Hétfői hírek az orosz sajtóról (van még hová fejlődni)




A Kreml új hírszolgáltatást indít a Nyugat „agresszív propagandája” ellen, vezetője Dmitrij Kiszeljov – Kiszeljov az orosz állami tévében bírálta a Nyugatot, dicsérte Magyarország „ellenállását" – Az állami olajcég panasza miatta távozhatott a tekintélyes orosz napilap, a Kommerszant főszerkesztője – Kivonul a CNN Oroszországból


A Kreml új hírszolgáltatást indít a Nyugat „agresszív propagandája” ellen, vezetője Dmitrij Kiszeljov


Új multimédiás hírszolgáltató hálózatot hozott létre a Russia Today (Oroszország ma) orosz állami médiavállalat azzal a céllal, hogy harcba szálljon a Nyugat „agresszív propagandájával", és a világ eseményeit „alternatív értelmezésben” tálalja.


Az új hírszolgáltatási hálózat a Szputnyik nevet viseli majd, több mint harminc országban, 130 városban fog harminc nyelven híreket közölni rádióállomásokon, internetes oldalakon (sputniknews.com) és a közösségi medián keresztül.


Dmitrij Kiszeljov, a Russia Today vezérigazgatója hétfői sajtóértekezletén kifejtette: szembe akarnak szállni a Nyugat agresszív, egyoldalú, „egypólusú” propagandájával, a Szputnyik hírhálózat a világ eseményeinek „alternatív", „többpólusú” feldolgozására vállalkozik.


A hírügynökségek szerint Kiszeljov Kremlhez hű televíziós személyiség – tavaly december óta az állami sajtóvállalat vezetője – a Vesztyi Nyegyeli című, a Rosszija 1-es csatornán futó magazinműsorban, akárcsak a Rosszija 24 hírtelevízióban elhangzott kommentárjai miatt meglehetősen kétes hírnévnek örvend a nézőközönség bizonyos köreiben.


Ellentmondást nem tűrő kijelentései és konzervatív nézetei sokakból váltottak ki ellenszenvet. Elsősorban az oroszországi ellenzéket és a homoszexuálisokat érintő, meglehetősen nyers és otromba megnyilatkozásai keltettek felháborodást. Kifejtette például, hogy a melegek számára meg kellene tiltatni a véradást, és ha esetleg halálos baleset érné őket, a szívüket el kellene égetni, mert ez a szervük alkalmatlan lenne egy másik élet megmentésére.


Ennek az „emblematikus arcnak” a további felvállalásával szeretné Oroszország „javítani” önnön képét külföldön. Vlagyimir Putyin elnök több beszédében is korholta a külföldi „propagandát", amely szerinte szándékosan torz képet fest az orosz valóságról, az ország kül- és belpolitikájáról. „Ellenezzük az agresszív propagandát (...) ez csak vérontást eredményezhet”, mondta Dmitrij Kiszeljov.


Moszkva szándékai szerint ezt ellensúlyozná a Szputnyik hírszolgáltatása, amely egyebek között angol, arab, azeri, észt, finn, francia, hindu, japán, kazah, kínai, kirgiz, kurd, lengyel, lett, német, orosz, pastu, szerb, tádzsik, tatár, török, ukrán, üzbég nyelven próbálja majd közvetíteni a világ eseményeit orosz „megvilágításban”.


Kiszeljov az orosz állami tévében bírálta a Nyugatot, dicsérte Magyarország „ellenállását"


A nyugati államoknak „a társadalmi értékek átkódolására való törekvését” ostorozta az orosz állami televízió befolyásos műsorvezetője, miközben Magyarországot az „ellenállás” példájaként mutatta be.



Dmitrij Kiszeljov, az orosz Állami Televízió-és Rádiótársaság (VGTRK) alelnöke, egyben az Oroszország Ma nevű állami médiavállalat vezérigazgatója a Rosszija 24 állami hírtelevízióban vasárnap késő este sugárzott heti magazinműsorban bírálta a lett külügyminisztert, amiért bejelentette, hogy homoszexuális, noha ezt megtarthatta volna magának, s elítélte, hogy Ban ki Mun ENSZ-főtitkár a legutóbbi Eurovíziós Dalfesztivál győztesével, az osztrák Conchita Wurst transzvesztita énekessel találkozott. A műsorvezető ugyanakkor pozitív példaként említette, hogy az általa bírált nyugati értékekkel és a Nyugat geopolitikai hegemóniára törekvésével szemben Milos Zeman cseh államfő és a magyar vezetés is fellép.


A Kreml „megmondó emberének” számító, Nyugat-, és Ukrajna-ellenes kirohanásairól ismert Kiszeljov azt mondta, hogy az ellenállás egyik példája Magyarország, amely az Európai Unió bizonyára legnehezebben „átkódolható tagállama”. Szerinte Orbán Viktor kormányfő „határozottan fellép az Oroszország elleni nyugati szankciók ellen”, a magyar parlament pedig nemrég a Déli Áramlat megvalósításának felgyorsításáról döntött. Kiszeljov Kövér László parlamenti elnököt is idézte: azt a részt az Echo TV-ben október 23-án sugárzott interjújából, amelyben Kövér az emberi jogok magyarországi helyzetét vizsgáló tavalyi Tavares-jelentést és azt is visszautasította, hogy Brüsszel magatartási szabályokat diktáljon Magyarországnak. „Ha ez az Európai Unió jövője, akkor tényleg érdemes lenne azon elgondolkozni, hogy miként lehetne ebből lassan, de óvatosan kihátrálni”, ezt is idézte Kiszeljov Kövér Lászlótól.



