rss      tw      fb
Keres

Die Welt: Szájbarágós interjú Szijjártó Péterrel





Szijjártó Péterrel készített interjút a Die Welt című jobboldali konzervatív német lap számára Silke Mülherr külpolitikai szerkesztő „Úgy érezzük, igazságtalanul kezelnek bennünket” címmel. Szijjártó külügyminiszter nem hagy kétséget afelől: Magyarország is támogatni fogja az Oroszország elleni további EU-szankciókat. És újra szembeszáll a bizottsággal, ha az túlságosan kritikus lesz Orbán Viktorral szemben.


Még egy hónapja sincs hivatalban, de már meglehetősen biztos a dolgában. Szijjártó Péter az új magyar külügyminiszter, amióta elődje új uniós biztosként Budapestről Brüsszelbe költözött. Szijjártó, legalábbis külföldön, azt csinálja, amit már az előző hat évben is csinált: Orbán Viktor szóvivőjeként magyarázza a magyar miniszterelnököt és cselekedeteit.


Die Welt: – A kelet-ukrajnai helyzet tovább éleződik, a NATO főtitkára orosz katonai konvojok miatt aggódik. Hogyan látják a helyzetet Magyarországon?


Szijjártó Péter: Magyarországot aggasztják a fejlemények. Stabil Ukrajnára van szükségünk a közvetlen szomszédságban, és ezen mind az ottani gazdasági, mind a politikai helyzetet értem. Emellett mintegy 200 ezer magyar él Ukrajnában.


– Mit tehet az EU az ukrajnai helyzet stabilizálása érdekében? Kínálja fel a mielőbbi tagságot?


– Eddig az európai perspektíva volt a legjobb ötlet (eszme) a kelet-európai országok stabilizálására és a béke garantálására. Ugyanez érvényes Ukrajnára is. Emellett láttuk, hogy a csatlakozás kilátása egyben a reformok motorjaként hat.


– Ennek nem túl magas az ára, nevezetesen az, hogy Oroszországot provokáljuk?


– Végül magának Ukrajnának kell döntenie, hogy szövetséget keres-e Európával. Mi természetesen azt reméljük, hogy Kijev az EU mellett dönt.


– Lengyelország Oroszországgal szemben keményebb fellépést sürget, Magyarország ezt meg akarja akadályozni. Miért?


– Nem látok különbséget a közép-európai országok Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos magatartásában. Nem helyénvaló Magyarországot azzal vádolni, hogy túl nagy megértést tanúsít Oroszország iránt. A nemzetközi jogot sérti, hogy Oroszország idegen területeket annektál, és ezt vissza kell utasítani. Az EU-nak ebben összetartóan kellene fellépnie, és Budapest teljes egészében vállalja az Oroszországgal kapcsolatos EU-vonalat.


– És működnek az Oroszországgal szembeni szankciók?


– Erről eltérnek a vélemények. Egyesek azt mondják, a gazdasági nyomás fogja rábírni Oroszországot, hogy engedjen. Mások ezzel szemben úgy vélik, hogy a kőolaj árának csökkenése megteszi a többit. Magyarország tartani fogja magát az EU-külügyminiszterek döntéséhez, akik hétfőn találkoznak, hogy az ukrajnai helyzetről beszéljenek.


– De Budapest a maga részéről nem fogja a szankciók lazítását, vagy szigorítását sürgetni?


– Sem az egyik, sem a másik nem áll szándékunkban.


– Helyes lenne, ha a NATO erősítené csapatai jelenlétét Keleten?


– Nem utolsó sorban az ukrajnai konfliktus azt is megmutatta, mennyire fontos, hogy egy ország a világ legerősebb védelmi szövetségének a tagja legyen. Azt, hogy erősíteni kell-e a NATO katonai jelenlétét a keleti határon, nem utolsó sorban azoknak a keleti tagállamoknak kell eldönteni, amelyeknek közös határuk van Oroszországgal.


– Ön ugyan külügyminiszter, de Brüsszelben olyasmi is, mint a magyar védelmi miniszter. Az Ön országa rendszeresen szalagcímekbe kerül, a kormányt demokráciaellenességgel vádolják. Alaptalanul?


– Néha úgy érezzük, hogy a nemzetközi sajtó igazságtalanul kezel bennünket. Minden konkrét szemrehányásról lehet tárgyilagosan vitatkozni, csak akkor van nehézség, ha diffúz előítéletek ellen kell harcolni. Egyetlen vitára pedig nem vagyok hajlandó: Magyarország nem szakított a demokráciával, egyszerűen elfogadhatatlan, ha ezt állítják.


