Deutsche Welle: Magyarország – „mindent megadóztatnak, amit csak lehet”




A Deutsche Welle című német közszolgálati, külföldre irányuló műsorszóró Magyarország – Szájkosár internetadó útján? címmel közölte Silke Wünsch írását a honlapján. Magyarországon a tervezett internetadó napok óta emberek tízezreit viszi ki az utcára. Brüsszelben is aggodalommal szemlélik a magyar kormány tervét. Mit akar Orbán ezzel elérni?


„Szörnyű ötletnek” nevezte az internetadót az EU-bizottság digitális ügyekben illetékes biztosa. A világon egyedülálló a magyar kormány terve, hogy adót akar kivetni internetes adatvolumenek használatára. Neelie Kroes uniós digitális biztos szerint ez a magyar kormány újabb nyugtalanító lépése. Nyugtalanító azért, mert Orbán Viktor kormányfő újra és újra rossz értelemben kelt feltűnést olyan döntésekkel, amelyek a magyarországi médiaszabadságot érintik.


A magyar kormány már 2010 végén olyan médiatörvényt helyezett hatályba, amely egész Európában feltűnést keltett. Ebben egyebek mellett az állt, hogy az újságíróknak kötelességük „kiegyensúlyozottan tájékoztatni és erősíteni a nemzeti identitást”. Ennek ellenőrzésére médiahatóságot alapított, amely szabálysértések esetén magas díjakat követelhet. Más szóval: aki nem alkalmazkodik a homályosan megfogalmazott – önkényesen értelmezhető – szabályokhoz, annak azzal kell számolnia, hogy tönkreteszik. Ez vonatkozott a folyóiratokra, rádió- és tévéadókra, bloggerekre és internetes portálokra. „Gleichschaltolásról” volt szó, a média felülről elrendelt „öncenzúrájáról”. Az EU vehemensen tiltakozott a terv ellen, és konzekvenciákkal fenyegetőzött. Orbán végül engedett, enyhítette a törvényt, és ezzel átmenetileg megnyugtatta az EU-Bizottságot.



Folytatódik


A téma egy időre eltűnt a hírekből. Aztán 2013 novemberében a parlament arról döntött, hogy jelentős szabadságvesztéssel lehet sújtani a feltehetően rágalmazó hang- és képfelvételek terjesztését. Ezzel a kormánnyal szemben kritikus tartalmú videók gyakorlatilag ellehetetlenültek. Aztán 2014 júniusában egy független internetes portál főszerkesztőjét a kormánnyal szemben kritikus cikksorozat miatt elbocsátották. Ezen kívül: drasztikus adóemelések a reklámbevételekre. A kicsi és független sajtótermékek lába alól ezzel ki lenne húzva a a pénzügyi talaj – ettől tartottak a bírálók. Végtére is ezek a reklámbevételekből élnek. Tiltakozásul egy napon több újság üres címoldallal jelent meg, a tévéadókon adásszünet volt, az internetes portálokon tiltakozó bannerek jelentek meg.



Még a szappant is megadóztatják


A most eltervezett internetadó célja állítólag a magyar államkassza tehermentesítése. Az állam súlyosan eladósodott – így aztán mindent megadóztatnak, amit csak lehet: az sms-küldéstől a kávén és a pezsgőn át egészen a szappantermékekig. Ráadásul Európa legmagasabb áfájához (27 százalék) ott van még távközlési adó és banki tranzakciós adó. És most az internet is. Ez a tervek szerint gigabájtonként mintegy 50 cent lenne, de a havi terhelés a tervek szerint nem haladhatja meg a 2,30 eurót. Ez első pillantásra nem tűnik túlságosan drámainak – két liter benzin többe kerül. De lassacskán egyre nagyobb havi megterhelés jön össze a magyar adófizetőknek. És mivel az internetadó a cégeket is sújtja, a többletköltségeket át fogják hárítani a felhasználókra. És akkor sok magyar számára lassan szűkös lesz a hely.



A tulajdonképpeni probléma nem az adó


A világháló az egyetlen információforrás, ahonnan a magyarok még tudnak szűretlen információt meríteni. És ezért a Budapest utcáiról egész Európát megfertőző felháborodás fő oka nem az adó – amely egy lesz a sok közül –, hanem maga a tény, hogy az internetet támadják. Mindenhol terjed a felismerés, hogy a szabad és gyors internet az emberi alapjogokhoz tartozik. A világon mindenütt trend a széles sáv kiépítése és a jutányos hozzáférés megteremtése. Orbán terve az ellenkező irányba vezető lépés. Aki korlátozza a netet, az megnyirbálja a véleménynyilvánítási és az információs szabadságot, akár olyan drasztikus cenzúrával történik ez, mint Kínában vagy Iránban, akár kisebb léptékben: azzal, hogy drágítással nehezítik meg a hozzáférést.


Magyarországon a tervek mögött rejlő eszme dühíti ennyire a polgárokat: minél drágább lesz a szabad információcsere, annál kisebb is lesz. A tiltakozás természetesen a világhálón is érzékelhető. A Százezren az internetadó ellen facebook-csoportnak 230 ezer követője van, és a twitteren #Hungary4democracy címszó alatt juttatják kifejezésre az elégedetlenségüket.


A riporterek határok nélkül elnevezésű nemzetközi szervezet már régen lefelé mutató tendenciát állapított meg a magyarországi sajtószabadság ügyében. Idén februári ranglistáján az uniós tagállam hét hellyel a 180 állam közül a 64. helyre esett. Ami elsőre nem tűnik túl drámainak. Ha azonban az ember Magyarországot belehelyezi a többi 27 uniós tagállam kontextusába, akkor már egészen más a kép. És ezt az Európai Unió egyáltalán nem szeretné egy tagállamában látni.