rss      tw      fb
Keres

A Süddeutsche: Magyarországon a korrupció és adóemelések viszik most utcára az embereket




A Süddeutsche Zeitung című német liberális lap Cathrin Kahlweit kommentárját közölte: Tiltakozások Magyarországon – porlik a hallgatás fala címmel. Orbán miniszterelnök tekintélyelvű magatartásával szemben hosszú időn át csak félénk kritika rezdült. Most az Egyesült Államok a magyarokat a kormányuk elleni tiltakozásra bátorítja. Többről van szó, mint korrupcióról és adóemelésekről.


Orbán Viktor néhány nappal ezelőtt mosolyoffenzívára tett kísérletet. A magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara előtt mondott beszédben arról szólt, hogy hiszen a két ország szövetséges, sőt, barát, majd udvarolt az amerikai befektetőknek, dicsérte kemény munkájukat, rendkívüli hozzájárulásukat a magyar gazdaság örvendetes állapotához. Csakhogy: a magyar miniszterelnök csupán egy mellékmondatban tért ki az aktuális viszályra, arra, hogy az Egyesült Államok beutazási tilalommal sújtott magyar tisztségviselőket korrupciós és szervezett csalás miatti kemény vádak alapján.


Pedig talán éppen az amerikaiaknak ez a nyilvánosságra hozott vádja és az, hogy az Orbán-kormány megtagadta, hogy foglalkozzon vele, pláne hogy felderítse az gyeket, indított el meglepő mozgást Magyarországon: mondhatni egy kívülről bedobott botlatókő. Sok éve első ízben látható ugyanis a lakosság körében a magyar kormány elleni felháborodás.


A gyenge baloldali ellenzék alighanem legmerészebb álmaiban sem hitte, hogy ilyen felháborodási potenciált lehet mozgósítani. Talán véletlen, hogy a korrupció elleni, megfelelő magyarországi harc hiányát minden lehetséges alkalommal bíráló amerikai ügyvivő színrelépésével egyidejűleg egy másik probléma is elérte a nyilvánosságot: az Orbán-kormány később visszavont kísérlete az internetadó bevezetésére.


Korrupció és adóemelések: ez a két téma viszi most az embereket az utcára; csak hétfőn húsz városban voltak újra tüntetések. És újra megjelentek a szakszervezetek is; a pénzt érő előnyökre kivetni tervezett adó, a Cafeteria-adó ellen tiltakoznak, de a munkavállalók jogainak leépítése ellen is.


Egyszerre csak újra vannak politikai viták


Pénzről van tehát szó, ez nyilvánvaló. Ezért az egyik legnépszerűbb mondás így szól: „Nem tudunk annyi adót fizetni, amennyit elloptok!” De a dolog időközben kezd önállósulni. És így hirtelen már többről van szó: az Európával kapcsolatos, ambivalens magatartásról, az Oroszországhoz dörgölőzésről, a demokratikus jogok elvesztéséről.


Mintha átszakadt volna egy gát, újra vannak nyilvános politikai viták, és újra van nyilvánosan kimutatott bátorság: egy képviselőnő bevisz egy EU-zászlót a parlamentben, amelyet újra eltávolítanak. A parlament elnöke hirtelen késztetést érez rá, hogy hangsúlyozza, Magyarországon mindenki szabadon hangoztathatja a véleményét. És a kormány bírálói újra hangosabban panaszkodnak, hogy úgy érzik, az Európai Unió teljességgel magukra hagyta őket.


Ilyenkor nem sokat segít, hogy Orbán és kormányzó pártja, a Fidesz fáradhatatlanul hangsúlyozza a gazdasági sikereket, amelyek ugye minden magyarnak a javára válnak. Csökken a munkanélküliség, csökkennek az adók, nő a foglalkoztatottság, ez remek, mondja Orbán, és azt ígéri, hamarosan teljes lesz a foglalkoztatottság. Csak az a furcsa, hogy a közgazdászok nem tudják osztani ezt a derűlátást: szerintük a gazdasági növekedés részben az EU kohéziós alapjából származó pénzen nyugszik, és a munkanélküliség azért csökken, mert egyre több szegényt vonnak be a közmunkába. Az olyan büntető akciók sem kifejezetten növelik a külföldi vállalkozók befektetési hajlamát, mint a kedden elfogadott Lex RTL, amely szerint a tévécsatornának a jövőben a reklámbevételei 50 százalékát le kell adnia az államnak.


Orbán és a környezete mindig agresszívan reagált a külföldről érkező bírálatra. Most a kormányfő saját országában is nyomás alatt áll. Reagálása az értetlenség. A tiltakozásokat ez csak szítani fogja.