Standard: Újra magyarok ezrei mentek utcára




A Der Standard című bécsi lap Gregor Mayer elemzését közölte hétfőn: Homok került az Orbán-gépezetbe. Magyarországon alig néhány hónapja még elképzelhetetlen lett volna, hogy tízezrek tüntessenek Orbán Viktor ellen.


Most újra magyarok ezrei mennek ki az utcára: a korrupció, a szociális juttatások csökkentése és a hatalmasok arroganciája ellen. A tüntetések mögött nem a 2010 óta gyakorlatilag bénult demokratikus ellenzéki pártok állnak, hanem felháborodott polgárok, akik nem akarják tovább elviselni Orbán Viktor miniszterelnök uralkodási stílusát.


Az egyes kezdeményezések egyelőre még a saját nevükben, külön-külön lépnek fel. A diákaktivisták, szakszervezetisek, jogvédők azonban egyre inkább törekednek tevékenységük koordinálására.


A tiltakozási hullám november végén kezdődött, amikor a jobboldali populista Orbán bejelentette az internetadó bevezetését. A hatalomtudatos kormányfő hamar visszavonta az ötletet, de a jól olajozott gépezetébe homok került.



Mínusz 12 százalékpont


A nagy közvélemény-kutató intézetek felméréseinek egybehangzó eredménye szerint Orbán pártja október óta 12 százalékpontot veszített a választók körében, konkrétan: 800 ezer szavazó polgárt. Orbán népszerűsége 48 százalékról 32 százalékra esett – példátlan számok ezek.


A gőzhenger motorja azért is akadozik, mert Orbán a tavaszi választási diadalai után ahelyett, hogy a nyereséget konszolidálta volna, új frontokat nyitott. Így kereste a konfliktust Simicska Lajossal, aki még gimnáziumi időkből volt a barátja, és egyben a leghatalmasabb oligarcha az országban, a Fidesz finanszírozója a korai és az ellenzéki időkben, és fontos sajtóorgánumok tulajdonosa. Putyin Oroszországa felé hajlásával Orbán abba a gyanúba keveredett az Egyesült Államoknál és az Európai Uniónál, hogy nem lojális a nyugati szövetségek iránt, amelyekhez Magyarország tartozik.


Tilalmi listára kerültek


Washington azonban hat magas beosztású magyar kormánytisztviselőt, köztük a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjét tilalmi listára tette amerikai vállalatok kárára elkövetett feltételezett aktív korrupció miatt. Mindez érzékelhetően rongálta Orbán tekintélyét, még a Fidesz-választóknál is. A Fidesz-választók fiatalabb, modernebb szegmenségnek ugyanis egyáltalán nem tetszik, hogy országuk ki akar szakadni a nyugati beágyazottságból, és „Oroszország anyácska” karjaiba sodródhat.


Így a közélet jelenleg nem csupán a polgári tiltakozások hullámát éli át, hanem a hatalom legbelső köreiben folyó különféle ütésváltások és indiszkréciók tanújává válik, amilyek őszig teljesen elképzelhetetlenek lettek volna. Úgy tűnik, Orbán stábja kiesett a ritmusból: a hektikusan kifejlesztett új ötletek, hogy újra magához ragadja a kezdeményezést, csak újabb „szarviharokat” gerjesztenek, mint például legutóbb az a bejelentés, hogy kényszer-drogteszteket vezetnek be a tizenéveseknek, politikusoknak és újságíróknak.



Repedések Orbán hatalmi szerkezetében


Némelyek már Orbán végét látják közeledni. De bármennyire szakadások tátonganak is már a hatalmi szerkezetében, a rendszer még nagyon is szilárd. Valamikor talán lesz egy „billenő pont”, de azt aligha lehet előre megjósolni.


Tölgyessy Péter politológus, aki 1998-tól 2002-ig a Fidesz képviselőjeként a parlamentben foglalt helyet, azóta azonban elidegenedett Orbántól, a minap egy tanulmányban úgy vélekedett, hogy az Orbán-hatalmat gyakorlatilag szavazással már nem lehet leváltani. Amennyiben meginog, akkor egy új rendszerváltás indul majd be: „Amint az emberekben megérik a szükséglet egy új irányváltásra, meglepő sebességgel és erővel fognak bekövetkezni a megfelelő konzekvenciák.”