kavar Ausztriában és az Európai Unió más tagállamaiban. Mint arról beszámoltunk, január 1-jén életbe lép az élelmiszer-ellenőrzési díjak masszív emelése a nettó forgalom eddigi 0,1 százalékáról legfeljebb 6 százalékáig (de az ágazat legjobbjainál az árrés maximum 1–2,5 százalék). Ez kizárólag a külföldi konszerneket sújtja (a Spart például plusz 30 millió euróval), míg a magyar vállalatok franchise-rendszerben szerveződnek, és továbbra is csak 0,1 százalékot fizetnek.


Most még keményítettek az eddigieken, és a magyar parlament olyan törvényt fogadott el, amelynek értelmében 2018-tól a magyar piacon nem tevékenykedhetnek olyan vállalatok, vagyis felszámolják őket, amelyek két egymást követő évben veszteséget könyvelnek el.* Magyarország eljárása „egyszerűen felfoghatatlan, mert sérti egy jogállam összes elvét, önkényes és élesen jogellenes” – fújta ki felháborodását Gerhard Drexel a lapunknak. Az Orbán-kormány először a külföldi kereskedelmi vállalatokat egy messze eltúlzott díjjal akarja veszteségekbe hajtani, és aztán egyszerűen ki akarja őket sajátítani – mondta. Most az Európai Uniónál, és az olyan államoknál van a labda, mint Ausztria, de ők mindeddig tétlenek maradtak – tette hozzá.


Walter Obwexer, aki az Innsbrucki Egyetemen az EU-jog szakértője, úgy látja, hogy Magyarország szabályozásai „durván diszkriminálóak és sértik az uniós jogot”. A kisajátítás sértené az EU tulajdonhoz fűződő alapvető jogát. A Spar Obwexer szerint Magyarországon bizonytalan kilátásokkal támadhatja meg jogi úton a döntést, vagy az EU Bizottságánál kezdeményezhet szerződésszegési eljárást. Az azonban három évig tarthat. Az Osztrák Köztársaság is eljárást indíthatna Magyarország ellen az Európai Bíróságnál (mint a német útdíj esetében). Obwexer szerint a diszkrimináció ellen magának az EU-nak kell fellépni.


Reinhold Mitterlehner gazdasági minisztériumában kérdésre azt mondták, hogy Ausztria kétoldalú alapon kívánja tisztázni a kérdést. Adóügyekben azonban kevés lehetőség van az EU-nál fellépni ellene.





* Áder János nem írta alá és pénteken visszaküldte az országgyűlésnek a kereskedelmi törvény módosítását épp emiatt a szabály miatt. Áder az uniós szabályokra és uniós bírósági állásfoglalásra hivatkozott.