Figaro: Magyarországon veszélyben vannak az emberi jogok




A párizsi konzervatív lap, a Le Figaro a fenti címmel tette közzé online változatában a Reuters hírügynökség jelentését az Európa Tanács emberjogi biztosa Magyarország-vizsgálatának eredményétől.


A sajtószabadság és az emberi jogok továbbra is veszélyben vannak Magyarországon, noha némi haladás megfigyelhető – állítja az Európa Tanács emberi jogi biztosa kedden, Strasbourgban közzétett jelentésében.


Niels Muiznieks üdvözli az Orbán-kormánynak azt a kezdeményezését, hogy módosítja a médiatörvényt és erőteljesebben visszaszorítja a gyűlöletbeszédet, válaszul az európai intézmények bírálatára, de a mérleget elégtelennek ítéli. „A gyakorlatban bizonyos rendelkezések puszta létezésének a magyar törvényhozásban az a hatása, hogy megbénítja a sajtószabadságot”, mondja.


A lett biztos felhívja a figyelmet rá, hogy a szankciók összege, amelyeket a médiára ki lehet szabni, igen magas – 650 ezer eurós büntetés is lehet vagy a működés felfüggesztése – a törvény megsértése esetén, s megállapítása nem bírói kontrolltól függ, hanem a Médiatanácstól.


Az a tény, hogy a Médiatanács tagjait az országgyűlés választja meg, csak további problémát jelent egy olyan országban, amelyben a Fidesz, a 2010 óta hatalmon lévő jobboldali párt kétharmados többséggel rendelkezik a törvényhozásban. Ez a helyzet „megtetézve hatalmának kiterjesztésével, azt eredményezi, hogy a Médiatanács nem tekinthető a politikai hatalomtól függetlennek”, állítja Niels Muiznieks.


Az áprilisi országgyűlési választások a Fidesz újabb győzelmét hozták, megerősítve Orbán Viktort, noha őt számos bírálat érte nemzeti és nemzetközi szinten is, de a szélsőjobboldali Jobbik előretörését is hozta a szavazatok 21 százalékával.


Ebben az összefüggésben az Európa Tanács biztosa azt mondja, „aggasztó a helyzet romlása a magyarországi rasszizmus és intolerancia terén”.


Ha a romaellenes érzelmek „egyre elterjedtebbek”, az antiszemitizmus „a gazdasági válságnak betudhatóan van jelen és súlyosbodik”. Niels Muiznieks felidézi a Jobbik egyik javaslatát 2012-ből arról, hogy listát kellene felállítani azokról a kormánytagokról, akik zsidó gyökerekkel rendelkeznek, és hangsúlyozza a rasszista beszédmód egyre szélesebb körű elterjedését.


A biztos felidézi azt a „diszkriminációt” is, amely a legszegényebbeket sújtja annak a törvénynek a révén, amely megtiltja az állandó lakóhellyel nem rendelkezők tartózkodását közterületen.


„A romákat, zsidókat, bevándorlókat és más társadalmi csoportokat stigmatizáló beszédmódot a politikai vezetők használják, beleértve a vezető politikai alakulatokat”, sajnálkozik a biztos, és felszólítja a kormányzati szerveket, hogy legyenek „éberebbek és felelősségteljesebbek a gyűlöletbeszéd minden formája elleni harcban”.