Magyar Költségvetési Tanács; bizalom Magyarország iránt – múlt idő



Nyílt levél a Financial Timesban – Az Országgyűlés gyakorlatilag felszámolta a Költségvetési Tanácsot – Két nemzetközi leminősítés: a Moody’s az országot, a Financial Times Matolcsy Györgyöt minősítette

Hétfőn a Financial Timesban tett közzé nyílt levelet a magyar Költségvetési Tanács védelmében három külföldi költségvetés-felügyeleti szerv vezetője: Robert Chote, a nagy-britanniai Költségvetési Felelősség Hivatalának elnöke, Lars Calmfors, a svéd Költségvetés-politikai Tanács elnöke és Coen Teulings, a hasonló profilú holland Központi Tervezési Iroda igazgatója.

A nyílt levél

„Az államadósság-válságok bebizonyították, hogy sok országban nem elégséges a jelenlegi költségvetési rendszer. Ez a felismerés vezetett oda, hogy felelős költségvetési politika biztosítására képes új eszközöket alakítsanak ki, azaz független költségvetési felügyeleti szerveket hozzanak létre. Az EU-tagországok pénzügyminiszterei, akik a közelmúltban egyeztek meg arról, hogy meghatározzák a költségvetési tanácsokra vonatkozó szabványokat, azt is megállapították, hogy a testületek ’feladata független elemzések, értékelések és előrejelzések készítése’.

Független költségvetési felügyelő szervezetek már a múltban is léteztek. Két ismert intézmény a holland központi tervhivatal (Central Planning Bureau) és az amerikai Kongresszusi Költségvetési Hivatal (Congressional Budget Office). Az utóbbi időben Svédország, Magyarország, Szlovénia és az Egyesült Királyság hozott létre hasonló intézményeket.

A Költségvetési Tanácsokra vonatkozó elképzelés lényege a költségvetési fegyelem ösztönzőinek megerősítése. A testületek ezt úgy érik el, ha felhívják a figyelmet a különféle gazdaságpolitikai döntések várható következményeire, segítik a fenntartható költségvetési politikára vonatkozó információk megértését.

Magyarország a Költségvetési Felelősségi Törvény keretében 2008-ban hozott létre költségvetési tanácsot. Az új költségvetési keretrendszer a korábbi költségvetési fegyelmezetlenségre adott válasz volt. A tanács feladata a költségvetési szabályok betartásának felügyelete is.

A magyar költségvetési tanács független módon látta el megbízatását, amivel nemzetközi tekintélyre tett szert. Most azonban veszély fenyegeti a létét. Miután kimutatta, hogy a kormány költségvetési törvényjavaslata túlságosan optimista, olyan módosító javaslatot nyújtottak be a parlamentnek, amely megvonná a tanács költségvetését, s ez az intézmény megszűnését eredményezné. A kormányzó Fidesz láthatóan elszánta magát rá, hogy a tanácsot kevésbé hatékony testületre cseréli le.

Ha a tanácsot felszámolják, azért, mert elvégezte munkáját, még nagyobb veszélybe sodorják a magyar költségvetési politika hitelességét. Egy ilyen lépés szembemenne a jelenlegi nemzetközi tendenciákkal is, amelyek a költségvetési felügyeleteket erősítik. Nyomatékosan felszólítjuk a Fideszt, hogy vizsgálja felül a döntését.

A magyarországi fejlemények általában a független költségvetési felügyeletek működőképességének szempontjából is fontosak. A kormányok könnyen adnak elvi támogatást. Nehezebb a helyzet, amikor megérkezik a valóságos kritika. Vannak példák más országokból is. Hugo Chavez Venezuelában felszámolta a költségvetési tanácsot. Svédországban a pénzügyminiszter költségvetési keretének csökkentésével fenyegetőzött, miután a Költségvetési Tanács kritizált bizonyos szakpolitikákat.

Azokban az országokban, amelyek ezen a területen hosszabb múltra tekintenek vissza, a költségvetést felügyelő intézmények már szert tettek olyan tekintélyre, amely megóvja őket a politikai nyomástól. Azokban az országokban viszont, ahol csak az utóbbi időben jöttek létre ezek az intézmények, a helyzetük bizonytalanabb. A politikusoknak meg kell tanulniuk együtt élni velük.

Lars Calmfors, a svéd Költségvetési Tanács elnöke

Robert Chote, a brit Költségvetési Felelősségi Hivatal elnöke

Coen Teulings, a holland Központi Tervhivatal igazgatója"

***

Hétfőn a Magyar Köztársaság Országgyűlése a kormánypártok támogatásával fogadta el azt a számvevőszéki és költségvetési bizottsági módosító indítványt, amely kimondja: a Költségvetési Tanács (KT) titkársága 2010. december 31-ével megszűnik.

A KT háromtagú lesz a jövőben: tagja a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy, az államfő által hat évre kinevezett kiemelkedő tudású közgazdász. A tagok illetményre, ellátásra nem jogosultak.

