rss      tw      fb
Keres

Standard: Zsidómentő spanyol diplomaták




A Der Standard című bécsi lap Kiállítás méltatja a diplomatákat, akik zsidók ezreit mentették meg címmel közölt cikket. „A kötelességen túl” című kiállítás a második világháború bátor magánkezdeményezéseire emlékeztet.


Madrid – A második világháború idején 18 spanyol diplomata zsidók ezreinek az életét mentette meg: Francisco Franco diktátor (1939–1975) rezsimje idején, amikor az engedetlenség pusztító és az ellenállás halálos lehetett, ott voltak, hogy szökéshez segítsék a zsidókat vagy megakadályozzák a deportálásokat.


Jose Antonio Lisbona rekonstruálta a mindeddig messzemenően ismeretlen csendes hősök történeteit. „Megtették, amit nem voltak kötelesek megtenni, nem csak néztek, hanem karrierjüket és életüket kockáztatták, hogy zsidókat segítsenek” – mondta a professzor és újságíró az El Pais című lapnak. Az eredmény a „Mas alla del deber” (A kötelességen túl) című kiállításon december 19-ig hat tekinthető meg a madridi Palacio de Santa Cruzban.



Történelmi háttér


A fasiszta Franco-rezsim annak idején mindent megpróbált, hogy elhitesse az emberekkel: a diktátor volt az, aki sürgette a zsidókat mentő akciót. Pedig éppen fordítva volt” – mondja a kutató arról, hogy mi volt az indítéka.


Franco hivatalosan semlegesen állt szemben a németekkel – ennek ellenére sok spanyol rokonszenvezett a nemzetiszocialista rezsimmel. Az ok évekkel korábbi: miközben 1936–39 között véres polgárháború osztotta meg az országot, a jobboldali puccsisták és a későbbi Franco diktátor csapatai segítséget kaptak Németországtól és Olaszországtól. A „franquistas” ezért, és ideológiai okokból is, elkötelezettek voltak Adolf Hitler és Benito Mussolini fasiszta rezsimjei mellett.



A lelkiismeretüket követték


A diplomaták – akiknek a hatásköre nyolc országra és 12 városra terjedt ki –, többnyire titokban tartották a tevékenységüket, hazájuk és gyakran saját családjuk előtt is. Saját felelősségükre nagyvonalúan interpretálták a Madridból érkező utasításokat, mint ez például kiderül egy levélváltásból, amely Gomez Jordana külügyminiszter és a katonaságért felelős kollégája, Carlos Asensio között folyat 1943. márciusában.


„Nem tudjuk (a zsidókat) Spanyolországba szállítani, mert ez semmilyen módon nincs egyeztetve, és a Caudillo (Franco) nem engedélyezte. De ugyanennyire nem hagyhatjuk őket jelenlegi helyzetükben, és nem tehetünk úgy, mintha ignorálnánk, hogy spanyol állampolgárok”. A segítségük a védlevelek kiállításától a bebörtönzöttek kiszabadításán át az elüldözöttek hazájukba való visszaszállításáig terjedt.



Titkos akciók


Lisbona legújabb kutatásai szerint akár a 35 ezret is elérhette a spanyol segítséggel megmentett zsidók száma. Közülük legalább nyolcezret a bátor diplomaták helyeztek biztonságba. Titkos tevékenységükkel, veszélyes körülmények között végrehajtott akcióikkal, örökké rettegve a leleplezéstől óvták meg a zsidókat a koncentrációs táborokba deportálástól.


René Mayer francia politikus (1895–1972) is egy spanyol diplomata bátorságának köszönhette az életét. Antonio Zuloaga sajtóattasénak többszöri veszélyes kísérletébe került, de végül sikerült Mayert 1943 januárjában hamis névvel átcsempészni a határon, és új hazát szerezni neki Barcelonában.



Tisztelet az emberiességnek


Angel Sanz Briaz (1910–1980) is a csendes hősök közé tartozott, akiknek élettörténetét és tevékenységét a kiállítás fotókon és eredeti dokumentumokon mutatja be. „Budapesti angyala” 1942 és 1944 között zsidók ezreit segítette Magyarországon szökéshez. Az ő akciói már régebb óta ismertek. Más hősök csak most, Lisbona kutatása révén részesülnek a kiérdemelt elismerésben.


„A projekt tisztelgés az emberiesség és a kevesek bátorsága előtt, akik merték megtagadni az engedelmességet a fasiszta rezsimeknek” – mondja Concha Jimenez Castro, a kiállítás egyik látogatója. José Manuel Garcia-Margallo spanyol külügyminiszter azt mondja: „Még olyan pillanatokban is akadtak emberek, akiknek az erkölcsi ereje mindnyájunkat megvált, amikor úgy tűnt, hogy az emberi természet elérte az aljasság csúcsát”.