Die Zeit: Kenőpénzek a pártkasszának, a média ellenőrzése és az internetadó
- Részletek
- Szemle
- 2014. október 29. szerda, 05:54
- (hj)
A Die Zeit című német liberális hetilap online kiadásában Orbán kiépíti tekintélyelvű államát címmel közölte Michal Kolkot cikkét. Ezrek tüntettek Budapesten egy internetadó ellen, az Egyesült Államok feketelistára teszi a kormányfő munkatársait. Orbán ennek ellenére akadálytalanul kormányoz tovább.
Magyarországon erjed valami. Több mint tízezer ember tüntetett vasárnap este Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök kormánya és az általa tervezett internetadó ellen. Ez volt két éve a legnagyobb tüntetés. Akkor a magyarok a tervezett új médiajog ellen tüntettek, amellyel a Fidesz-kormány el akarta hallgattatni a kritikus újságírókat. Most a bírálók és a jogvédők attól tartanak, hogy az új adó célja a szabad véleménynyilvánítás Magyarországon még megmaradt, utolsó szférájának gyengítése.
A kormány azonban mindenekelőtt pénzt akar. Ugyanis sürgősen szüksége van bevételekre az államháztartás számára. „Nem fizetünk adót Orbán miniszterelnök korrupt intézményeinek” – mondta Gulyás Balázs, A Százezren az internetadó ellen elnevezésű Facebook-csoport vezetője a fővárosi nagygyűlésen.
Gulyás ezzel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra utalt, amely egy újabb korrupciós botrány középpontjában áll. Egy magas rangú adóhatósági tisztségviselő már tavaly leleplezte, hogy sok cég sok százmillió eurónak megfelelő adót kerül el, mert politikai védelem alatt áll. Most az amerikai kormány úgy döntött, hogy Orbán hat közeli munkatársát korrupció miatt feketelistára teszi, és megtagadja tőlük a beutazást. Állítólag köztük van Vida Ildikó, az adóhivatal elnöke – aki a kormányzó Fidesz egyik alapító tagja, emellett a miniszterelnök közeli tanácsadója –, és több más magas beosztású tisztségviselő.
Kenőpénzek a pártkasszának
Ez precedens. Az Egyesült Államok még soha nem sújtotta ilyen szankcióval az Európai Unió egyik tagállamát. A hírek szerint a beutazási tilalommal sújtott hat ember mindegyike kenőpénzt követelt amerikai cégektől. Ugyancsak a hírek szerint ellenszolgáltatásként adókönnyítéseket ígértek. A pénz nem a tisztségviselők zsebébe folyt volna, hanem egy alapítvány számláira, amely mind személyesen, mind pénzügyileg szoros kapcsolatban áll a kormányzó Fidesszel.
Martin József, a Transparency International civil szervezet magyarországi vezetője azt mondja, 2010, a Fidesz hatalomra jutása óta a korrupció olyan mértékűvé fejlődött, amely Magyarországon az előtt ismeretlen volt. „A teljes kormányzati rendszert átépítették, hogy Orbán haverjait és baráti üzletembereit állami pénzből finanszírozzák.” Mindazonáltal nehéz megállapítani, hogy tulajdonképpen mi is a korrupció – mondja –, „mert az állammal kötött gyanús üzleteket nagyon gyorsan legalizálják”.
Így van ez például a dohányboltokkal. Tavaly óta csak azok a boltok árusíthatnak cigarettát, amelyek ehhez megkapták az állam engedélyét. Időközben kiderült, hogy a koncessziókat főként Fidesz-híveknek adták. Ebben állítólag fontos szerepe volt a Continental Tobacco Group nevű cégnek. A HVG című hetilap arról számolt be, hogy a vállalat vezetője, Sánta János segített a kormánynak egy olyan törvény kidolgozásában, amely monopóliumot teremt a számára.
A média feletti ellenőrzés
Jó üzleteket köt a kormányzó párt környezetébe tartozó többi üzletember is, mint Simicska Lajos. Az 1990-es évek közepén a Fidesz kincstárnoka volt. Orbán hamar felismerte, hogy jól ért a pénzügyekhez. Simicska a kilencvenes évek végén kezdte felépíteni a Fidesz-barát médiát. Ma ő a legnagyobb magyar médiacár, a tulajdonában vannak tévé- és rádióadók, újságok, valamint azok a cégek, amelyek óriásplakát-helyeket árulnak, és a piac messze több mint felét ellenőrzik.
