NZZ: Az egykulcsos SZJA-val a lakosság kétharmada számára emelkedett a jövedelemadó
- Részletek
- Szemle
- 2014. november 21. péntek, 05:56
- (hj)
A Neue Zürcher Zeitung című konzervatív liberális svájci lap Matthias Benz cikkét közölte: Tiltakozás az „unortodox” gazdaságpolitika ellen – Vörös fejek Magyarországon. A legutóbbi magyarországi tüntetések az Orbán-kormány „unortodox” pénzügyi és gazdaságpolitikája ellen is irányulnak. Ismét önkényesen emelnek adókat. Ez elriasztja a külföldi befektetőket, de a lakosságot is megterheli.
Magyarországon a héten újra nagyobb tüntetések lángoltak fel. Nem csupán a politikában érzékelt korrupció és Orbán Nyugattól való elfordulása ellen irányulnak, hanem jórészt az „unortodox” pénzügyi és gazdaságpolitika ellen is. A 2015-re szóló, most elfogadott költségvetési tervezettel az Orbán-kormány további példával szolgált erre az „unortodox” gazdaságpolitikára. A sokat bírált internetadót ugyan egyelőre elejtették, helyette azonban a tervek szerint más adókat emelnek.
Külföldi vállalatok a célkeresztben
Így a parlament meglepetésszerűen és előzetes bejelentés nélkül kiterjesztett kettőt a hírhedt különadók közül, amelyek mindenekelőtt a külföldi vállalatokat sújtják. Egyfelől a meglévő reklámadó legmagasabb kulcsát 40 százalékról 50 százalékra emelik. Ez de facto csak az RTL klubot, az ország legnagyobb tévéadóját sújtja, amely a német Bertelsmann konszernhez tartozik. Ugyancsak szigorítják a szupermarket-láncokra vonatkozó különadókat és szabályozásokat. Ezeket a törvényeket elvben szintén semlegesen fogalmazták meg, de legelső sorban az olyan, külföldi kézben lévő nagy kiskereskedelmi láncokat sújtják, mint a Tesco, a Spar vagy az Auchan. Az adócsomag azonban nem csupán külföldi szereplőket terhel meg. A lakosság tiltakozását az váltotta ki, hogy kiterjesztik például az alkoholra és a szappanra a kivetett forgalmi adót.
A különadók Orbán „unortodox” politikájának fontos pillérét alkotják. Így hosszabb ideje különadók vannak érvényben a bankokra, az energiaügyi cégekre és a távközlési vállalatokra – ez mind olyan szektor, amelyben a külföldi vállalatok dominálnak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a magyar állam jelentős és növekvő részben az ilyen adókból finanszírozza magát (2013-ban a GDP 2,3 százalékának megfelelő mértékben). A különadókból fakadó gazdasági problémák azonban nyilvánvalóak. Erősen torzítóan hatnak, és elijesztik a külföldi befektetőket, akikre pedig Magyarország a gazdaság modernizálásához erősen rá lenne utalva. További akadálynak tekintik a nagy jogbizonytalanságot. Így a bankok fájdalmas tapasztalatokat szereztek a devizaalapú jelzáloghitelek kikényszerített átváltásával.
Az „unortodox” pénzügyi és gazdaságpolitikának azonban – amelyet Orbán 2010-es hatalomátvétele óta követ – csupán egy részét alkotja a külföldi konszernek messzemenő megvetése. Ez a politika olyan elemeken is nyugszik, amelyek gazdasági szempontból értelmesnek tűnnek. Így az egyik fontos pillér az, hogy megfelelő elismerésben részesüljön a munka és a teljesítmény. Orbán ehhez bevezetett egy egykulcsos, 16 százalékos jövedelemadót. A megközelítés adott körülmények között nem hamis – magyarázza Richter Sándor, a neves Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (WIIW) Magyarország-szakértője. A megvalósításban azonban nagy problémák rejlenek. Az egykulcsos adó bevezetésével törölték az adómentes sávot is, végső soron a lakosság kétharmada számára emelkedett a jövedelemadó.
Hasonló nehézségek mutatkoznak a munkaerőpiac-politikában is. Az Orbán-kormány három hónapra rövidítette le a munkanélküliségi segély folyósítását, és azoknak, akiknek nincs állásuk, közmunkaprogramokban kell részt venni. Elvben ez is ösztönzi a munkavállalást. Richter azonban bírálja az intézkedések keménységét: az embereket nem ritkán kényszerítik a munkára, és a hatóságok ingyen munkaerőként élnek vissza velük. Ezért a munkanélküliségi ráta csökkenése részben mesterséges; emellett a magánvállalkozások is kevés munkahelyet teremtenek.
Túl nagy állam
A lakosságnak összességében kevés haszna van Orbán politikájából. Ugyan rendszeresen és nagy reklámmal csökkentenek kiadásokat; például a díjak csökkentésére kényszerítették az energiaszolgáltatókat. Más adók és járulékok viszont ugyanakkor emelkedtek, például az áfa. Az állam részesedése a GDP-ben magas, 50 százalékon áll, az államapparátust felfújtnak és kevéssé hatékonynak tartják. Ez nem csupán Orbán hatalomátvétele óta van így. Az elődkormányok is túlságosan költekezőek voltak. De a nagy állami befolyás az egyik fontos oka annak, hogy Magyarország Lengyelországhoz, Csehországhoz vagy Szlovákiához képest gazdaságilag több mint tíz éve lemarad – noha a vasfüggöny leomlásakor Magyarországon voltak a legjobbak az előfeltételek.
Az e heti tüntetések a magas adóterhet pellengérezték ki. „Nem tudunk annyi adót fizetni, amennyit loptok!” – hangzott el. A tiltakozások a lakosságon belül az elégedetleneknek szolgáltak szelepként, hogy kifújják a bosszússágukat. De igen bizonytalan, hogy mennyire lesznek hatásosak. Ugyancsak kevéssé ígérkezik sikeresnek egy másik szelep. A következő parlamenti választások csak három és fél év múlva lesznek, és a megváltoztatott választási törvények miatt Orbántól csak nehezen vitatható el a hatalom. Sok magyar ezért kivándorol: 2010 óta becslések szerint nettó 250 ezer ember hagyta el az országot.