Kortesbeszéd Bokros Lajos mellett



Csütörtökön tartotta önkormányzati választási kampányzáróját a Modern Magyarország Mozgalom, amelyen felszólalt a MoMa főpolgármester-jelöltje, Bokros Lajos, és részt vettek rajta a Bokrost támogató demokratikus ellenzéki pártok vezetői is. Bauer Tamás alább olvasható felszólalása ott hangzott el.



Bokros Lajos kampányzáró rendezvényén politikus társait hívja a színpadra – MTI/Beliczay László


Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim!


Választási gyűlésen vagyunk. A jelöltről és a betöltendő tisztségről szeretnék beszélni.


Bokros Lajos mellett mindenekelőtt az szól, hogy ismerjük. Mindenki ismeri. Én személy szerint három évtizede. Először talán a Fordulat és Reform egy-egy bekezdését szövegeztük együtt a Pénzügyminisztérium egyik kis udvari irodájában. Azután akkor működtünk együtt, akartuk ugyanazt, amikor ő a Horn-kormány pénzügyminisztere lett, én meg kormánypárti képviselő voltam. Azután akkor, amikor ő az MDK listavezetője lett, majd európai parlamenti képviselő, majd a MaMa alapító elnöke. Ő végig ugyanazt képviselte. A pártok változtak. Ugyanazt képviselte: versenylapú gazdaságot, amely alkalmassá teszi az országot a fenntartható növekedésre, és amit mindig hozzátett: szolidaritáselvű társadalompolitikát. Erre a következetes, harminc éve képviselt álláspontra értem, hogy érdemes őt támogatni bármilyen fontos közhatalmi tisztség betöltésében. Mert ismerjük, tudjuk, mit várhatunk tőle.


Másodszor: Bokros Lajos makulátlan magyar hazafi. Ezt miből gondolom? Ennek az állításnak az alátámasztására kidolgoztam egy hazafiságindexet. A számlálóban az a közjótöbblet áll, amely egy közhatalmi tisztség betöltőjének a tevékenységéből következik, arra visszavezethető. Ebből le kell vonni azokat a károkat, amelyeket alaptalan pénzköltéssel – olyanokkal, mint az E.ON-visszavásárlás vagy a stadionépítés – vagy olyasféle tisztázatlan ügyeletekkel okoz a köztisztségviselő, mint a trafikügy. A kettő különbsége a nettó közjó. Ez van a számlálóban. A nevezőben pedig az van, hogy hány napot töltött a köztisztség viselője abban a köztisztségben. Gondolom, a jelenlevők egyetértenek velem abban, hogy ez a hazafiságindex Magyarországon Bokros Lajosnál a legmagasabb. Azt hiszem, mindez elég ahhoz, hogy Bokros Lajost támogassuk egy új köztisztség betöltésében.


De föl kell tennünk a kérdést: érdemes-e ma egy Bokros Lajos kaliberű embernek, közgazdásznak, közpolitikusnak elvállalni a főpolgármesterséget. Hiszen gondoljuk végig: a jelenlegi kormány – úgy is mondhatnám, az önkényuralmi kormány – az önkormányzati rendszert szinte teljesen kiüresítette. A fővárosi önkormányzat lehetőségeit is nagyon erősen szűkítette, és szinte a főpolgármesternek sem maradt tere.


Alaposan végiggondoltam, hogy is van most ez a törvényi szabályozás, és arra jutottam, hogy egy s más azért maradt az önkormányzatoknál, köztük a fővárosi önkormányzatnál. Olyasmi, amiért, azt hiszem, mégis érdemes ezért a tisztségért Bokros Lajosnak elindulni, nekünk pedig, budapesti demokrata választóknak, rá szavazni.


