Svájci lap: Atomerőmű-panoráma




A Der Bund című svájci lap a TagesAnzeiger nyomán közölte Martin Läubli cikkét: Svájc befejezi, mások fejlesztenek.



Jelmagyarázat: A 2020-ig tervezett lekapcsolás; A működő reaktorok; Az atomenergia részaránya 2013-ban, százalékban (Az eredeti cikkben a grafika interaktív)


Svájc fokozatosan kiszáll a nukleáris energiából, és ezzel a másik két kiszállóhoz, Olaszországhoz és Németországhoz csatlakozik. Az olaszok az atomerőművekből származó áram termelését már 1987-ben, a csernobili katasztrófa következményeként leállították. Németországban a kiszállásról szóló, 2011-ben hozott döntés nyomán már szintén lekapcsoltak a hálózatról 8 atomerőművet. Jelenleg még 16 erőmű üzemel, és az áramfogyasztás 16 százalékát fedezi. Németország határozott tempóban halad: a következő években a lehető legtöbb energiát szél- és napenergiából akarják termelni. A megújuló energiák részesedése máris 25 százalék felett van. Az EU 2030-ig szintén az áramszükséglet kereken 40 százalékát akarja megújuló forrásokból termelni. Tény azonban, hogy az energiafordulat Németországban akadozik. Lekapcsoltak ugyan atomerőműveket, de nőtt a szénégetés. A részesedése jelenleg 45 százalék.


Ma még Európában sok kormány nem tudja elképzelni a Fukushima-katasztrófa ellenére sem, hogy teljesen kiszálljon az atomenergiából. Több országban új atomerőműveket terveznek vagy építenek. Még Olaszországban is megpróbálta a kormány reneszánszhoz segíteni az atomenergiát a nukleáris törvény módosításával. Három évvel később azonban a nép egyértelműen nemet mondott az új atomerőműre.



A nagy ötök


Világviszonylatban azonban még így sem várható a nukleáris ágazat fellendülése. A nukleáris forrásokból származó áramtermelés legnagyobb része öt államra koncentrálódik: Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, Dél-Korea és Kína. A World Nuclear Industry Status Report (Nemzetközi Nukleáris Ipar Státusjelentés) szerint ezek a globális nukleáris áram szűk 70 százalékát állítják elő.


A nukleáris ipar teret veszít még akkor is, ha Kína sürgeti az új atomerőművek építését, és az Egyesült Államokban 35 év óta először két új reaktor épül. A világméretű áramtermelésben a csúcsot 1996-ban 17,6 százalékkal érték el, azóta a görbe folyamatosan esik. Ma ez a rész 10,8 százalékot tesz ki. A nukleáris ipar zenitjén túl vagyunk. Ezt más számok mutatják: noha az utóbbi években számos új reaktor kapcsolódott a hálózatra, a globális atomerőműpark öregszik. Az 1979–1986 közötti években – ebben az időszakban következtek be a balesetek a Three Miles Island és a Csernobil erőműben – a reaktorok átlagos életkora csekély volt. Jelenleg kereken 28 évet tesz ki. A következő 20 évben várhatóan mintegy 200 atomreaktort kapcsolnak le. Jelenleg világszerte 33 országban 388 reaktor működik, ötvennel kevesebb, mint a 2002-es csúcsévben. Ez elsősorban Japánon múlik, ahol Fukushima óta 38 reaktor nem üzemel már.



Pénzügyi kockázat


Nagy lett a pénzügyi kockázat egy új atomerőmű építésénél. A legjobb példa erre az Olkiluoto III. finn atomerőmű építése, amelynek a költségei a tervezett költségvetés közel háromszorosánál állnak. Hasonló a helyzet a franciaországi Flamanville erőműnél is. Emellett az építkezés lemaradása mindkét erőműnél több évet tesz ki. Kína is beismeri, hogy a jelenleg építés alatt álló 28 reaktor negyede több hónaptól több évig terjedő késéssel kapcsolódnak majd a hálózatra.


Az atomerőművek üzemeltetőinek emellett nagyon rosszul jönnek a ingadozások a hálózatban, amelyek a szél- és naperőművek rendszertelen áramtermelése miatt keletkeznek. Egy atomerőmű alapvetően nem nagyon rugalmas. Pénzbe és időbe kerül a termelés áramkínálat szerinti csökkentése vagy növelése. Így az erőművek viszonylag nagy kapacitáson működnek akkor is, amikor sok a szél és az áram ára nullán van. A megújuló energiák fellendülése ennek megfelelően befolyásolja is az atomenergia gazdaságosságát.