A TagesAnzeiger: Orbán úgy beszél, mintha „országa hadiállapotban lenne”




Orbán „neofasiszta” az Egyesült Államok számára – ezzel a címmel közölte a TagesAnzeiger című svájci lap Berhard Odehnal cikkét. Az amerikai politika vezető személyiségei a magyar kormányt bírálják a demokrácia, az igazságszolgáltatás és a civil szervezetek elleni támadásai miatt. Budapest és Washington között diplomáciai jégkorszak van.


A kormányfő időnként úgy szólt, mintha országa hadiállapotban lenne. Magyarország függetlensége támadás alatt áll – figyelmeztetett Orbán Viktor a Kossuth rádióban heti interjújában, amelyet gúnyosan „heti imának” is neveznek. Ő azonban nem idegen hatalmak által kinevezett alkirály, hanem a megválasztott miniszterelnök – folytatta: „Esküt tettem, hogy megvédem Magyarország függetlenségét”.


Mi történt? Talán egy ellenséges szomszédos ország tankjai gördültek Budapest felé? Egy szuperhatalom harci repülőgépei köröztek az EU keleti szélén fekvő kicsi ország felett?


A távoli Washingtonban hangzott el egy megjegyzés, az hozta ennyire dühbe Orbánt. Ott John McCain republikánus szenátor az Egyesült Államok új budapesti nagykövetének a kinevezését bírálta. Colleen Bell a Gazdagok és szépek című szappanopera producere, és a politikával, diplomáciával mindeddig úgyszólván nem volt dolga. Legfontosabb kompetenciája: sok pénzt adományozott Barack Obama választási harcára. McCain úgy találta, hogy a politikai kinevezés nem megfelelő egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatai ingatagok: az Egyesült Államoknak olyan országgal van dolga, „amely a határán áll annak, hogy átengedje szuverenitását egy neofasiszta diktátornak, aki Vlagyimir Putyinnal bújik ágyba”.



Az EU szemet huny


Hogy kétség se merülhessen fel, kire gondolt, McCain írásban is megmagyarázta: amióta Orbán Viktor 2010-ben hatalomra jutott, Magyarországon életbe léptek az alkotmány antidemokratikus változtatásai, korlátozták a magyar bíróságok függetlenségét éppen úgy, mint a sajtószabadságot, és még sok minden más is történt.


Orbán kormányfő múlt pénteki válaszában nem nevezte meg a konzervatív szenátort, de „szélsőséges állásfoglalásokról” beszélt, amelyeket nem is akar figyelembe venni, mert csak elterelné „az erőnket, a figyelmünket és az energiánkat”.


Amit Orbán az elterelést szolgáló kísérletként intézett el, az a hidegháború óta a legsúlyosabb válság az amerikai-magyar kapcsolatokban. Az amerikai politikusok az EU-tól eltérően nagyon erősen figyelik a magyar kormány elsodródását a Nyugattól, továbbá Oroszország és Kína felé fordulását. Irritációt váltott ki Washingtonban Orbán nyári beszéde is, amelyet a romániai Tusnádon a magyar kisebbség képviselői előtt mondott, és amelyben bejelentette Magyarország búcsúzását „a nyugat-európai dogmáktól”, továbbá Szingapúrt, Kínát, Indiát és Oroszországot dicsérte, amelyek demokrácia nélkül is sikeresek gazdaságilag.


Miközben az Európai Unió Bizottsága és Tanácsa úgy tett, mintha semmit sem hallott volna, Washingtonból egyértelmű figyelmeztetések érkeztek. Először demokratáktól: Bill Clinton volt elnök Orbánt a tekintélyelvű kapitalizmus csodálójaként írta le, aki csak pénzt akar keresni és örökre hatalmon akar maradni. Aztán Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó államtitkára Magyarország példájával „a demokratikus visszaesés és a korrupció rákos daganatától” óvott.


Maga Obama elnök is megemlítette a civil társadalom megfélemlítésére irányuló kísérleteket „Magyarországtól Egyiptomig”. Az amerikaiakat Orbán „illiberális demokráciával” való flörtölésénél is jobban bosszantotta az, hogy Magyarország nem akarta vállalni az Oroszország elleni szankciókat, és hogy bejelentés nélkül leállította a gáz visszafolyatását Európából Ukrajnába. Amikor Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szondázni akarta a washingtoni hangulatot, nem fogadta őt kollégája, John Kerry.



Beutazási tilalom tisztségviselőknek


De nem álltak meg figyelmeztető szavaknál. Körülbelül egy hónapja ismertté vált, hogy az amerikai kormány beutazási tilalommal sújtott hat vezető beosztású magyar tisztségviselőt, és hogy az amerikai ügyészség nyomoz az illetők ellen. Azzal vádolják őket, hogy amerikai cégektől vesztegetési pénzt követeltek annak fejében, hogy indulhassanak magyar közbeszerzési pályázatokon. Orbán Viktor először azt állította, hogy nem tud a szankciókról. Nem sokkal később azonban az Adó- és Vámhivatal vezetője, Vida Ildikó megerősítette, hogy rajta van a listán, és hogy erről hivatalos tájékoztatást kapott.


A magyar ügyészség mindeddig nem lát okot arra, hogy kivizsgálja a magas beosztású emberekkel szemben felhozott amerikai vádakat. Orbán kormányfő a rádióinterjúban mindössze arra szólította fel Vida Ildikót, hogy indítson pert az amerikai vádak ellen, és állítsa helyre jó hírnevét.


Horváth András, a magyar adóhivatal munkatársa körülbelül egy évvel ezelőtt feltárta, hogy a hatóság áfacsalásokat leplez. Az igazságszolgáltatás tétlen maradt, Horváth azonban azóta munkanélküli, és most korrupcióellenes szervezetet alapított. A korrupció ellen tiltakozva múlt hétfőn újra budapestiek ezrei mentek az utcára. Orbán lemondását követelték: „Vissza akarjuk kapni az országunkat”.