A jó király
- Részletek
- Napi apró
- 2014. november 11. kedd, 04:09
- Mihancsik Zsófia
Örültem az elmúlt két hét (majdnem) minden demonstrációjának, mert valóban azt jelezték, hogy mintha szűnne az a végtelen és kétségbeejtő apátia, amely több mint négy éve uralja ezt az országot. Nem szeretem persze a tömeg („a civilek”) felmagasztalását és szembeállítását a pártokkal, ami most megint folyik a vízcsapból is, de erről már sokszor írtam és majd máskor megint írok. Most csak egy megjegyzést szeretnék tenni, a szónokokról. Ők egyébként olyanok, amilyenek, most ilyen adatott, ne elégedetlenkedjünk.
Ám egy olyan tüntetéssorozaton, immár a harmadikon, ahol nemcsak az internetadó eltörlését és a NAV-vezetők lemondását követelik, hanem az „Orbán takarodj”-tól meg a „korrupt kormány”-tól is visszhangzanak az utcák, nem szabad elkövetni azt a hibát, még a tiszteletreméltó Horváth Andrásnak sem, hogy a tüntetés szónokaként Orbán Viktorhoz fordul. Tőle kér. Segítséget. Így: „Arra kérjük Orbán Viktort, hogy szüntesse meg ezt az állapotot. Kerüljön vissza kormányzati irányítás alá a NAV, és tisztítsák meg azoktól a vezetőktől, akik a közérdek ellenében rendszeresen gazdasági és politikai erőcsoportok megrendeléseit teljesítik.”
2014. október 31., József nádor tér – MTI/Marjai János
Lehet, hogy Horváth András nem tudja, hogy a kormány nem önjáró? Hogy a fideszes parlamenti kétharmad sem az? Pláne nem a Fidesz nevű párt? Hogy nincs és nem is lehet sem irány, sem döntés, amely nem illeszkedik a vezér zavaros, ám határozott elképzeléseihez (ő „gondolatoknak” hívja őket), ideológiai fegyvertárához, zsákmányszerzési logikájához, a kis birodalom (ahogy Magyar Bálint nevezi, a maffiacsalád) meg a nagy birodalom (ez sajnos a saját országunk) minél hiánytalanabb uralásához, és az ellenfelek vagy ellenérdekű felek minden áron való kiszorításához? Tényleg azt hiszi Horváth András, hogy a Josip Tot–Kaya Imbrahim-os cégeltüntetési ügyek, a „Ne mi nyerjük a legtöbbet” című nemtaggyűléses botrány, 1998–99-ben a „hosszú bájtok éjszakája”, a négymilliárdos Happy End-féle országimázs vagy az elmúlt négy év megszámlálhatatlan hatalmi visszaélése – akár nyereség-, akár uralomvágyból követték el őket – Orbán Viktor tudta nélkül zajlott? Úgy gondolja, hogy Orbán Viktor Kádár János vagy Rákosi Mátyás volna? Akikről a nép sokáig hajlamos volt azt tartani, hogy ha tudnának arról a sok disznóságról, amelyet a rendszerükben elkövetnek, minden jóra fordulna? Orbán Viktor volna a jó király, aki majd megváltja az országát a sok korrupt és erkölcstelen talpnyalójától? A saját maga által életre hívott és busásan táplált „gazdasági és politikai erőcsoportoktól”?
Tévedés, Orbán Viktor nem a jó király, ő maga a kitervelő, a felbujtó és az elkövető.
Ajánlom, ismét, A magyar polip két kötetének Magyar Bálint-féle előszavát és a kötetekben szereplő tanulmányokat. Akár elfogadja valaki a Magyar Bálint-féle terminológiát, akár nem, megdöbbentő látleletet kap belőlük. Arról, hogy miben él. És óhatatlanul fel kell tennie magának a kérdést, hogy miféle emberek azok, akik ezeket a felfoghatatlan és lassan jóvátehetetlen gazemberségeket elkövetik Magyarország ellen. (És ajánlom Bruck András Újabb tüntetések elé című publicisztikáját is.)
De ha a jövendő tüntetések szónokainak nincs is idejük olvasni, arra kérem őket, tiszteljék a tömeget, a sok ezer embert, aki az ő hívó szavukra utcára ment, és ne „kérjék meg” az ő nevükben a gátlástalan uralkodót arra, hogy számolja fel a saját rendszerét. Mert előbb-utóbb vagy nevetségbe, vagy felháborodott füttykoncertbe fog torkollni a tüntetésük.
