Amerikai portál: „Magyarország előbb-utóbb a majdani feszültségek gyújtópontja lesz”




Az International Business Times című amerikai gazdasági portál Magyarország lesz a következő Ukrajna? címmel, „A tiltakozások azt mutatják, hogy az ország megérett az Oroszország és Európa közötti konfliktusra” alcímmel közölte Dennis Lynch cikkét.


Magyarországon a korrupció és a vezetés egyre inkább oroszbarát magatartása miatt a héten kirobbant tiltakozó mozgalom felveti a kérdést, vajon a volt kommunista állam azon a határon van-e, hogy a következő Ukrajnává legyen. Magyarország stabilabb, mint Ukrajna, amely hónapok óta szektás konfliktus ostroma alatt áll, és kevésbé tűnik valószínűnek, hogy erőszakos konfliktusba zuhan, de a növekvő kormányellenes tüntetések újabb csatamezővé válhatnak Európa és Oroszország között.


A magyar tiltakozások hulláma Orbán Viktor miniszterelnök egyre inkább oroszpárti kormányzása ellen irányul. A hétfői „Közfelháborodás napján” sokan azt kiabálták: „Európa, Európa!”, és az egyik tüntető az AFP francia hírügynökségnek elmondta: „a tiltakozók nem akarják, hogy Orbán Putyin és Oroszország felé vigyen minket”. Mások Orbán lemondását követelték.


Az Orbán miatti skandálások és zúgolódások hátborzongatóan emlékeztetnek azokra, amelyeket az ukrajnai Euromajdan tüntetői hoztak fel Viktor Janukovics volt államfő ellen, aki február végén menekült el országából: azért folytak ellene négy hónapon át erőszakos tiltakozások, mert 15 milliárd dolláros befektetési megállapodást írt alá Oroszországgal, és elutasította a nép követelését, hogy gazdaságilag közeledjen Európához. A döntés mozgósította az Európa-párti ukránokat, és Janukovics megbuktatása után nyugatbarát átmeneti kormányt juttatott hatalomra. Ez megosztotta az ukránokat annak a vonalnak a mentén, hogy orosz-barátok vagy Nyugat-pártiak.


Sok ukrán, akik közül sokan etnikai oroszok és a nagyrészt oroszok lakta keleti részen élnek, igyekeztek elhatárolódni a Nyugat-barát kormánytól. Oroszország annektálta a Krímet, egy Oroszországgal szoros kapcsolatban álló dél-ukrajnai régiót, és azzal érvelt, hogy az ottani oroszok életét védi. Ott nem dördült el lövés, de nem ez történt Kelet-Ukrajnában, ahol az oroszbarát lázadók fegyvert fogtak, és önálló államot kiáltottak ki. Az Egyesült Államok és az Európai Unió azzal vádolja Oroszországot, hogy ellátja a lázadókat, és közvetlenül is behatol Ukrajnába a nevükben.


Noha Magyarország soha nem volt olyan közel Oroszországhoz, mint Ukrajna, de a magyarok elképesztő 72 százaléka mondta 2010-ben, hogy a legtöbb magyarnak rosszabbul megy, mint a kommunista uralom idején, amikor valóban Oroszországhoz és a kommunista tömbhöz kötődtek.


Orbán, akárcsak Janukovics, miniszterelnöki mandátumának korai korszakában nem törekedett az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok mélyítésére. Az egykori antikommunista valójában elszánt volt az Európához való közeledésben, de azóta Oroszország felé fordult gazdasági megállapodásokért és politikai inspirációért. Magyarország az Európai Unió tagja, de még nem vezette be az eurót, ami fenntartja a távolságot az ország és az euróövezet többi része között.


Orbán és a magyar parlament – ahol Orbán pártjának kétharmados többsége van – a hónap elején elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy Magyarországon haladjon keresztül egy Ukrajnát elkerülő orosz gázvezeték. Az EU ezt élesen ellenzi. Orbán 12,5 milliárd dolláros megállapodást is kötött Oroszországgal egy magyarországi atomerőmű fejlesztéséről. A gázüzlet azt jelenti, hogy az orosz óriás Gazpromnak hatékony monopóliuma lenne a magyar gáz felett, de Orbán azzal érvel, hogy a vezeték biztosítani foga a jövőben a gázt Magyarország számára, különös tekintettel az ukrajnai válságra.


„A kis országok hasznot húznak abból, hogy szerepük van a vezetéktranzitban, és ezen országok közül soknak a számára ez költségmentes, de mindez az elvárhatónál erősebb oroszbarát politikát mutat, ami aggasztó” – mondta a Financial Times című lapnak Andrej Nosko budapesti energiaelemző.


A bírálók szerint mindkét megállapodás erősíti Magyarország energiafüggőségét Oroszországtól, és a nukleáris erőműre vonatkozó megállapodás, amelyet magas orosz hitellel kötöttek meg, növeli Magyarország már egyébként is mags eladósodottságát. Ezek a bírálatok hasonlítanak azokra, amelyeket Janukoviccsal szemben hoztak fel, amikor úgy döntött, hogy 15 milliárd dolláros befektetési megállapodást köt Oroszországgal.


Orbán kormánya a legutóbbi időkig nagy mértékben ellenezte az Oroszországra az ukrajnai válság miatt meghirdetett nyugati szankciókat, és azzal érvelt, hogy a szankciók károsak az egész globális gazdaság számára. Ezt kifogásolták európai tisztségviselők, ami meghátrálásra bírta Orbánt.


Orbán számára jelentős bírálatokat hozott európai partnerei részéről a politikai egyet nem értés elnyomását segítő törvények és intézkedések sora, valamint a demokratikus őrtestületekre gyakorolt nyomás is. Az Egyesült Államok is szúrós szemmel figyeli Orbánt. Ezt világossá tette, amikor korrupció miatt beutazási tilalommal sújtott hat magas rangú magyar tisztségviselőt. Andre Goodfriend ügyvivő nyíltan kifejtette, hogy a felhozott korrupció a magyarországi demokrácia gyengülésének a következménye, és hogy a beutazási tilalom figyelmeztetés Washington részéről.


Orbán csúszását a tekintélyelvűség felé nyugati bírálatok érik, ennek ellenére nem félt egy júliusi beszédében kijelenteni, hogy csodálja Oroszország, Törökország és Kína gazdasági és politikai rendszerét, amely országokat úgy írta le mint „nem nyugatiak, nem liberálisak, nem liberális demokráciák, és talán nem is demokráciák, mégis sikeressé teszik a nemzeteket”. „A nyugati dogmáktól való elszakadás... és a tőlük való függetlenedésünk” mellett lépett fel.


Orbán azóta van jelen a magyar politikában, amióta Magyarország demokratikus nemzetté lett 1989-ben, és pártja, a Fidesz továbbra is nagyon népszerű a szavazók körében. A Fidesz négy éve kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben, és még négy évig így fogja folytatni.


Sok más posztszovjet és volt kommunista nemzethez hasonlóan Magyarország a Kelet és a Nyugat illeszkedésénél terül el. Mivel mindkét oldal feszegeti az eresztékeket, Magyarország előbb-utóbb a majdani feszültségek gyújtópontja lesz. Noha Orbán Janukovicstól eltérően megmutatta, hogy ha kell, meghajol a köz akarata előtt, amikor a hónap elején a tüntetések hatására letett az internetadóról.