rss      tw      fb
Keres

Felkészítés a jövőre

Várhegyi Éva


Láthatóan mindenki megkezdte a felkészülést a kormányváltást követő új időkre. Ebben nincs is semmi kivetnivaló, hiszen az előrelátás szép erény. Ki-ki maga dönti el, mit mennyire vesz készpénznek a várományos kormány mai politikusainak ígéreteiből és fenyegetéseiből. Ki-ki maga dönti el, minek hisz inkább. A józan ész diadalának: annak, hogy igencsak kockázatos dolog gyökeresen más gazdaságpolitikát folytatni az országban manapság, mint amit a mostani válságkezelő kormány művel. Vagy éppen a voluntarizmus győzelmének: annak, hogy minden egy csapásra megjavul, ha a kormányváltással gyökeresen más politika lép életbe, olyan, amelynek gyógyító erejében elég erősen hiszünk. Hát hiszen miért is ne fordulna ettől jobbra a világ, ha – mint a mai ellenzék mondja – minden rosszért, még a jelen gazdasági válságért is, kizárólag az utóbbi évek szocialista-liberális kormányai a felelősek. Úgy is dönthet az ember, hogy csak annak hisz, amit lát, vagy amit már átélt. Például annak, amikor az előző Fidesz-kormány semmisnek tekintette korábbi ígéreteit, és ott folytatta, ahol az elődje (akkor éppen Horn Gyula) abbahagyta. És persze a sor folytatható: hitünk annyi lehet, amennyire csak fantáziánkból telik.

Nem lehetünk meglepődve azon, hogy sokan szinte már megváltóként várják az új kormányfő eljövetelét, aki, ígéreteit betartva (mert hát Ő nem hazudhat!), a mainál sokkal élhetőbb világot teremt az emberek számára. Nem csodálkozhatunk azon, hogy sokan alig várják már, hogy megszabadulhassanak a magas adóktól és járulékoktól, hiszen nincs olyan Fidesz-politikus, aki ne ígérné a közterhek csökkentését. Így azon se lepődhetünk meg, ha az érintettek a – kétség kívül rosszul megkreált – ingatlanadó eltörlése miatt is alig várják már az adó eltörlését és a befizetett összegek (kamatostul történő) visszautalását ígérő új kormány eljövetelét.

Azon viszont igencsak meglepődhettünk, hogy egy mérvadó napilap, a Népszabadság egész cikket szentel annak a tisztázására, hogy vajon mekkora kamatot kap majd a Fidesz-kormánytól az, aki rendesen befizeti az adót, és ez hogyan viszonyul a piaci kamatokhoz. És a spekulációt tartalmazó cikkre a lap ráadásul még a címoldalán is öles betűkkel hívja fel az olvasó figyelmét legutóbbi hétvégi számában, így: „Nem jó befektetés vagyonadóban fialtatni a pénzt, túl alacsony az alapkamat”. Vagyis egy magát komoly orgánumnak tekintő lap kiemelt cikkében azon morfondírozik, hogy megfelelő mértékű kamattal fizeti-e majd vissza a Fidesz-kormány azoknak a polgároknak a befizetését, akik a jelenleg hatályos törvény szerint legkésőbb május végéig esedékes adókötelezettségüknek eleget tettek. Ezzel azt sugallja, hogy ha az Alkotmánybíróság netán nem érvénytelenítené az adótörvénynek ezt a passzusát, akkor annak alapján kell a kedves adóköteles olvasónak döntenie arról, hogy fizet-e vagy sem, hogy mekkora kamatot várhat a visszafizetést kamatostul ígérő új kormánytól. Ahogy a cikk fogalmaz: érdemes-e vagyonadóban fektetni a szabad pénzünket?

És ez nem vicc, ez a lap gazdasági rovatának komoly írása. Amely készpénznek veszi egy ellenzéki politikai párt jövőre vonatkozó ígéreteit, miközben megfeledkezik a jogállamiság azon normájáról, hogy mindig a hatályos törvények az irányadók a jogkövető polgárok számára. Akkor is, ha utálnak adót fizetni, sőt még akkor is, ha az adott jogszabály szakmailag (sőt talán alkotmányjogilag is) kifogásolható.

Hát így állunk most, néhány hónappal az esedékes kormányváltás előtt. Az önkéntes felkészülés mellett a felkészítés is jó úton halad.


Ajánlja az írást másoknak is!

payperprofits негативные отзывыpedrollo mcпломбирование гуттаперчей