Spiegel: a Déli Áramlattal Putyin a befolyását növelte volna a régióban




A Der Spiegel című német hetilap A Déli Áramlat leállítva – Oroszország becsapva, Törökország profitál címmel közölte Benjamin Bidder és Hasnain Kazim Moszkvából és Isztambulból keltezett cikkét. A Déli Áramlat projekt leállításával Brüsszel kemény csapást mér a Kremlre. Moszkva a hatalmas vezetékkel a befolyását akarta bebetonozni Dél-Európában – és most át kell gondolnia a dolgot. A vereség haszonélvezője: Törökország.


Amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egyelőre vége a Déli Áramlat vezetéknek, a szavaiban alig leplezett düh volt érzékelhető. A düh célpontja az EU-Bizottság, amely hónapok óta fellép a vezeték ellen – és a bolgár kormány, amely engedett Brüsszel nyomásának.


Bulgáriát nyilvánvalóan „megfosztották attól a lehetőségtől, hogy szuverén államként viselkedjen” – mondta Putyin. Ilyen körülmények között Oroszország számára lehetetlen, hogy továbbvigye a gázvezeték építését és „dollár százmilliókat” fektessen bele. Alekszej Miller, a Gazprom elnöke aztán még egyszer kevés szóban összefoglalta főnöke tirádájának lényegét: „Ennyi volt, a projektnek vége”.


A presztízsprojekt vége a Kreml számára érzékeny vereséget jelent, mind politikai, mind gazdasági téren. Oroszország a Déli Áramlattal el akarta kerülni Ukrajnát, és véget akart vetni annak, hogy Ukrajna legyen az Európába irányuló földgáz-szállítások legfontosabb tranzitállama. A tervek szerint a 2400 kilométer hosszú gázvezetéken 2015-ben kellett volna áramlania az első gáznak, 2018-tól évi 63 milliárd köbmétert terveztek.


Az új gázvezeték egyik célja azonban az is volt, hogy szorosabban Moszkvához kössön dél- és kelet-európai országokat. A tervek szerint a vezeték Oroszországból a Fekete-tenger fenekén át Bulgáriáig ment volna. Onnan az egyik cső Görögország és Olaszország felé, egy másik Szerbián és Magyarországon át Ausztriába ment volna. Szóba került Bosznia-Hercegovina és Horvátország bevonása is. Befolyás tehát minden mennyiségben az oroszországi gáznak, de ez most már tárgytalan.



Oettinger túl későn húzta meg a vészféket a Déli Áramlatnál


Hogy most másként lesz, az jelentős mértékben Günther Oettinger uniós biztosnak köszönhető, aki a legutóbbi időig az energiaügyi kérdésekért volt felelős. Az ukrajnai válságra tekintettel Oettinger kijelentette: „az idő szava, hogy mindent elkövessünk azért, hogy az Oroszországtól való gázfüggőség ne vonjon maga után súlyos következményeket”.


A biztos azonban későn lépett fel a Déli Áramlat ellen, és ez súlyos bírálatokat hozott számára az érintett cégektől, amelyeknek a tervezése már előrehaladott állapotban volt. A Gazprom mellett köztük van az olasz ENI (20 százalék), az EdF francia energiaszolgáltató és a német Wintershall, a BASF leánya 15-15 százalékban.


Az EU Bizottsága arra hivatkozik, hogy a Gazprom és az érintett országok között megkötött szerződések sértik az uniós jogot. Az EU „Harmadik Energiacsomagja” értelmében ugyanis Európában nem üzemeltethetnek gázvezetékeket olyan vállalatok, amelyek gázt termelnek. Az unió ezzel szeretné megakadályozni, hogy nagy konszernektől való függőségek alakuljanak ki.


Moszkva ez ellen azzal érvelt, hogy a Déli Áramlat-szerződéseket a tranzitországokkal még az energiacsomag életbe lépése előtt kötötték meg. Ám most Brüsszel érte el a célját. A bolgár kormány megbízható szövetségesnek bizonyult, és leállította a projektet. Szófiában ez a kurzus csak megerősítést kapott azzal, hogy Bojko Boriszov visszatért a miniszterelnöki tisztségbe: Boriszov szkeptikusan szemléli Moszkva energiapolitikáját. Bejelentette, hogy csak akkor építik meg a Déli Áramlatot, „ha tiszteletben tartja az uniós szabályozásokat”.



Szorosabb szövetség Oroszország és Törökország között


Egyetlen állam profitál a vezetékviszályból: Törökország. Alekszej Miller, a Gazprom elnöke megígérte Recep Tayyip Erdogan török államfőnek, hogy a Déli Áramlat helyett offshore vezetéket építenek Törökországba, az EU elkerülésével. Ezen kívül Putyin orosz elnök hétfői ankarai látogatásán 2015. január 1-jétől 6 százalékos kedvezményt ígért az orosz gázszállítások árából.


A tervek szerint a Déli Áramlatra tervezett évi 63 milliárd köbméter gázt most Törökországba szállítják, és onnan osztják majd el a piacokon. Ezzel Törökország az orosz gáz fontos elosztó helyévé lenne. Oroszország és Törökország erről memorandumot írt alá.


Törökországból aztán a gázt az orosz tervezgetések szerint el lehet szállítani a görög határig. Hogy onnan Európa hogyan osztja el a gázt Dél-Európába, „az már nem a mi problémánk” – hangzott el a Gazprom környezetében.


Ankarában mindenesetre már megmutatkoztak az Oroszország és Törökország közötti szorosabb szövetség első jelei: Erdogan és Putyin a protokoll szerint 60 percig tervezett beszélni egymással.


Három óra lett belőle.