Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. december 10.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. december 12. vasárnap, 02:55
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Majdnem úgy mutattalak be mint a televízió volt üzemi tanácsának elnökét, de egyelőre ez még jelen idejű.
Kapuvári Gábor: - Miért, mire számítasz?
- Sajnos olyan igeidő nincs a magyar nyelvben, amellyel most el tudnám mondani, hogy még van, de már nem lesz, ami volt. Ha igaz, amit a mai Népszabadság és a tegnapi Hírszerző ír, akkor nem lesz hosszú életű ez a testület sem, mert ha a Magyar Televízióban is negyvenkilencen maradnak, akkor nem kell üzemi tanácsot alakítani.
- Nem kell üzemi tanácsot alakítani a negyvenkilenc fős Magyar Televízióban. Másutt kell!
- Azt mondod, hogy majd annál a bizonyos Műsorszolgáltató Alapnál kell, ahova állítólag átkerülne a televízió, rádió?
- Miért ne lenne ott üzemi tanács?
- Nem tudom. A Műsorszolgáltatási Támogató és Vagyonkezelő Alap egyáltalán milyen intézmény, mi vonatkozik rá, ezt már megvizsgáltátok?
- Nem, nagyon sok a kérdőjel, mi írogatjuk azokat a kérdéseket, amelyekre egyelőre nincs válasz. Ezeket nyilvánvalóan föl kell tenni, és valakinek meg kell válaszolnia.
- Mit tudtok egyáltalán? Mert az, ami nyilvánosságra került, bizonyos értelemben teljesen új és váratlan. Lehetett tudni, hogy komoly dolgokra készülnek, de ebből csak a központi hírgyár létesítése volt az, ami eddig nyilvánosságot kapott, amire a figyelmet összpontosítani lehetett. Abban viszont gyanútlanok voltunk, hogy mindent meg akarnak szüntetni, és egy olyan intézménybe akarják átvinni az embereket, amelyről eddig senki sem gondolta volna, hogy az lesz a műsorszolgáltató – pedig benne van a nevében. Csak a kis megrendelő szervezeteket akarják meghagyni az egykori közszolgálati médiumokban. Közben, a munkatársak egyharmadát el is akarják bocsátani. Na, ez így együtt kicsit váratlan és sok!
- Te is sok mindent hallasz, mi is sokat hallunk. Éppen ma ült össze a négy közmédium négy üzemi tanácselnöke, és kicseréltük a nézeteinket, ismereteinket. Kétségtelenül túl nagy a homály, és ezért alakultunk ilyen kis nyomozati testületté, ezért próbálunk híreket szerezni.
- Te például elmentél a Magyar Televízió új vezérigazgatójához, korábbi ügyvezető alelnökéhez, megkérdezni, hogy kedves Balázs, kedves vezérigazgató úr, mi az igazság?
- Pontosan ezekkel a szavakkal kezdtem a levelet, amit írtam neki. Azt tudom, egy vezetőtársa kikotyogta, hogy 15-ikéig – ez már módosult 13-ára – teljes információs tilalmat rendeltek el, sőt az új vezetőknek fogadalmat is kellett tenniük, hogy a titkokat megtartják. Ez a titoktartás is furcsa nekem, de úgy látszik, az átalakulásnak különböző módszerei és taktikái vannak.
- A demokrácia gyakorlásához a titoktartás is hozzátartozik, nem?
- Azt nem hiszem el, hogy meg lenne tiltva egy vezetőnek, hogy szóba álljon azokkal az emberekkel, akiknek a sorsát rá bízták. Ez nyilván hosszú távon nem tartható, és nem is akarják tartani. A közelmúltban viszonylag hosszan beszéltem Heltai Péterrel.
- Aki állítólag kidolgozta ezt az egész átszervezést.
- Igen, aki ezt a parádét vezényli. Ezért az átlagnál többet tudok erről az ötvenfős televízióról meg a többi közintézményről, ami megrendelőként működik majd. Ha ezt a logikát tovább folytatjuk, akkor egy idő után minden a műsorszolgáltatóban koncentrálódik, ugye? Akkor ezekre az ötven főkre mi szükség van? Nem arról van szó, hogy létrejön egy Magyar Rádió és Televízió – amit most még Műsorszolgáltatási Alapnak hívunk?
- Ha lúd, legyen kövér. Akkor miért hagyják tovább élni ezeket?
- Akkor mi szükség lesz rájuk? Ha minden produkció a műsorszolgáltatónál készül, akkor hívjuk azt Magyar Rádió és Televíziónak, és ezeket a kis műholdakat egyszerűen szüntessük meg!
- Igen, mert például ezzel spórolni lehetne, a vezérigazgatókkal együtt négyszer negyvenkilenc embert. Még olyat is olvastam – nem tudom, igaz-e –, hogy ők lesznek a megrendelők, a Műsorszolgáltatási Alap elkészíti a tévéműsort, majd valaki a tévé negyvenkilenc fős stábjából ezt átveszi. Kvázi ő lesz a – nem használok csúnya szavakat – szerkesztő?
- Igen, ő lesz a megrendelő szerkesztő.
- Akkor ahhoz sok komoly szakértő, tapasztalt, a mindennapi munkában nagyon járatos embernek kell lennie a negyvenkilenc ember között. Gyakorlatilag a teljes műsorszolgáltatás irányításának ott kell megtörténnie, mert aki átvesz, megrendel, az a főnök. Neki kell tudnia, hogy mit akar.
