Putyin–Lavrov–Szijjártó–Orbán – és Putyin volt tanácsadója




Szerdai nyilatkozatokból.


Putyin elnök


Magyarországra úgy tekintenek Moszkvában, mint Oroszország egyik legfontosabb politikai és kereskedelmi-gazdasági partnerére, s a két ország kapcsolatai „gazdag történelemre és a népek kölcsönös tiszteletére támaszkodnak”. „Osztjuk a magyar vezetés készségét a konstruktív párbeszéd erősítésére, a tervezett, igen nagyszabású beruházási projektek közös megvalósítására.”


Lavrov külügyminiszter


Oroszország megérti, hogy Magyarország NATO- és EU-tagként teljesíti szövetségesi kötelezettségeit, de saját érdekeit is védi. „Oroszországgal kapcsolatosan egyre több ilyen felelősségteljesen viselkedő állam van az EU-ban és a NATO-ban.” Oroszország nagyra értékeli, hogy Magyarország megerősítette kötelezettségvállalásainak betartását, szándékát a Déli Áramlat gázvezeték területén áthaladó szakaszának a megépítésére.


Szijjártó magyar külügyminiszter


Magyarország fontos partnerként tekint Oroszországra, amely rendkívül jelentős szerepet játszik Közép-Európa energiaellátásában. „Örülünk annak, hogy együttműködhetünk a régió energiabiztonságának növelésében.”


Orbán magyar miniszterelnök


„Szamárság”, hogy Magyarországot oroszbarátnak minősítik, mert „Magyarország magyarbarát”. [A szerk. megj.: Orbán magyarbarátsága következtében Magyarország különféle orosz gázcsövek és egy tízmilliárd eurónyi (3000 milliárd forintos) orosz hitel révén évtizedekig függni fog Putyin Oroszországától.] Orbán szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Magyarország a geopolitikai helyzetéből fakadó gazdasági érdekeit megpróbálja megvédeni kellő őszinteséggel és ravaszsággal. [Hogy Putyinon vagy az Európai Unión akarja-e kipróbálni a ravaszságát, arról nem szól a hír.]


Putyin volt tanácsadója, Illarionov


Putyin orosz elnök nem csupán Ukrajnát kívánja destabilizálni, hanem az immár hét évtizede fennálló világrendet, és a nemzetközi jog alapvető normáit kérdőjelezi meg, amikor semmibe veszi az Oroszországgal szomszédos országok szuverenitását. Oroszország és Ukrajna háborújának a lényege az, hogy Putyin valójában a világgal háborúzik, és meg akarja változtatni a globális játékszabályokat. Az Ukrajna ellen indított háborút legalább egy évtizede készítették elő.


Putyin, illetve az általa nagyrészt „agymosott és zombi gondolkodásúvá tett” Oroszország terjeszkedő törekvéseivel nem szabad kompromisszumot kötni, mert az önfeladással lenne egyenlő, hanem fel kell venni a kesztyűt. A „putyinizmus” megállításához szükségesek gazdasági eszközök és az Oroszországtól való energiafüggés visszaszorítása. Szintén kiemelte az információs – pontosabban orosz részről dezinformációs – hadviselés fontosságát, az orosz állam által folytatott nemzetközi propaganda-hadjárat súlyát.


Az egykori orosz elnöki tanácsadó szerint Moszkva a nukleáris zsarolás eszközétől sem riad vissza, és az új orosz katonai doktrína nem is zárja ki a „megelőző” jellegű nukleáris csapás lehetőségét olyan államokkal szemben sem, amelyek nem rendelkeznek nukleáris fegyverekkel.