Elvették az egészségügyet, a kórházakat, az iskolákat, elvették a közigazgatás egy jó részét, a lakossági közigazgatást, de azért valami maradt. Az egyik a helyi szociálpolitika. Ezt nem vették el. Itt két viszonyítási alap van. Egyrészt a Demszky Gábor által vezetett fővárosi önkormányzat húszéves szociálpolitikája, szegénypolitikája, hajléktalanpolitikája, amelyet olyan nevek fémjeleznek, mint Iványi Gábor és Győri Péter. Másrészt a Tarlós István által vezetett fővárosi önkormányzat politikája, amely nem a szegénység, hanem a szegények ellen van, amely nem a hajléktalanság, hanem a hajléktalanok ellen van. Amelynek az volt a fontos, hogy a hajléktalanokat kiszorítsa a városból. Hogy a jómódú polgárok szemét ne sértse, hogy látható helyen folyik az ételosztás. Bokros Lajosról tudjuk, hogy az ő társadalompolitikája, az ő szegénypolitikája ugyanaz lesz, ami a Demszky Gábor által húsz éven át vezetett fővárosi önkormányzaté volt. Ez önmagában is elég ahhoz, hogy Bokros Lajosra szavazzunk.


A másik, amit nem vettek el, még nem vettek el, ez a kultúra. Egy nagyváros kultúrájának alapvető funkciója. Tudjuk, hogy a megelőző húsz év fővárosi önkormányzata – akkor is, amikor Fidesz-kormány volt – a nyitottság, a világra nézés kulturális életét hozta létre és tartotta meg Budapesten. A tarlósi önkormányzat a világtól elzárkózó, bezárkózó Fidesz kulturális szemléletét érvényesíti Budapesten. Így ad a szélsőjobbnak színházat. Így nevezi át az utcákat. Nem kell nekünk Roosevelt, nem kell nekünk Köztársaság. Úgy gondolom, egyértelmű, hogy Bokros Lajostól mint főpolgármestertől várhatjuk, hogy Budapest kulturális értelemben is az lesz, ami Tarlós előtt volt. És még inkább az lesz.


Van még valami, amit eddig nem vettek el: a városfejlesztés egész iránya. Ezt még nem vették el a fővárosi önkormányzattól. Amikor mi a Demokratikus Koalícióban végiggondoltuk, hogy mit is kell mondani Budapestről, merre fejlődjön Budapest, ha majd egyszer megint demokratikus kormány és demokratikus önkormányzat fogja építeni, arra jutottunk, hogy ennek a felére-harmadára csökkent országnak a nagyra nőtt fővárosa akkor fejlődhet a jövőben, ha nemzetközi nagyváros és regionális központ lesz. Hogy mit értünk ezen, azt három példával érzékeltetném. Nagyon egyszerű példákkal. Az elsőt úgy hívták, hogy Collegium Budapest. Nemzetközi tudományos központ Budapesten. A másodikat úgy hívják, hogy Sziget fesztivál. Európa-szerte becsült zenei rendezvény Budapesten. A harmadikat úgy hívják, hogy Közép-Európai Egyetem. Regionális és európai felsőoktatási intézmény Budapesten. Ez a három intézmény Budapest regionális nemzetközi nagyvárosi funkcióját testesíti meg. Az elsőt, a Collegium Budapestet első teendői között szüntette meg a Fidesz-rendszer. A második? Tarlós István még óbudai polgármesterként indított hadjáratot annak idején a Sziget fesztivál ellen. A harmadik, a Közép-Európai Egyetem még áll. Bokros Lajos a tanára. De hogy azok után a támadások után, amelyeket Soros György személye, tevékenysége ellen a fideszes lakájmédia folytat, nem tudom, hogy melyikünk merne fogadást kötni arra, hogy öt vagy tíz év múlva is lesz Budapesten Közép-Európai Egyetem. Ha Bokros Lajost főpolgármesterré választjuk, akkor az esélyek nagyobbak.


Azt hiszem, világos, miért kell Bokros Lajosra szavaznunk. Azért, hogy Budapestnek mint nagyvárosnak, mint szellemi központnak, mint pezsgő metropolisnak ne csak múltja legyen, hanem jövője is.





Bauer Tamás közgazdász
,
a Demokratikus Koalíció tagja