rss      tw      fb
Keres

A Forbes Magyarországról: „A világ nem nézheti ezt tovább némán”




A Forbes Folytatódó korrupció Magyarországon címmel közölte Hajba Máté és Casey Given vendégkommentárját.


Október végén magyarok tízezrei mentek ki az utcára, hogy tiltakozzanak Orbán Viktor miniszterelnök legújabb terve, az internet megadóztatása ellen, és a nemtetszésükről világos jelzést küldték a megosztó vezetőnek, amikor azt skandálták: „Diktátor!”. A közép-európai ország már elviselt néhány expanzív politikát a jelenlegi rezsim alatt, de amikor a botrányok által megrázkódtatott kormány az internet megadóztatását javasolta, sokan nem bírták tovább. Noha az adót azóta átmenetileg visszavonták, a tiltakozások kétségtelenül folytatódni fognak. A magyarok végre ébredőben vannak, és arra ébrednek, hogy Orbán ki akarja szakítani országát Európa szívéből, és Putyinhoz akarja lökni.


Magyarország kormányzó pártja, a Fidesz 2010-ben jutotta hatalomra földcsuszamlásszerű választási győzelemmel, biztosítva magának a parlamenti helyek több mint kétharmadát és leváltva egy népszerűtlen szocialista pártot, amely azóta sem tudott talpra állni. A választásokból felemelkedett Orbán Viktor olyan pártvezető és volt miniszterelnök, aki úgy tűnik, azóta gátlástalanul terjeszti ki a hatalmát. Orbán a hivatalba lépése óta megnyirbálta a demokratikus értékeket a sajtó- és a vallásszabadság szisztematikus korlátozásával, a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítésével, és a jogállam semmibe vételével.



Nyílt terv az „illiberális állam”-ra


A lagzavaróbb az, hogy Orbán milyen határozott volt a hatalom centralizálásának kitervelésében. Miközben sok agyafúrt despota a „szabadságról” szóló szóvirágos retorikával leplezné szándékait, Orbán kifejezetten bejelentette, hogy Oroszország mintájára modellezett „illiberális államot” akar építeni. Terve eddig gyümölcsözőnek bizonyult: a populista párt idén áprilisban újra kétharmados szupertöbbséget szerzett a parlamentben az új választási jogszabályoknak köszönhetően, amelyek nemzetközi megfigyelők szerint hátrányos helyzetbe hozzák az ellenzéket a választókerületek manipulatív átrajzolásával és azzal, hogy a kormányellenes szavazatok megosztása céljából csökkentették a választásokon részt venni kívánó pártokkal szemben támasztott követelményeket.


A világ nem nézheti ezt tovább némán. A Demokráciák Közössége máris fontolgatja, hogy kizárja soraiból Magyarországot, és mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió kezdi felismerni, hogy új hidegháború erjed egyenesen a hátsó udvarukban. Obama elnök nyilvánosan elítélte Magyarországot a civil szervezetek zaklatása miatt, és az Egyesült Államok kormánya a múlt hónapban beutazási tilalommal sújtott hat korrupcióba bonyolódott magyart. Noha az Egyesült Államok nem tette közzé a listán szereplő neveket, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke, Vida Ildikó több hétig elzárkózott a sajtótól, majd beismerte, hogy ő is a hat ember között van. A NAV rossz hírnevet szerzett magának az elmúlt években, mert azzal vádolták, hogy szemet huny a kormány haverjai által végrehajtott áfacsalás felett, és amerikai cégeket vesztegetett meg adókedvezményekkel, ha cserébe olyan politikai tanulmányokat finanszíroznak, amelyek kedveznek az Orbán-kormánynak.


A korrupció mindig is probléma volt Magyarországon, de még soha nem gyakorolták olyan nyilvánvaló módon, mint mostanában. Egyes politikusok most egyenesen hazafias kvalitásként teszik a magukévá. Kövér László, a parlament elnöke nemrég azt mondta, hogy ha Brüsszel továbbra is Moszkvára fog hasonlítani, érdemes lenne fontolóra venni a kihátrálást az EU-ból. Egy ilyen válás gazdasági katasztrófa lenne, mivel a magyar GDP 6,3 százaléka az EU adófizetőitől jön, és a magyarországi közberuházások 95 százalékát legalábbis részben Brüsszelből finanszírozzák.



Kísérlet a szabad véleménynyilvánítás utolsó bástyájának ellenőrzésére


Végül a javasolt internetadó lett az utolsó szalmaszál. A magyaroknak, akik csendben ültek, miközben fokozatosan elvették a szabadságukat, muszáj volt megszólalniuk. Aktivitásuk ezúttal eredményt hozott. Noha az adó az eredeti javaslat szerint gigabájtonként 151 forintot (mintegy 0,62 dollárt) tett volna ki, és később a magánháztartások számára 700 forintos (,2,87 dollár), és a cégek számára 5000 forintos (20,48 dollár) plafont javasoltak, a példátlan politikai földrengés miatt, amelyet ez okozott, a kormány feladta a bevezetésre vonatkozó terveit. Alig néhány nappal később bennfentesek azt sugallják, hogy a kormány fontolóra vette, hogy elfogadja új elnevezéssel mint a távközlési adó kiterjesztését az internetre. Bármilyen elnevezést használjanak is, az adó a kormány elszánt kísérlete arra, hogy ellenőrzése alá vonja a szabad véleménynyilvánítás utolsó bástyáját.


Mindannak ellenére, amire a Fidesz barátai próbálnak célozgatni, a tiltakozók nem a szocialista ellenzékből vannak. A társadalom és a politikai spektrum minden részéből jöttek, és harcolnak a szabadságuk visszaszerzéséért. Magyarország, mint már oly sokszor a történelme folyamán, megosztott két világ között – a demokratikus Nyugat és a kleptokrata Kelet között. A tiltakozások során elhangzó skandálások – „Európa!” – világossá teszik, hogy a magyarok melyik oldalhoz akarnak tartozni. De kérdés, hogy valóban van-e választásuk.





Hajba Máté joghallgató Budapesten, a Young Voices jogásza, Casey Given a Young Voices szerkesztője. A Young Voices szervezet azt tűzte ki céljául, hogy a sajtóorgánumokat világszerte összekapcsolja a következő generáció jogászaival, hogy ők képviselhessék egyedülálló szempontjaikat és aggodalmaikat – és tesz róla, hogy ezek a hangok meghallgatásra is találjanak.