rss      tw      fb
Keres

Amerikai portál a kitiltási ügyről: Szijjártó és a külügy „se nem elég képzett, se nem elég tapasztalt”




Magyarország korrupciós botránya totális szappanoperává válik címmel közölte Daniel Nolan cikkét a Vice News nevű, New Yorki székhelyű műsorszóró, amely saját közlése szerint elsősorban az ezredforduló generációját célozza meg.


Orbán Viktor magyar miniszterelnök visszautasította a korrupciós vádakat, amelyek következtében az Egyesült Államok beutazási tilalommal sújtott hat vezető magyar tisztségviselőt olyan események nyomán, amelyek az amerikai-magyar kapcsolatokat a hidegháború óta a legmélyebb pontra hűtötték le.


Az amerikai nagykövetség dokumentuma, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra, azt vázolja fel, hogy az Egyesült Államok attól tart, Magyarországon tömeges adócsalás és intézményesített korrupció van, és nem részesülnek kellő védelemben azok, akik leleplezik ezt. Ez a legújabb fejlemény azon a diplomáciai holtponton, amely azt követően alakult ki, hogy magyar adóhivatali tisztségviselőket megvádoltak amerikai vállalatok megvesztegetésével, majd nem túl bizalmasan kezelt harc alakult ki Magyarország ingerült vezetője és az országában tevékenykedő vezető amerikai küldött között.


Orbán pénteken védelmébe vette Vida Ildikót, az adóhatóság Amerikából kitiltott főnökét, noha olyan jelentések láttak napvilágot, amelyek régi szövetségesét egy megmagyarázatlan luxusingatlan-vásárlással, továbbá egy kiürített cég útján végrehajtott adócsalással hozták összefüggésbe.


Vida eredetileg előre be nem jelentett „szabadsággal” fogadta a beutazási tilalmat. Azóta újra előkerült, és megerősítette, hogy szerepel az amerikai feketelistán – eddig ő az egyetlen tisztségviselő, aki ezt beismerte.


„Anyatigris típus vagyok, és két családom van: az egyik a legszűkebb családi köröm, a másik maga a NAV” – mondta a Magyar Nemzet című kormánybarát lapnak, az IRS magyar megfelelőjének kezdőbetűit használva.


Orbán azonban azt mondta, „kétszer is meggondolná”, hogy elfogadja-e Vida lemondását, mivel „nem akar precedenst teremteni” azzal, hogy egy idegen ország „alaptalan vádjai” alapján elmozdít egy tisztségviselőt.


Az impulzív magyar miniszterelnök – akit egykor „Putyin mini-énjének” neveztek el – követelte M. André Goodfriend, a magyarországi vezető amerikai diplomata leváltását is.


„Bármelyik nagykövetet, aki egy ilyen papírt prezentál egy kormánynak, másnap vissza kellene hívni az állomáshelyéről” – mondta Orbán.


A karrierdiplomata Goodfriend jelenleg a nagykövetség ügyvezetője Magyarországon, miközben a kijelölt nagykövet, Colleen Bell megérkezésére vár, aki a Demokrata Pártnak gyűjtött pénzt, és aki a Gazdagok és szépek című amerikai szappanopera producere. Bellnek még ezután kell megjelennie Budapesten, talán részben azért, mert gyengén szerepelt, amikor John McCain szenátor nyárson mgforgatta Magyarországgal kapcsolatban az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén januárban.


Goodfriend az elmúlt hetekben ismert figura lett Magyarországon, nem utolsó sorban derűs magatartása miatt, amelyet akkor tanúsított, amikor Vida meglepetésszerűen látogatást tett a nagykövetségen egy ügyvéddel és egy tévéstábbal. A látogatásról készült videó hamar elterjedt, és a magyarok elgondolkodhattak, vajon helyes-e, ha egy vezető tisztségviselőnek, aki nem tud angolul, bejelentetlen látogatást tesz egy magas rangú amerikai megbízottnál.


A HírTV nevű kormánypárti televízió néhány nap elteltével levette a videót, de azóta felbukkant másutt. Vida megjegyzése – „Tolmácsot szeretnék kérni” – internetes mémmé lett. Egyben jelképnek tekintették arra, hogy Orbán és kormánya többre értékeli a lojalitást, mint a szakértelmet, és arra, hogy elutasítja a Nyugatot.