Az állami olajcég panasza miatta távozhatott a tekintélyes orosz napilap, a Kommerszant főszerkesztője


A Rosznyeftynél cáfolták, a független orosz sajtóban mégis azt feltételezik, hogy az állami olajcég panasza miatt távozott hétfőn posztjáról a Kommerszant című tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilap főszerkesztője.



Az RBK orosz üzleti-politikai hírügynökség úgy értesült, hogy a főszerkesztő távozása összefügghet egy október 29-én megjelent cikkel. Ebben a lap kormányzati tisztviselőkre és a céghez közeli forrásokra hivatkozva közölte, hogy a Rosznyefty többoldalas levélben tett javaslatot Vlagyimir Putyin államfőnek a válság és a nyugati szankciók által sújtott hazai gazdaság támogatására, illetve a nyugati büntetőintézkedésekre adandó orosz válaszokra.


A Kommerszant azt írta, hogy az orosz állami kőolajcég a külföldről származó nukleáris hulladékok importjának leállításától kezdve a külföldi cégek ipari berendezései kivitelének megtiltásán keresztül a Déli Áramlat gázvezeték projektjének befagyasztásáig több intézkedést tartott megfontolandónak. Azt is javasolta, hogy előre fizessenek a vevők az Európai Unióba szállított földgázért.


A Zsurdom című, sajtóval kapcsolatos információkat összegyűjtő orosz internetes portál szerint Andrej Belouszov elnöki tanácsadó megerősítette: kaptak javaslatokat a Rosznyeftytől a szankciókra adandó válaszokra. Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője ugyanakkor közölte, hogy a cég nem dolgozott ki semmiféle szankcióellenes javaslatcsomagot. A Rosznyefty hivatalosan cáfolta a Kommerszant értesüléseit, és azzal fenyegetőzött, hogy bepereli az újságot.


A Dozsgy nevű független internetes televízió szerint a Kommerszant a 2010 óta főszerkesztői posztot betöltő Mihail Mihajlin eltávolításával akarta elkerülni, hogy a Rosznyefty pert indítson ellene.


Aliser Uszmanov üzbég származású orosz milliárdosnak, a Kommerszant kiadóvállalat tulajdonosának a képviselője nem kívánt magyarázatot fűzni Mihajlin távozásához. Uszmanov 2006-ban szerezte meg a tekintélyes orosz sajtóvállalatot, amelyhez több lap és egy rádiós csatorna is tartozik.


Kivonul a CNN Oroszországból


A hírtelevízió december 31-ig lesz fogható Oroszországban, ahol a CNN adását az NTV plusz és más kábeltévés, illetve műholdas szolgáltatók is sugározzák.



Nem fűztek magyarázatot a döntéshez. A CNN orosz képviseletén sem kívánták megnevezni az okokat. Az orosz állami médiafelügyeletnél közölték, hogy nincs közük az amerikai hírtelevízió kivonulásához.


A Vedomosztyi című független orosz napilap internetes változatán megjelent értesülés szerint bár a CNN rég beadta kérelmét a Roszkomnadzorhoz, a mai napig nem kapta meg a működési engedélyt. Ehhez oroszországi céget kellene létrehoznia orosz partnerrel. Eddig ez nem történt meg. A csatorna adásait három éven át a működtető cég levele alapján sugározták a kábelszolgáltatók, amelyben a TBS arról biztosította őket, hogy folyamatban van a működési engedély beszerzése. A felügyeleti hatóságoknak pedig nem volt kifogásuk ez ellen.


Az orosz törvényhozás szeptemberben fogadta el azt a törvénymódosítást, amely 20 százalékra korlátozta a külföldi tőke arányát a sajtótermékekben, televíziókban és rádiókban.


A Vedomosztyinak egy másik, név nélkül nyilatkozó forrása szerint a CNN kivonulása mögött az alacsony oroszországi reklámbevételek állhatnak.


A 24 órában sugárzó amerikai televíziós csatornát 1980-ban hozta létre Ted Turner amerikai médiamágnás. Oroszországban 1983-ben nyitotta meg képviseletét, 1991-től ingyenesen sugározta adásait a műholdas Kozmosz-TV-hez tartozó „24-es csatornán”. A CNN 1998 január 1-jétől a fizetős kábeltévés és műholdas szolgáltatókhoz tért át.


A CNN az idén februárban „a világ legrondább emlékművei” között bemutatta a breszti erőd második világháborús védőinek állított szoborkompozíciót, amely miatt Igor Morozov, az orosz parlament felsőházának tagja azt javasolta hogy tiltsák be sugárzását Oroszországban. Az ügynek azonban nem lett ilyen következménye.





(AZ MTI alapján)