A budapesti Mérték intézet médiakutatói megállapították, hogy a kormánybarát sajtóorgánumok kapják az állami és a magán reklámmegrendelések legnagyobb részét. „Az ellenzéki orgánumok nem kapnak állami megrendeléseket. És a magáncégek vonakodnak ott hirdetni, mert attól félnek, hogy ez romba döntheti az üzletüket. Az állami médiában pedig olyan kormánypropaganda folyik, amely a kommunizmus időszakára emlékeztet” – bírál Urbán Ágnes, az intézet munkatársa.
Simicska a sajtójával hatalmas mértékben elősegítette a Fidesz 2010-es választási győzelmét. Akkoriban Simicska emberei töltötték be a kulcspozíciókat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban, amely az uniós pénzeket osztja el. Simicska építési vállalkozása, a Közgép erre fel tavaly egyedül vagy más vállalkozókkal konzorciumban összesen hatmilliárd euró értékben kapott állami megrendeléseket utak, vasúti pályák és hidak építésére, és ennek legnagyobb részét az Európai Unió támogatta pénzügyileg.
Az oligarchák és a baráti vállalkozók központi szerepet töltenek be abban a hálóban, amelyet Orbán szőtt az országban. Sokan közülük olyan cégek tulajdonosaivá váltak, amelyek korábban külföldi tulajdonban voltak, és energiát állítanak elő vagy árulnak. A kormány így kényszeríteni tudja őket arra, hogy csökkentsék az energiaárakat a háztartások számára, ami támogatást szerez a kormánynak a lakosság körében. Amennyiben ezek a cégek veszteséget termelnek, azt az állam fedezi szubvenciókkal. Az ilyen ajándékok azonban sokba kerülnek – az államadósság már a GDP 85 százalékára rúg.
A vállalatokkal való megállapodások azonban csak addig működnek jól, amíg a cégek nem tesznek szert túl nagy hatalomra. Ezért néhány hónapja háború dúl a kormány és Simicska Lajos között. Az összes hozzá közelálló tisztségviselőt elbocsátották a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumból, azóta építési vállalkozása elvesztett néhány jövedelmező állami megrendelést.
Orbán ugyanis nem kedveli a konkurenciát. A párton belüli vetélytársakat mindig félreállította, a kritikát nem tűri. Az ellenzéki média ma olyan gyenge, mint még soha. Emellett a parlament néhány hónapja törvényt fogadott el, amely erősen megadóztatja a médiát: nem a nyereség, hanem a bevétel 40 százalékig terjedő részét le kell adniuk az államnak. Ez sokak számára a csődöt jelentheti.
Nyomásgyakorlás a civil szervezetekre
Már csak a civil (nem kormányzati) szervezetek adnak hangot bírálatnak, és tárják fel a kormány botrányait. Úgy tűnik, most ők kerültek sorra. A KEHI állami ellenőrző hatóság néhány hete eljárást indított több mint 50 olyan szervezet ellen, amely külföldről kap pénzt. Orosz minta szerint a bezárás fenyegeti őket. Lázár János, Orbán kancelláriafőnöke már ősszel kijelentette, hogy vannak az országban szervezetek, amelyek nyugati propagandát terjesztenek, és kárt okoznak az országnak.
„Paradox, hogy a fordulat előtt a demokráciáért küzdő Orbán Viktor mai állama a kommunizmus idejére emlékeztet. Ez több mint csupán kísérlet arra, hogy minél több területet vonjon az ellenőrzése alá. Egy új magyar polgár kialakításáról van szó” – mondja Egry Gábor, a budapesti Politikatörténeti Intézet történésze.
Van még valami, ami a kommunizmus idejére emlékeztet: nevezetesen az, hogy az emberek félnek kimondani a véleményüket. „Az emberek félnek. Ezt lehet látni az utcán, ezt élem meg az egyetemen. Az emberek félnek, hogy elveszítik az állásukat” – mondja Urbán médiakutató, aki öncenzúrát is lát az újságíróknál.
És minden jel arra mutat, hogy Orbán tovább ki fogja építeni tekintélyelvű államát. Belföldön egyelőre nincsenek ellenfelek, akiktől tartania kellene, mivel az ellenzéki pártok viszályban állnak, és kormányzásuk idején néhány botrány miatt máig tartó hatással kompromittálódtak. Az EU pedig azt teszi, amit régóta tesz: hallgat.