Később, pénteken Orbán semmibe vette Goodfriendet, amikor mindketten részt vettek az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) 25 éves magyarországi jelenléte alkalmából rendezett ünnepségen a budapesti parlament épületében. Az Oxfordban tanult politikus mondta az egyetlen, nem angol nyelven elhangzó beszédet az estén, azzal, hogy „a miniszterelnöki tisztség kevés privilégiumának egyike, hogy az ember az anyanyelvén mondhatja el a beszédét”, miközben Magyarország angol ajkú vezérigazgatói és politikusai siettek előszedni a szinkrontolmácsolást biztosító fejhallgatókat.


Egy olyan fordulattal, amelyet talán még a Gazdagok és szépek stábja is elutasított volna, mint túlságosan giccsest, Orbán mögött, miközben a beszédét mondta, az estet szponzoráló egyik vállalat, a beutazási tilalommal kapcsolatos botrányban részes Cargill nevét vetítették a mögötte lévő hatalmas képernyőre.


A Vice News beszélt Horváth Andrással, azzal a volt adóhivatalnokkal, aki riadót fújt, és tavaly azzal a váddal lépett a nyilvánosság elé, hogy az ország gabonaiparában több száz millió dolláros adócsalást követnek el.


„Amikor az Egyesült Államok kiadta a beutazási tilalmat, azonnal felismertem, hogy arra a botrányra utal, amelyet én lepleztem le, és három napig nem aludtam” – mondta Horváth.


A Horváth által összeállított dosszié szerint a beutazási tilalmak ügye azzal függ össze, hogy a magyar adóhatóság állítólag megpróbálta megvesztegetni a gabonaiparban tevékeny amerikai Cargill és Bunge cégeket úgy, hogy adókedvezményeket ígért nekik, cserébe mintegy 8,2 millió dollár értékű „tanácsadási díjért”, amelyet egy alapítványnak, a „valószínűleg az állam által finanszírozott Századvég Intézetnek” kellett volna átutalni.


Egy harmadik társaság, amely a Cargill és a Bunge Zrt. közvetlen versenytársa, az ügyletben korlátozó bírságokat kapott volna. De mint Horváth mondta, a NAV terve visszafelé sült el. Az amerikai cégek jelentették a magyar adóhatóság eljárását az amerikai hatóságoknak. Horváth szerint a magyar adótisztviselők „láthatólag megijedtek”, amikor megvizsgálták a céget, amelyet meg akartak bírságolni.


Horváth szerint az Egyesült Államok júliusban akarta kibocsátani a beutazási tilalmakat, de kivárta az októberben tartott magyarországi önkormányzati választásokat. Horváth azt mondta, a jelenlegi helyzet „aranyat érő lehetőség” a NAV-nál uralkodó, rendszerszerű korrupció kiirtására.


A budapesti amerikai nagykövetségen folytatott interjú során Goodfriend elmondta a Vice Newsnak, hogy az amerikai kormány előre tudatta a magyar kormánnyal, hogy a hat tisztségviselőt beutazási tilalommal sújtja.


„Komolyan gondoljuk, hogy a korrupció káros a demokratikus társadalmak számára: ezért akadályozzuk meg, hogy korrupt tisztségviselők beutazzanak az országba” – mondta.


Goodfriend eleinte nem akarta megerősíteni, hogy Horváth bizonyítékait megvitatták egy találkozón magyar tisztségviselőkkel, de később elismerte, hogy „megemlítette a magyar kormány rendelkezésére álló bizonyítékok sorát, beleértve a leleplezőket is”.


Goodfriend elmondta a Vice Newsnak, hogy az Egyesült Államok bizalmasan akarta kezelni az ügyet, és csak az után tette nyilvánossá, hogy egy gazdasági napilaphoz, amelynek közeli kapcsolatai vannak a kormánnyal, kiszivárgott egy állítás, miszerint a beutazási tilalmakat megtorlásként rótták ki amiatt, hogy Magyarország adóvizsgálatokat folytatott amerikai cégek ellen.


Egy magyar diplomata, aki nevének elhallgatását kérte, elmondta a Vice Newsnak, hogy a külügyminisztériumban hiányzik a tapasztalt személyzet, amely hozzájárulhatott volna ahhoz, hogy a minisztérium ne ilyen vitatható módon kezelje a botrányt.


Magyarország idén kirúgta a nagykövetei mintegy 75 százalékát és a külügyminisztérium munkatársainak legtöbbjét, és helyükre kevésbé tapasztalt, de Orbán iránt megkérdőjelezhetetlenül lojális embereket tett.


Korábban az év folyamán Martonyi János – a köztiszteletben álló államférfi, több mint négy évtizednyi tapasztalattal – visszalépett magyar külügyminisztereként, a diplomáciai válságot utódára, a 36 éves Szijjártó Péterre hagyva. A diplomáciai forrás azt mondta a Vice Newsnak: „Van egy hatalmas probléma: Szijjártó se nem elég képzett, se nem elég tapasztalt”.


