rss      tw      fb
Keres

Svájci lap: Putyin bekerítő energia-hadműveletei Közép- és Dél-Európában




A Basler Zeitung című svájci lapban jelent meg Bernhard Odehnal írása: Putyin energiapolitikája megosztja Európát. Oroszország szállítási szerződésekkel és vezetékekkel akarja magához kötni a Balkán nyugati és az Európai Unió keleti részét.


Putyin még sokáig emlékezni fog egy ilyen meleg fogadtatásra egy európai fővárosban. Belgrádban október közepén katonai díszszemlékkel, vadászrepülőgépekkel, és olyan ujjongó tömeggel fogadták, amely azt skandálta: „Vlagyimir, mentsd meg a szerbeket!” Természetesen azonban nem szívesség, hanem politika volt amögött, hogy Putyin viszonzásként hét kétoldalú kereskedelmi megállapodást írt alá: Moszkva szövetségeseket keres a Nyugat-Balkánon és az EU keleti részén – hogy éket verjen az Európai Unióba.


Putyin nyomásgyakorló eszköze a kőolaj és a földgáz. Oroszországnak Kelet-Európára szüksége van vásárlóként, de még inkább tranzitútvonalként a jól fizető nyugati piacok felé. A varázsige a Déli Áramlat. Miután az oroszok sikeresen megtorpedózták a Nabucco európai gázvezetékprojektet, a Gazprom most Dél-Oroszországból Törökországon, Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át egy ausztriai elosztó állomásig akar saját vezetéket építeni. A projekt nem csupán az EU terveivel lenne ellentétes, amelyek célja az Oroszországtól való függőség csökkentése, hanem ellenétes az EU irányvonalaival is, amelyek előírják, hogy egy vezeték energiaszállítója és üzemeltetője nem lehet ugyanaz a cég. Ausztria, Magyarország és Szerbia ennek ellenére előszerződéseket kötött a Gazprommal. Csak Bulgária jegeli egyelőre a Déli Áramlatot.


Szerbia szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, de nem akar részt venni az Oroszország elleni szankciókban – már csak az ország energiaellátása miatti aggodalom miatt sem. A NIS-t, az ország legnagyobb olajkonszernjét öt évvel ezelőtt eladták a Gazpromnak, állítólag túlságosan is kedvező áron. A kelet-boszniai Republika Srpska is orosz függőségre adta magát: olajcégei az állami ellenőrzés alatt álló orosz Zarubezsnyeft tulajdonában vannak, a benzinkutak tulajdonosa a Gazprom. Kivételes bánásmódra ennek ellenére sem számíthatnak a szerbek. Amikor október végén el akarták halasztani a nyitott számlák kifizetését, a Gazprom csökkentette a szállított mennyiséget.



Aggodalmak Horvátország miatt


Az EU-nak még a szerbiai orosz befolyásnál is nagyobb gondot okoz a legújabb tagállam Horvátország egyik lépése. Az INA horvát olajkonszern 25 százalékban a félig állami magyar Mol tulajdonában van. Állítólag már a vásárlásban is benne volt az oroszok keze: Ivo Sanader akkori horvát kormányfőt ötmillió euróval vesztegették meg. A pénz egy svájci cégen folyt át, és olyan ciprusi alvócégektől érkezett, amelyek feltehetően a Mol és a Gazprom tulajdonában voltak. Sanadert tíz év szabadságvesztésre ítélték, és Horvátország nemzetközi elfogatási parancsot adatott ki a Mol elnöke ellen.


Most a Mol el akarja adni horvátországi tulajdonrészét, és a magyar sajtó arról számol be, hogy orosz cégek igen nagy érdeklődést mutatnak. Ha a Gazprom kapná meg az INA-tulajdonrészt, akkor a konszern jelentős energiaszállítások felett gyakorolhatna ellenőrzést az EU keleti részén. Ezt nemcsak Brüsszel akarja megakadályozni. Egy amerikai kongresszusi képviselő is megpróbált befolyást gyakorolni a felekre. Ám hiányoznak az alternatívák: a horvát kormánynak van elővásárlási joga, de nincs pénze.


A magyar kormány viszonya Oroszországhoz az elmúlt években 180 fokos fordulatot vett. Orbán Viktor kormányfő 2011-ben még feltétlenül csökkenteni akarta Oroszország befolyását Magyarországra. Elfogadott egy magasabb költségvetési hiányt, hogy az orosz Szurgutnyeftyegaz orosz cégtől megvásárolja annak a Molban tartott tulajdonrészét. Két évvel később Orbán egy orosz konszernnek lehetővé tette egy magyar atomerőmű bővítését. Az ellenzék tiltakozott „Magyarország Oroszországnak való kiárusítása” ellen, a kormányfő viszont dicsérte a „remek üzletet”. A héten visszafelé evezett: Magyarország nem fog közeledni Oroszországhoz, de távolodni sem fog tőle.


Putyinnak Robert Fico szlovák kormányfő személyében is megbízható partnere van. Orbán Viktorhoz hasonlóan ő is bírálta az Oroszország elleni szankciókat, és Magyarországhoz hasonlóan Szlovákia is tárgyal arról, hogy orosz cégek bővítsék egy atomerőművét. A kőolajellátást a kis ország múlt héten egy hosszú távú szállítási szerződéssel biztosította: Oroszország 2029-ig évi hatmillió tonna olajat szállít Szlovákiának.