- Pontosan. Egy csomó kérdés van itt. Például, ki látta a műsorszolgáltató és mondjuk a Magyar Televízió közötti szerződést? Mit tartalmaz, kié a felelősség? Most az MTI készíti majd a híradókat meg a rádiókrónikát is, ha téved, kié a felelősség? Aki készítette, aki adásba küldte, vagy aki sugározta? Egy csomó kérdés nyitott még. Remélem, ez a nagy titoktartás nem azt jelenti, hogy ezek a kérdések nincsenek megválaszolva!
- Heltai Péter, akivel ezek szerint mélyebben beszélgettél, mit mondott?
- Nem beszélgettünk olyan túl mélyen. A tihanyi konferencián sikerült elcsípni őt, és ezeket a kérdéseket gyorsan – amennyire a folyosón ácsorogva lehetett –, végigtárgyaltuk. Ugyan várom a hívását, megígérte, hogy hívni fog, csak közben mindenféle magánéleti gondjai támadtak. Azt mondta, hogy ő a BBC-modellt tartja üdvözítőnek, ami Angliába mintaadó modellé vált. Kétségtelen, jó lenne, ha Magyarországon lenne egy BBC, ahol van egy hírgyár, tudományos műhely és a többi. Csak két dolgot mondanék ehhez: az egyik az, hogy a BBC-ben huszonkétezer ember dolgozik. A másik az, hogy készítettem egy előadást különböző európai köztelevíziókról, és amikor a költségvetésről készítettem a grafikont, az y tengelyre logaritmikus léptékben kellett fölvennem a finanszírozási tételeket, mert a BBC kiverte volna a plafont. Tehát nemhogy a papírra nem fért volna rá az a grafikon, hanem a szobából is kiszökött volna! Ez a két megjegyzésem van a BBC-modellhez.
- Akkor ez még csak a konkrét, fizikailag megfogható része a különbségeknek. Van egyéb is: ehhez a BBC-modellhez nem tartozik egy állami hírügynökség, már csak azért sem, mert Angliában nincs olyan. Tehát ilyen módon ez a hírgyártási majdnem monopólium, de legalábbis hegemónia ott a BBC-től abszolút nem jön létre.
- Annyira nem, hogy a BBC-ben hírverseny van!
- Így van. Ez az egyik. A másik, hogy természetesen a BBC-nek egészen más szerepe van az angol társadalomban. Nem a kormánytól függ. Meg lehet nézni és hallgatni, hogy a BBC televízió- és rádióhíradóiban minden nap milyen nagyon keményen bírálják a híradóműsorokban is a kormányt. Nem kell hozzá kommentátornak lenni, a politikai tudósítók úgy kezdik tudósításaikat, hogy keményen belevágnak a kormányba, ha éppen úgy ítélik meg, hogy a kormány ezt vagy azt rosszul csinálta. Tehát egészen más a hangnem, mások a körülmények, a szokások.
- Pontosan ezért zene füleimnek Heltai Péter gondolata, hogy be akarja vezetni itt a BBC-modellt. Ha így van, akkor, nosza!
- Akkor tessék, rajta, le lehet másolni!
- Ebben mi nagyon is partnerek vagyunk!
- Komolyabbra fordítva a szót – mert attól tartok, hogy ez nem egészen komoly; nagyon jól hangzik, csak éppen tartalmilag hibádzik –, mit fog csinálni például a Magyar Televízió üzemi tanácsa, mire jutottatok a másik három intézmény vezetőivel?
- Az lesz, hogy hétfőn minden intézményben, ugyanabban az időben kapunk egy tájékoztatást az átalakulásról. Lehet, hogy ez a beszélgetés jobb lett volna hétfőn, mert akkor – mint mindenki más – én is jobban informált leszek. Ezután mindenki rohan a maga jogászához, megnézzük, hogy, ez az átalakulás jogilag hogyan néz ki. Négy közszolgálati intézményt Magyarországon még soha nem toltak egybe, tehát nincs erre nézvést gyakorlat. Úgyhogy kedden újra összedugjuk a fejünket.
- Lehet, hogy kedden még többet fogsz tudni, és akkor beszélhetünk is.
- Könnyen lehet. Aztán nincs sok időnk, mert a dolgozók nagyobb csoportját érintő változást a megelőző tíz-tizenöt napon belül közölni kell az üzemi tanáccsal, és bizony lassan nincs már tizenöt munkanap az évből.
- Egyáltalán milyen jogaitok vannak? Mondhattok nemet?
- Mondhatunk. Nagyon szorosan együttműködünk a szakszervezetekkel. A szakszervezetek pedig még álljt is mondhatnak. A Magyar Televízió Üzemi Tanácsa nincsen benne, de figyeljük. A Magyar Televízióban nem oszlott fel a sztrájkbizottság.
- Ha már a BBC-t említettük példaként, ha ott a közszolgálati rádióból, televízióból a munkatársak nagyjából egyharmadát el akarnák bocsátani, valószínűleg azonnal teljes sztrájkba lépne a BBC.
- Hogy a velünk egysorsú országokat nevezzük meg, azért ez Prágában is megtörtént.
- Akkor lehetne talán a cseh közszolgálati médiát is tanulmányozni.
- Van egy amerikai menedzser közmondás: "Look at the problems as opportunities." [Úgy nézz a problémákra, hogy azok tulajdonképpen lehetőségek.]
- Igen, bárcsak ilyen optimistán tudnánk nézni a dolgokat. Egyébként egyetértek vele.
- Nem tudok semmit, tehát akár még jó is lehet.
- Akkor kedden meglátjuk, jó? Ha jutottatok valamire, akkor szívesen hallgatlak.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
