rss      tw      fb
Keres

A NYT beszámolója az amerikai-magyar feszültségekről




A The New York Times című amerikai lap Az amerikai vízum megtagadása hat magyar személytől feszültséget okoz a kapcsolatokban címmel közölte Rick Lyman írását.


Az amerikai kormány lépése, amellyel hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőt amerikai vízumra alkalmatlannak minősített, olyan diplomáciai incidenssé fúvódott fel, amely teljesen átjárta a magyar politikai köröket, és újabb bizonyítékkal szolgált arra, hogy a két ország között fokozódik a feszültség.


Amerikai diplomaták, akik több mint egy évtizede figyelemmel kísérték Magyarországon a közéleti korrupciót, Andre Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivője szerint úgy látják, hogy „a helyzet romlik, általánosan lefelé mutató trend” érvényesül.


„Ha ez így folytatódik, lehetetlen lesz együttműködni szövetségesként. Ez az, amit el szeretnénk kerülni” – mondta Goodfriend, aki az állandó nagykövet hiányában vezeti a nagykövetséget.


Valójában hosszabb ideje súrlódás van Washington és Orbán Viktor konzervatív kormánya között. Orbán választási győzelmei bebetonozták a pozícióját Magyarországon, és a hatalom centralizálására, ellenfelei akadályozására irányuló és a törvényeket saját pártja és szövetségesei javára megváltoztató lépései a lopakodó tekintélyelvűség miatt aggodalmat váltottak ki.


A legutóbbi diplomáciai perpatvar múlt héten tört ki, amikor egy kormánypárti budapesti hírportál cikket közölt arról, hogy Budapest vizsgálatokat folytat bizonyos amerikai vállalatok ellen, és hogy az Egyesült Államok válaszként levett néhány magyart a jóváhagyott vízumlistájáról. Ez azt követően történt, hogy több amerikai vállalat jelentette a nagykövetségnek, vesztegetési pénzt követeltek tőlük.


A nagykövetséget, amely elmondta, hogy csak „udvariasságból” szólt a magyar tisztségviselőknek arról, hogy törölték őket a vízumlistáról, és hogy nem szándékozik a neveket nyilvánosságra hozni, a közlés meglepetésként érte. Közleményt adott ki, hogy nem tud amerikai cégek elleni vizsgálatokról, de valóban az Egyesült Államokba való belépésre alkalmatlannak nyilvánítottak néhány magyart „olyan hiteles információk alapján, amelyek szerint az illetők részt vesznek korrupcióban vagy hasznot húznak belőle”.


A hétvégére spekulációk keltek szárnyra arról, hogy mely magyar tisztségviselőket húztak ki a listáról – a nagykövetség nem volt hajlandó megnevezni őket, mondván, hogy ilyet sohasem tesz a hasonló vízumügyekben –, és hogy milyen amerikai cégek számoltak be ilyen nyomásról.


A magyar kormány követelte, hogy Washington adjon át a korrupcióra vonatkozó bármiféle bizonyítékot. „Ez a téma a következő hetekben vagy hónapokban megmérgezheti, romba döntheti a magyar-amerikai barátságot” – mondta Lázár János, Orbán kancelláriaminisztere.


Goodfriend elhárította bármiféle bizonyíték átadását, de azt mondta, nagy szükség van a magyarországi korrupcióról folytatandó nyílt vitára.


Amerikai tisztségviselők kitartottak amellett, hogy csupán véletlen egybeesés, hogy a vízum-epizód éppen az előtt pattant ki, hogy kedden Victoria Nuland, az európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár Washingtonban találkozik Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel. A találkozóra ugyanazon a napon kerül sor, amikor a tervek szerint az Európai Parlament meghallgatásokat tart a franciaországi Strasbourgban a budapesti politikai helyzetről.


Ugyanakkor kevesebb mint egy hónappal az után történik mindez, hogy Obama elnök a Clinton Global Initiative előtt mondott beszédében New Yorkban célzatosan belevette Magyarországot azon államok listájába, ahol elnyomó kormányok elhallgattatják az egyet nem értést „és fokozódó mértékben célba veszik a civil társadalmat”.


Hétfőre úgy tűnt, hogy az Orbán-kormány néhány tisztségviselője igyekszik túllépni a botrányon. „Nem próbáljuk az ügyet a szőnyeg alá söpörni” – mondta Lázár.


Orbán bírálói és különböző antikorrupciós szervezetek örültek, hogy élesebb hangot hallanak Washingtonból.


Magyar Bálint volt oktatásügyi miniszter és éles bírálója annak, amit Magyarország „posztkommunista maffiaállamának” nevez, azt mondta, úgy tűnik, hogy Orbán és társai figyelmen kívül hagyták Washington jelzéseit arról, hogy nem fog tovább hallgatni Magyarország vezetéséről. „Azt hiszem, úgy gondolták, hogy megint ügyesen megúszhatják a dolgot – mondta Magyar. – De most vesztettek.”