A tanács köztársasági elnök által kinevezett tagja az elődje megbízatásának megszűnésekor (illetve ha elődje megbízatásának megszűnését követően nevezték ki, a kinevezésével) lép hivatalba.

A KT jogosítványai: véleményt nyilváníthat a költségvetési törvényjavaslatról, az Országgyűlés által elfogadott, a köztársasági elnök aláírására váró költségvetési törvényről, illetve javasolhatja az államfőnek, hogy a költségvetési törvényt küldje vissza az Országgyűlésnek.

A KT tikársága egyébként nem adminisztratív testület, hanem az a 30-40 fős szakértői gárda, amelyről Oblath Gábor korábban azt mondta: nekik köszönhető, hogy a költségvetést érintő kormányzati elképzelésekről meglehetősen gyors reakcióidővel tudnak érdemi véleményt mondani. „A stáb olyan munkát végez, amely sem az Állami Számvevőszéknek, sem a jegybanknak nem feladata.”

Kopits György, a KT elnöke múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: a tanács munkáját ért bírálatok akkor jelentkeztek, erősödtek fel, amikor a Költségvetési Tanács bemutatta véleményét a jövő évi költségvetési törvényjavaslatról, illetve a hozzá beadott módosító indítványokról. Szerinte egyébként a Költségvetési Tanácsról alkotott kormányzati nézetek, a tanácsról az utóbbi időben elhangzott negatív vélemények 10 bázisponttal emelhették a magyar állampapírok kockázati felárát az elmúlt napokban.

Az Index összefoglalása a hétfői döntésről: „Az elfogadott javaslat lényege, hogy a Költségvetési Tanács alakuljon át, a mostani három vezetőt váltsa fel a Fidesz-képviselőből ÁSZ-elnökké avanzsált Domokos László, Schmitt Pál államfő később megnevezett jelöltje és Simor András MNB-elnök által alkotott háromfős testület. A háttérszámításokat végző 40 fős szakértői stábot szélnek eresztenék év végével.”

„Hogy mi is lesz pontosan 2011. január 1-jétől, nem tudni, ugyanis az elfogadott módosító indítvány tartalmaz hibákat. Így például januártól valójában két Költségvetési Tanács lesz, mert a javaslat nem rendelkezik minden régi vezető visszahívásáról, hanem csak az elnökéről, és emellé kinevezi a Domokos-féle társaságot is. Valójában a három mostani vezetőt az Országgyűlés választotta meg kilenc évre, és vissza nem hívhatók, csak olyan esetben, ha bűncselekményt követnek el, vagy ha legalább fél évig betegség miatt akadályoztatva vannak a munkavégzésben.”

***

Két nemzetközi leminősítésről is érkezett hír hétfőn

Leminősítette Magyarországot a Moody's

Moody's Investors Service egyszerre két fokozattal, a befektetésre ajánlott kategória alsó határára minősítette vissza Magyarország deviza- és forintadósi besorolásait. A leminősítés várható volt, a szakembereket az lepte meg, hogy a hitelminősítő két fokozattal sorolta vissza a magyar államkötvényeket, és hogy a kilátás továbbra is negatív. A leminősítés után adott kommentárjában Preston Keat, az Eurasia Group nevű globális pénzügyi és politikai kockázatelemző csoport londoni közgazdásza szerint a jövedelemadók csökkentése, „büntetőadók” kivetése a pénzügyi, az energiaipari, a távközlési és a kiskereskedelmi szektorokra, a nyugdíjrendszer „államosítása”, valamint a költségvetést felügyelő intézmény „kizsigerelése” „nem tekinthető felelős költségvetési konszolidációnak”.

Leminősítette Matolcsy Györgyöt a Financial Times

A londoni üzleti napilap, amely szakértői véleményeket figyelembe véve rangsorolja évente 19 EU-tagállam pénzügyminisztereit, Matolcsy Györgyöt - Elena Salgado spanyol pénzügyminiszterrel holtversenyben - az utolsó előtti 17. helyre sorolta. Az indoklás: „elveti a takarékossági intézkedéseket, előnyben részesíti az adócsökkentéseket a növekedés serkentése végett ... ám a bevételi kieséseket az üzleti szférára kirótt válságadókkal kellett pótolnia".  Az összesített eredményhez figyelembe vett három fő kritérium közül kettő nem személyes jellegű. A harmadik, a „politikai” rangsorbeli helyezés ugyanakkor az adott ország szakminisztereinek személyes megítélését tükrözi. A lap által felkért hét vezető közgazdász azt értékeli, hogy a miniszter „mennyire érti az eseményeket”, milyen hatást gyakorol az európai színtéren, és mennyire hatékony hazai tevékenysége. Matolcsy György ezen a listán az utolsó, 19. helyre került.


Korábban a Galamusban:

Adalékok a Költségvetési Tanács és a kormány viszonyához – összefoglaló
El a kezekkel a Költségvetési Tanácstól! – petíció


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!