Sunday Times: Orbán, a kis Putyin




A The Sunday Times című lap Magyarország miniszterelnöke „kis Putyinná válik címmel közölte Bojan Pancevski budapesti keltezésű cikkét.


Svéda Dóra, aki kortárs művészeti galériát vezet Budapesten, azt mondta, sokkos állapotba került, amikor meglátta 12 éves fia új biológia tankönyvét. Az államilag jóváhagyott könyv porszívózó és főző nőket ábrázol, azt sugallja, hogy a lányok szellemileg elmaradnak a fiúktól, kevesebb tehetségük van a matekhoz, és „jól érzik magukat a feleség és az anya szerepében”.


„Azt hiszem ilyen könyveket nem volna szabad odaengedni a gyerekek elé; fura módon örültem, hogy nincs lányom, aki ki lenne téve ezeknek az ultrakonzervatív, kártékony nézeteknek” – mondta Svéda, aki 43 éves és két fiú édesanyja.


Az új tankönyv része a magyar társadalom nagyratörő átalakításának, amelyet Orbán Viktor konzervatív kormánya folytat.


A populista focikedvelő nemrég azt ígérte, hogy „illiberális állammá” alakítja át az országát, a Szovjetunió volt csatlósát, amely 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz.


Az 51 éves Orbánt, akinek pártja, a Fidesz abszolút többséggel kormányoz, politikája miatt bírálták Brüsszelben és Washingtonban.


Ez magában foglal egy szoros partneri kapcsolatot Oroszországgal, és azzal, amit a bírálók „putyinizmusnak” neveznek: a média és a civil szervezetek megzabolázása, valamint az állami intézmények majdhogynem totális ellenőrzése.


Barack Obama amerikai elnök „a civil társadalom nyílt megfélemlítésével” vádolta Magyarországot, amelyet olyan országokhoz hasonlított, mint Egyiptom.


Az Európai Parlament a múlt héten azt követelte, hogy Navracsics Tibort, Magyarország képviselőjét az Európai Unió Bizottságában fosszák meg bizonyos hatásköröktől, büntetésként azért, mert a miniszterelnök szoros szövetségese.


A volt liberális bajkeverő Orbánt, aki a húszas évei elején a demokrácia aktivistájaként lépett be a politikába, Magyarországon ma erős vezetőként dicsérik és sokan támogatják a terveit.


Egymást követően kétszer nyerte meg a parlamenti választásokat, 2010-ben és idén áprilisban, mindkét esetben nagy többséggel, és pártja várhatóan földcsuszamlásszerű győzelmet arat a vasárnapi önkormányzati választásokon is a baloldali csoportok gyenge és korrupt ellenzékével szemben.


Szinte az összes nagy médiacég a kormány ellenőrzése alatt áll, amely hatalmában tartja a központi bankot is. A gazdasági hanyatlásra államosításokkal válaszolt, felvásárolta a cégeket a tankönyvkiadóktól a gáz- és áramszolgáltatókig. Olyan intézkedések, mint a gáz- és áramárak felső határának megszabása, valamint a bankok – nem az adósok – kötelezése, hogy veszteségeket könyveljenek el a devizaalapú hitelek kapcsán, felháborodást váltottak ki Nyugaton, de Magyarországon növelték Orbán népszerűségét és bebetonozták a hatalmát.


Budapest, a főváros nyüzsgő metropolisz, amely nem tűnik illiberálisnak, de a többség még itt is a kormány programját támogatja.


„Orbán szembeszállt a bankokkal és a nagyvállalatokkal, és munkahelyeket teremtett” – mondta László Tibor, egy mérnök.


A lakosság harmada a szegénységi küszöb alatt él, de az ország bőségesen el van látva uniós pénzek milliárdjaival: Magyarország mintegy 4 angol fontnak megfelelő összeget kap a tömb költségvetésébe befizetett minden egyes font után.


A kormány javára írták a GDP második negyedévei 3,9 százalékos növekedését, és folytatódnak a nagy infrastruktúra-projektek. A közbeszerzések a vezetőhöz hűséges oligarchák új kasztjának hajtottak hasznot. Orbán, aki a politika kedvéért profi labdarúgói karriert adott fel, boldog volt, amikor hozzá közelálló üzletemberek, részben közpénzek elhasználásával, 4000 férőhelyes stadiont építettek falujában, Felcsúton – ahol mindössze 1600 ember él.


„Orbán modellje valahol Berlusconi Olaszországa és Putyin Oroszországa között van, de közelebb áll az utóbbihoz: az állami tisztségviselők és az oligarchák közötti szimbiózis haveri kapitalista rendszere” – mondta Martin József Péter, a Transparency International magyar ágának vezetője. A korrupcióellenes civil szervezet az egyik 58 hasonló közül, amely ellen vizsgálat folyik a pénzalapokkal való visszaélés gyanúja miatt.


A nyugati szövetségeseket a leginkább Orbán Putyinhoz való viszonya aggasztja, amely olyan feltételezéseket váltott ki, hogy Magyarország Putyin trójai falova az EU-ban. Januárban Orbán és Putyin orosz hitelre alapozott, tízmilliárd eurós megállapodást írt alá a Magyarország áramellátásának mintegy 40 százalékát biztosító egyetlen atomerőmű bővítéséről. Budapest már eddig is főleg Moszkvára támaszkodik olaj- és gázimportjában.


Magyarország, a NATO tagja eddig vonakodva támogatta az EU Oroszország elleni szankcióit, amelyeket Moszkva ukrajnai katonai akciója miatt vetettek ki, de a Kreml elleni további lépéseket nem fog támogatni. Nem hajlandó gázt sem szállítani Ukrajnába.


Orbán nacionalista érzelmeket szított az 1920-as trianoni szerződés kapcsán, amely megállapodás az első világháború után Magyarországot megfosztotta területe kétharmadától, és etnikai magyarok millióit hagyta kisebbségként Romániában és Szlovákiában.


A kormány lehetővé tette a diaszpórában élők számára az állampolgárság megszerzését, és ezzel potenciális szavazók százezreire tett szert. Az Európai Unió zászlaját, amely korábban ki volt tűzve a magyar parlament épületére, most a jelenleg Romániához tartozó Erdély etnikai magyarjainak zászlajával helyettesítették.


Orbán célba vette a kritikus médiát is: úgy értékelik, hogy egy újonnan bevezetett reklámadó a német tulajdonban lévő RTL Klub utolsó nagy, független magán tévéadót célozta meg.


Brüsszel a múltban tett jogi lépéseket a magyar állam ellen az uniós jog megszegése miatt, de a tisztségviselők magánbeszélgetéseken beismerik, hogy nem sokat tehetnek egy megválasztott kormány ellen, amely az „európai értékekkel” ellentétes politikát folytat.


Kovács Zoltán, Orbán szóvivője azt mondta, a „keleti nyitás” „pragmatikus” és gazdasági indíttatású. „Hazugságként” visszautasította, hogy Obama egyszerre említette Egyiptomot és Magyarországot. Kovács szerint az „illiberális állam” terminus a túlságosan liberális kapitalizmus megfékezésére és a konzervatív értékekre épülő demokráciára megteremtésére vonatkozik.


A magyarok „teljesen világossá tették”, hogy támogatják a kormányt – mondta.