Euronews–Déli Áramlat: Érdemes volt-e pápábbnak lenni a pápánál?




A euronews Oroszország kivonulása a Déli áramlatból Kelet-Európát sújtja a legkeményebben címmel közölt cikket. „Mindig érdemes Oroszország mellé állni – úgyszólván katolikusabbnak lenni a pápánál –, vagy ez csak nagyobb elszigeteltséget hoz?”


Energia Európának, biztonságosan szállítva. Ez az elképzelés volt az orosz állami gázóriás, a Gazprom által finanszírozott Déli Áramlat vezeték mögött.


A projekt feladásáról szóló döntést, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentett be hétfőn, egy ENSZ-forrás így írta le: „ez egy vesztes-vesztes játszma mindenkinek”.


A projekt 2013 októberében vette kezdetét Bulgáriában, de júniusban felfüggesztették, miután az EU-Bizottság azt mondta, hogy sérti az uniós versenyszabályokat.


A 930 kilométer hosszú vezeték a tervek szerint a Fekete-tenger alatt haladt volna Dél- és Közép-Európa felé, elkerülve Ukrajnát, a Gazprom egy másik tranzitvonalát.


A Kreml az EU obstrukcióját tette felelőssé a projekt leállítása miatt.


A spirálszerűen növekedő költségek szintén csapást jelentettek az építkezésre. A költségvetés a becslések szerint 47 százalékkal nőtt meg, és arra számítottak, hogy a teljes költség eléri a 32 milliárd eurót.


A Déli Áramlatot, mivel elkerülte volna Ukrajnát, biztosíték-politikának tekintette Bulgária, Magyarország és Szerbia; utóbbi miniszterelnöke, Aleksandar Vucic az állami televízióban azt mondta: „A nagyhatalmak közötti konfliktus árát fizetjük meg.”


Mi van most, a Kreml lépése után az EU cselekvési terveiben?


Federica Mogherini, az EU külügyi képviselője szerint: „A meghozott döntés, amelyet Oroszország tegnap jelentette be, azt mondja nekünk, hogy nagyon sürgős nem csak és nem is annyira a szállítási útvonalak, hanem az Európai Unió energiaforrásainak diverzifikálása.”


A vezeték részben annak esett áldozatul, hogy Európában stagnál a gázszükséglet, az energiaárak pedig zuhannak.


Egy cseh tisztségviselő azt mondta: „A döntés azt mutatja, hogy a külvilágnak van hatása Oroszországra.”


Hatása van a piacra is, a német acélcső-gyártó Salzgitter és az olasz olajipari berendezéseket gyártó olasz Saipem részvényeinek az árfolyama esett.


Budapesten Deák Andrással, a Világgazdasági Intézet szakértőjével beszéltünk a várható változásokról.


Kovács Gábor (Euronews) megkérdezte: „Kik a nyertesei és a vesztesei annak, hogy Oroszország sokkszerűen visszavonta a Déli Áramlat projektet, és hogyan fogja ez érinteni az energiafüggőséget?”


Deák András: „Kézenfekvő, hogy amennyiben egy esetleges új projekt más nyomvonalat választ, mint amelyen a Déli Áramlat haladt volna, akkor Törökország lehet az abszolút nyertes. Több gáz menne át tranzitban a területén. Oroszország a jelek szerint az Ukrajnától való függést török függésre cseréli. Ez erősíti Ankara alkupozícióját.


Bizonyos értelemben az EU Bizottsága latba vethetné a tekintélyét, hogy rábírja Oroszországot a meghátrálásra ebben a konfliktusban. Láthatólag mindkét fél jobban tette volna, ha kompromisszumot köt – a Bizottság helyt ad annak a jogi eljárásnak, amelyhez Oroszország ragaszkodott. De nem született kompromisszum.


A vesztesek egyértelműen a közép- és kelet-európai országok – azok a tranzitállamok, amelyeknek a területén áthaladt volna a vezeték. Nekik az évtized végéig csak az ukrajnai vezeték lesz. A dolgok azért fordultak rosszabbra a számukra, mert ezeknek az országoknak arra van szükségük, hogy az energia diverzifikálása lassan haladjon. Vagy arra van szükségük, hogy az Oroszországhoz fűződő, európai gázkapcsolatok változatlanok maradjanak, vagy arra, hogy lassan változzanak.”


Kovács Gábor: „Magyarország az elmúlt néhány évben a projekt egyik legnagyobb támogatója volt. Ennek mi az oka, és vajon politikai és gazdasági pofont jelent-e Magyarország számára a Déli Áramlat leállítása?”


Deák: „Tény, hogy az orosz-magyar gazdasági együttműködés idén látványosan fejlődött. Januárban nukleáris üzlet jött létre. A nyáron Magyarország leállította a területén át Európából Ukrajnának küldött gáz szállítását, és az elmúlt néhány hónapban Magyarország elszántan támogatta a Déli Áramlatot.


E mögött nyilvánvalóan gazdasági ok és profitérdekeltség volt, valami, amit az oroszok felajánlottak a kormánynak, de nem látjuk, hogy mi ez. Itt az a kérdés: vajon mindig érdemes-e az oroszok mellé állni – úgyszólván katolikusabbnak lenni a pápánál, oroszabbnak Moszkvánál –, vagy ez csak további elszigetelődéshez vezet?”