Goodfriend azt mondta, hogy a diplomáciai holtpont „évek óta érlelődött”, és emlékeztetett rá, hogy Hillary Clinton külügyminiszter 2011 nyarán Budapesten találkozott Orbánnal, és figyelmeztette őt a „demokratikus visszacsúszásra”, amely akkor már zajlott.


„Ez jelentős állásfoglalás volt az amerikai külügyminisztertől a civil társadalommal, a jogállammal és a demokrácia visszafejlődésével kapcsolatban – amely kérdéseket már akkor komolyan kezelni kellett volna” – mondta Goodfriend.


Orbán határozottan visszautasította Clinton javaslatait, és folytatta azt a szédítő törvényhozást, amelynek során a pártja több mint ezer törvényt fogadott el az elmúlt négy évben. Újraírták az ország választási törvényeit, és a nacionalista populista párthoz barátian viszonyuló bírákat neveztek ki az Alkotmánybíróságba.


Orbán áprilisi újbóli megválasztása után – amelyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői „szabadnak, de nem tisztességesnek” minősítettek – a kormány figyelme a liberális civil szervezetek felé fordult. Szeptemberben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megrohanta az Ökotárs elnevezésű civil szervezet irodáit, amely a Norvég Alapok – egy szervezet, amelyen át a nem EU-tagállam Norvégia nyújt adományokat Európa kevésbé fejlett államainak – pénzének elosztását intézi más civil szervezetek számára, amely szervezetek közül némelyik bírálja a kormányt. Közöttük van a Transparency International és az Átlátszó, az a tényfeltáró portál, amely segített Horvátnak nyilvánosságra hozni a NAV-nál folyó tömeges korrupciót. A magyar kormány szerint neki ellenőriznie kellene a Norvégiából érkező összes „közpénzt”, és vádakat hoztak fel az Ökotárs ellen, amelynek vezetőjét azóta kitüntette Obama elnök azért, amit Goodfriend „nehéz körülmények között tanúsított rendkívüli kurázsinak” nevezett.


A NAV emellett a kritikus civil szervezetek közül többnek befagyasztotta az adószámát, amivel lehetetlenné tette a működésüket.


Goodfriend kitartott amellett, hogy a beutazási tilalmak nem állnak kapcsolatban azzal, hogy Magyarország erősíti energiaügyi kapcsolatait Oroszországgal, és ellenzi az EU Oroszország elleni szankcióit. De tagadhatatlan, hogy Orbán közelebb lépett a Kremlhez. Előzetes bejelentés nélkül aláírt Moszkvával januárban egy tízmilliárd eurós hitelmegállapodást, amely Magyarország paksi atomerőművének a bővítését fogja finanszírozni. Emellett a parlament elfogadta azt a törvényt is, amely az uniós jogot megkerülve engedélyezte a Moszkva által támogatott Déli Áramlat gázvezeték megépítését – ezt az EU ellenzi –, amely lehetővé tenné Moszkva számára, hogy Ukrajna elkerülésével a Fekete-tenger alatt földgázt szivattyúzzon Európába. Orbán nemcsak leállította az Ukrajnába menő gázszállításokat, hanem azt is mondta, hogy az EU „lábon lőtte magát” az Oroszország elleni szankciókkal.


„Ukrajna tavaly került a képernyőre, de ezek a témák és aggodalmak már a radaron voltak jóval azelőtt, hogy lett volna másik út az orosz gáz szállítására. Akárhogyan is, Magyarországnak támogatnia kellene az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit” – mondta Goodfriend.


Magyarország most Oroszországhoz, Észak-Koreához, Iránhoz, Fehéroroszországhoz, Mianmarhoz és Szudánhoz csatlakozik azoknak az államoknak a sorában, amelyek polgárait beutazási tilalommal sújtotta az Egyesült Államok. Egyben az első uniós vagy NATO-tagállam, amelynek tisztségviselőitől megtagadják a beutazást az Egyesült Államokba egy 2004-es elnöki rendelet alapján, amelynek a célja, hogy korlátozza a korrupt külföldi funkcionáriusok belépését az országba.


A magyarok hétfőn országszerte tüntetéseket akarnak tartani a „Közfelháborodás Napján”. A tüntetők Vida és három további olyan NAV-tisztségviselő lemondását követelik, akik a híresztelések szerint szintén az amerikai beutazási feketelistán vannak. Ezen kívül független vizsgálatot követelnek, továbbá azt, hogy ezt az EU Bizottsága végezze, ne Vida Ildikó – akit a kormány megbízott az adóbotrány kivizsgálásának vezetésével.