rss      tw      fb
Keres

NZZ: a magyar gazdaságpolitika legsúlyosabb gyengéje Orbán kiszámíthatatlansága




A Neue Zürcher Zeitung A vasárnapi árusítás tilalma – Amikor a vállalatoknak Orbán ajkán kell csüggni címmel közölte Matthias Benz bécsi keltezésű cikkét. Magyarország célba veszi a külföldi szupermarket-láncokat. Az új törvények arra nyújtanak példát, hogy mennyire kiszámíthatatlanok az Orbán-kormány beavatkozásai a gazdasági életbe.


Nem volt ez jó hét a nagy szupermarket-láncoknak Magyarországon. A parlament törvényt fogadott el, amely szerint alapesetben az árusítás a jövőben tilos lesz vasárnap. Elfogadták a költségvetési törvényeket is. Ezek a nagy kiskereskedelmi vállalatoknak számos további terhelést jelentenek. Így jelentősen megemelik a felügyeleti díjat – amely az egyik Magyarország kétséges ágazati különadói közül –, progresszívan alakítják ki, miáltal a megfelelő közteher becslések szerint várhatóan megháromszorozódik. Emellett a kormány a nagyobb kiskereskedelmi vállalatok működését teljesen megtilthatja, amennyiben egymást követő két évben veszteségeket könyvelnek el.


A szabályozásokat úgy alakították ki, hogy főleg a külföldi tulajdon által uralt magyarországi szupermarket-láncokat sújtják. A forgalom szerinti legnagyobb kiskereskedők a Tesco, a Spar, az Auchan és a Lidl. Az ágazat elégedetlen; a vasárnapi eladási tilalmat vívmánynak minősítették, mire ők bejelentették, hogy átgondolják befektetési terveiket. A vasárnapi eladási tilalom alól kivételt képeznek például a kicsi, főként magyar kézben lévő „sarki üzletek”.


Az előírások újra megmutatják, milyen alakítási szándékkal nyúl bele az Orbán-kormány a gazdasági életbe. Emellett parádés példának tekinthetők arra, hogy gyakran milyen kiszámíthatatlanul működik a törvényhozás. Az ötletet eredetileg a kereszténydemokrata kisebb koalíciós partner vetette fel. Orbán kormányzó pártja, a Fidesz két héttel ezelőtt meglepetésszerűen úgy döntött, hogy támogatja a tilalmat. Az okok nem világosak. Néhány éve a Fidesz még az elképzelés ellen lépett fel, és a jelek szerint most is voltak kétségek a pártban. Az ember kénytelen azt feltételezni, hogy a párt és a kormány vitathatatlan vezetője, Orbán intézte a vélemények megváltozását. Mint más esetekben is, a javaslatból a legrövidebb idő alatt törvény lett. Nem volt jelentősebb vita, és elmaradt a következményként várható hatások felbecsülése.


A cégek képviselői a velük folytatott beszélgetésekben Budapesten a törvényhozás szeszélyességét és kiszámíthatatlanságát nevezik meg a magyar gazdaságpolitika legnagyobb problémájaként. Tudnak nehéz keretfeltételek mellett is élni, mindaddig, amíg azok kiszámíthatók – mondják. De a kiszámíthatatlanság megterheli a befektetési klímát.


Így például a bakszektorban azt találgatják, hogyan akar Orbán eljárni az ágazattal. A szektorra az elmúl években súlyos terheket rótt ki a különadókkal és a devizaalapú hitelek kényszerátváltásával. Nemrég azonban Orbán hírhedt interjúi egyikében nagyobb engedékenységet jelentett be: a különadókat 2016-tól csökkenthetik, amennyiben az ágazat teljesít bizonyos feltételeket. Valójában alighanem ebben van a magyar gazdaságpolitika legsúlyosabb gyengéje: nem csak a pénzügyi szektorban kell Orbán ajkain csüggni, és megpróbálni kitalálni, milyen tervekkel találja magát legközelebb szemben az ember.