Vedomosztyi: kényelmes és veszélytelen Orbánnak, a „mi emberünknek” az EU-ból támogatnia Putyint
- Részletek
- Szemle
- 2014. november 08. szombat, 06:31
- (hj)
A Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap A szerkesztőség véleménye: A mi emberünk Budapesten címmel, Milyen kényelmes és veszélytelen az EU-ból támogatni Putyint alcímmel közölt cikket Andrej Szinyicintől.
A politika a lehetséges művészete – ezt bizonyítja be nekünk újra Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Unió vezetésének közreműködésével. Hétfőn a magyar parlament, amelyben a miniszterelnök pártjáé, a Fideszé az alkotmányos többség, törvényt fogadott el, amely az EU-nak az építési vállalkozások koncessziójára vonatkozó szabályait megkerülve lehetővé teszi a Déli Áramlat gázvezeték építését. Az EU Bizottsága tisztázást követelt. Mint ismeretes, az EU úgy értékeli, hogy a Gazpromnak ez az egész projektje jelenlegi formájában ellentétes a Harmadik Energiacsomag normáival, és különféle módon fékezi. AZ EU Déli Áramlattal kapcsolatos álláspontja még keményebbé vált az ukrajnai válság kezdete után, és a magyar demars hajólázadásnak, az orosz külpolitika nagy sikerének tűnik.
Annál is inkább, mert Orbán Viktor nem egyszer juttatta kifejezésre a Vlagyimir Putyin politikája iránti rokonszenvét, és ami azt illeti, a saját politikája is sokban hasonlít Putyinéra. Orbán Magyarországon nem csupán a parlamentet tartja ellenőrzése alatt, hanem az önkormányzatokat is, a média jelentős részét, a központi bank élén pedig volt pénzügyminisztere áll. A kormányfő retorikája jobboldali populista és Európa-ellenes, a „hagyományos nemzeti értékekre” orientált. Nemrég a kormány indítványa ugyan, hogy adót vessenek ki az internetre, sokezres tüntetést váltott ki Budapesten (és az ötlettől jelenlegi formájában el kellett állni), de a vidék támogatja Orbánt, megvan neki a maga „orbáni többsége”.
Szeptemberben, három nappal Alekszej Miller Gazprom-vezérigazgató látogatása után Magyarország leállította a gáz Ukrajnába irányuló reexportját (amelyet Lengyelországgal és Szlovákiával közösen valósított meg). A mieink! De van néhány „de”.
Bármilyen furcsa, Magyarországnak nincs kijárata a Fekete-tengerhez. Ám Bulgária, amelynek van, és amelynek területén a Déli Áramlatnak ki kell jutnia a szárazföldre, az EU nyomására leállította a munkálatokat. A kormányválság és a parlamenti választás Szófiában olyan koalíciót juttatott hatalomra, amely még kevésbé hajlik a Kremllel való barátkozásra, mint az előző kormány. Úgyhogy a mostani demarsok Magyarország számára veszélytelenek – a lényeg úgysem tőle függ.
Az EU ebben a helyzetben teljesen pragmatikusan cselekszik, tisztán látva, hogy kire és hogyan lehet hatni. A magyar vezetés minden Európa-ellenessége és a Putyin iránti minden szeretete ellenére egyetlen egyszer sem élt vétójogával annak érdekében, hogy megakadályozza az Oroszország elleni szankciókról szóló döntést (az ilyen döntéseket az EU-ban konszenzussal hozzák). Akárcsak Közép-Európa többi országa, amelyeket a Kremlben szövetségeseknek akarnak tekinteni. Igen, Csehország elnöke és Szlovákia miniszterelnöke tehet éles kijelentéseket az EU ellen és a Kreml támogatására, de az országaik nem szavaznak a szankciók ellen.
Érdekes, hogy a Déli Áramlat projektnek nyújtott magyar támogatás most a gáz Ukrajnán át történő stabil szállítását erősíti. Hiszen amíg nincs vezeték, Magyarország Ukrajnán keresztül kapja a gázt. És fordítva: a Déli Áramlat sorsa jelenleg még csak nem is a Harmadik Energiacsomagtól függ, hanem az ukrán válság megoldásától, és ebben Oroszországnak egyáltalán nem tetszik az EU.