– Úgy érzik, hogy nem fair módon kezeli Önöket az EU Bizottsága sem, amely rendszeresen bírálja Önöket, és kurzusváltásokat követel?


– Az elmúlt négy évet azzal töltöttük, hogy nézetet cseréltünk az EU-val a magyar törvények változtatásairól. Feltehetően nincs még egy olyan ország az EU-ban, amelynek a törvényhozását szigorúbban figyelnék, mint Magyarországét. A végén még minden nyitott kérdésben találtunk megoldást.


– Az ember szinte azt hihetné, Orbán Viktor élvezi, hogy provokálja Brüsszelt.


– (Nevet) Nem tudom megítélni, ez hogyan hat a megfigyelőkre. Mi a kormány intézkedéseivel javítani akarjuk a magyarok helyzetét. Ha az EU-Bizottság ezt kritikusan szemléli, de mi a meg vagyunk győződve az elképzelésünk helyességéről, akkor nem riadunk vissza a vitától sem.


– Mit várnak az új bizottságtól?


– Korrekt együttműködést várunk el, és az esetleg fellépő nézeteltéréseket konstruktívan fogjuk rendezni.


– Hogyhogy – már megint vitatott új törvényterveket készítenek elő?


– Elkerülhetetlen, hogy az átfogó reformintézkedések tiltakozást váltsanak ki egyes csoportokban.


– Az Orbán-kormány legutóbbi indítványa az internet megadóztatására tett kísérlet volt. Végül az utcai tiltakozás győzött?


– Nem internetadóról volt szó, hanem a távközlési adó kiterjesztéséről. A polgárok azonban valóban internetadónak nevezték a törvénytervezetet.


– A magyarok ezt nem értették meg, vagy nem lehet, hogy mégis inkább a kormány próbálta ki, meddig mehet el?


– Számunkra a tüntetések folyamán világossá vált, hogy ebben az ügyben már nem lehet tárgyilagos vitt folytatni. Ezért hát visszavontuk a kezdeményezést.


– Végül is hová akarja Orbán kormányozni Magyarországot?


– Orbán Viktor meggyőződéses Európa-párti, és saját érdekünkben áll, hogy jó kapcsolatain legyenek Európával és az Egyesült Államokkal. Ugyanazokat az értékeket osztjuk, amelyek alapján döntéseket hozunk.


– Tényleg? Ezzel kapcsolatban legutóbb kételyek merülhettek fel, különösen, amikor Orbán Viktor nyilvánosan a liberális rendszer hátrányairól tűnődik.


– Orbán Viktor beszédének a fordítása, amelyre Ön itt céloz, mértéktelenül túloz. A magyar eredetiben nem kérdőjelezte meg sem a demokráciát, sem az alapvető polgári és szabadságjogokat. Orbán mindössze csak azt ösztönözte, hogy nézzünk bizonyos alapelvek mögé, amelyek mögé elsáncoljuk magunkat. Például nagyon is használhat egy ország újraiparosításának, ha a vállalatok az állam tulajdonában vannak, és az állam irányítja őket. Mi is úgy gondoljuk, hogy az államnak aktív szerepet kell betöltenie a munkahely-teremtésben ott, ahol erre a piac nem képes.


– Orbánt netán akkor is félreértették, amikor azt mondta, hogy a Nyugatnak példát kellene vennie Oroszországról és Kínáról?


– Orbán Viktor azt mondta, érdemes tanulmányozni, hogy Törökország, Oroszország és Kína miért olyan sikeres a gazdaság terén. Ezzel nem azt akarta mondani, hogy a magunkévá kell tennünk ezeknek az országoknak a modelljét. Magyarország keresztény európai ország, a megfelelő kulturális és történelmi értékekkel. Ezeket nem dobjuk ki.


– Kína természetesen egyebek mellett azért olyan sikeres gazdasági téren, mert nincs tekintettel a munkavédelmi és polgári jogokra. Ez az, amire Orbán vágyik?


– A magyar miniszterelnök nem azt javasolta, hogy Magyarország másolja le Kína politikai rendszerét. Csak arról van szó, hogy nézzük meg, nem lehet-e valamit tanulni Kína gazdasági sikereiből.