Orosz nyelvű portál: „Arcátlanságnak” minősítik Litvániában Orbán vilniusi látogatását




A Birzsevoj Lider című, nemzetközi, de zömmel orosz és ukrán szerkesztőségű, orosz nyelvű pénzügyi portál Orbán Viktor magyar kormányfőt meglehetősen hűvösen fogadták Litvániában címmel közölte Szergej Selepljuk cikkét.


Orbán Viktor magyar kormányfő, akit „miniatűr Vlagyimir Putyinnak” is neveznek, november 23-án munkalátogatást tett Vilniusban. Figyelemre méltó, hogy a miniszterelnök részt vett az ünnepi díszszemlén, amelyet a litván hadsereg újjáépítésének évfordulója alkalmából rendeztek.


Az újságírók megjegyezték, hogy a magyar miniszterelnök távolabb állt a litván politikusoktól, és ennek szerintük az az oka, hogy a litván kormány nem kívánt érintkezni az agresszív oroszbarát politikussal. A nemzetközi kapcsolatok részleteit a brókerek és befektetők számára készült Birzsevoj Lider Európa hírei című rovatában dolgozó újságírók elemezték.


Megjegyezzük, hogy Dalia Grybauskaite litván elnök sajtótitkára kijelentette, hogy az államfő, aki Oroszországot nemrég még a terrorista hatalom jegyeit viselő országnak nevezte, nem kívánt találkozni Orbán Viktorral, és nem hívta meg a botrányos miniszterelnököt az országába. [A szerk. megj.: nyilván ennek tulajdonítható, hogy az MTI jelentésében nem írta le a litván államfőnek még a nevét sem, és az MTI egyetlen híre Orbán látogatásáról arról szólt, hogy találkozott a magyar katonákkal és nyilatkozott magyar újságíróknak, természetesen arról, hogy „Magyarország a NATO-tagállamok első csoportjába fog tartozni”.]



A portál fotója: Orbán hűvös fogadtatásban részesült

Elhatárolódtak a magyar kormányfőtől a litván kormányban is. Így a litván miniszterelnök sajtótitkára ugyancsak közölte, hogy a kormányfő nem hívta meg Orbánt és nem tervezett vele találkozót.


A nemzetközi diplomáciai protokoll szerint az ilyen vizitet arcátlanságnak értékelik, mivel az ilyen szintű eseményekre többnyire a fegyveres erők főparancsnokai érkeznek, nem pedig más országok első emberei. Ugyanakkor Litvánia nem tudja megakadályozni Orbán látogatását, mivel a területén tartózkodik egy magyar katonai kontingens, és a miniszterelnöknek jogában áll ezt meglátogatni.


Laurynas Kasciunas ismert politológus, aki híres a magyar miniszterelnök iránt táplált rokonszenvéről, megjegyezte, hogy Orbán vilniusi látogatása mindenki számára teljesen váratlan volt, beleértve őt magát is. Ugyanakkor a szakértő szerint Orbán ilyen jellegű lépéseinek az a célja, hogy megmutassa az európai közösségnek, Magyarország a Kremllel fenntartott szemmel látható barátságtól függetlenül teljesíti nemzetközi kötelezettségeit, legalábbis a NATO szintjén. A politológus szerint az ilyen lépés Budapest PR-ja lehet, amely azt demonstrálja, hogy Magyarország európai ország marad, nem pedig oroszbarát vagy Putyin-barát.


Egyébként Laurynas Kasciunas figyelmeztetett, hogy az európai közösség „nem dőlt be” Orbán Viktor hasonló lépéseinek, mert nem felejtette el, hogy Putyint Európában éppen Magyarország támogatja, és hogy éppen Budapest állította le az orosz agresszió háttere előtt az Ukrajnába irányuló gázszállításokat.


Miért érkezett Vilniusba „Putyin barátja”?


Emlékezzünk rá, hogy a litván kormány közölte, a magyar miniszterelnököt nem hívta meg Vilniusba, és nem tervezett semmiféle találkozót Orbán Viktorral. De azt is közölte, semmiféle hivatalos okot nem tudott találni arra, hogy megtagadja a magyar miniszterelnöktől a látogatást.


Arról van szó, hogy Litvániában az Európai Unió keleti határainak védelmére vonatkozó közös NATO-program keretében van egy magyar katonai alegység, amelynek tagjai szintén részt vettek a litván hadsereg újjáépítésének évfordulója alkalmából rendezett díszszemlén.


A magyar század a hónap elején érkezett Litvániába, és idén december végéig marad ott. A magyarokon kívül amerikai és dán katonák vannak Litvániában.


A külföldi katonák a Donbasszban elkövetett orosz agresszióra adott válaszként kiképzésen vesznek részt.


Litvániában tehát abból indulnak ki, hogy nem tilthatják meg a magyar miniszterelnöknek, hogy találkozzon saját országa katonáival. Ez olyan lenne, mintha megtiltanák Orbánnak, hogy felkeresse például az Afganisztánban lévő magyar kontingenst.


A litván politikusok ezért nem tudta akadályt gördíteni Orbán vilniusi látogatásának útjába, de nem rejtették véka alá a magyar miniszterelnökhöz való negatív viszonyukat.


A „botrány-embernek” távoznia kell a magyar kormányból


Emlékeztetünk rá, hogy Orbán Viktor Európa egyik legvitatottabb politikusa, akinek a címére nem egyszer intézték azt a vádat, hogy politikája oroszbarát és „allűrjei diktatórikusak”.


Orbán politikai karrierjének kezdetét a radikális párttal, a Fidesszel kötik össze. Éppen Orbán „ragyogott fel” 1988-ban a Hősök Terén mondott beszédével, amelyben a szovjet kormánytól szabad választásokat és a szovjet katonai kontingens kivonását követelte.


A Fidesz 1998-ban aratott választási győzelme után Orbán Európa legfiatalabb kormányfője lett. Éppen neki kell hálásnak lennie Magyarországnak a NATO-hoz való csatlakozásért. A fiatal miniszterelnök célként az Európai Unióhoz való csatlakozást tűzte ki, de nem volt ideje elérni. Az elemzők feltételezik, hogy éppen ehhez az időszakhoz kell kötni az Orbán és Brüsszel közötti nézeteltérés kezdetét. Mivel az EU befagyasztotta Magyarországgal a csatlakozásról folytatott tárgyalásokat (merőben technikai okokból), Orbán élesen megbírálta az európai hatóságokat, amire azt a választ kapta, hogy „az érzelmeket fékezni kell”.


Amikor Orbán Viktor 2010-ben visszatért a miniszterelnöki fotelbe, olyan politikába kezdett, amely élesen eltért a magyar miniszterelnök korábbi nézeteitől. A kormányfő mindenekelőtt saját hatalma megszilárdításával foglalkozott, ami tekintettel az életszínvonal gyors zuhanására a lakosság éles tiltakozását váltotta ki.



A legutóbbi tiltakozó akciók között említést érdemel a Budapest utcáin tartott, 25 ezer fős tüntetés, amelyen a miniszterelnök lemondását követelték. Akárcsak 2001-ben, olyan hangok hallatszanak, amelyek szerint Orbán nélkül Magyarországnak sokkal jobb lesz.