rss      tw      fb
Keres

Presse: Kárpótlás nélkül törölhetik a külföldi haszonbérlők jogait




A Die Presse című osztrák konzervatív napilap Magyarország: A földbirtokos aratja le a külföldi parasztok kukoricáját címmel közölte az osztrák APA hírügynökség jelentését. Az új földtörvény sajátságos helyzetekhez vezet. A külföldi haszonbérlőket jogaik kárpótlás nélküli törlése fenyegeti.


Május 1-jén új földtörvény lépett életbe, amellyel Magyarország messzemenően ki tudta zárni az Európai Unió polgárait a magyar termőföldek vásárlásából. A törvény célja, hogy eleget tegyen a kormány követelésének: „magyar földet magyar kézbe”. Hannes Mosonyi osztrák gazdálkodó már a saját bőrén érzi az új szabályozás hatásait.


Mosonyi földjének birtokosa a múlt héten hozzálátott, hogy learassa az ő (Mosonyi) kukoricaföldjeit, noha még az ő neve áll a telekkönyvben haszonbérlőként. Ezáltal Mosonyinak 230 ezer eurós kára keletkezett. A rendőrség nem érezte magát illetékesnek, mivel nem bűnügyről van szó – mondja Mosonyi.


Csütörtökön az osztrák gazdálkodó folytatta a kukorica betakarítását, de logisztikai okokból átmenetileg a földön tárolta azt, amit learatott. Amikor pénteken reggel ment a kukoricáért, az már eltűnt. Újra rendőrségi feljelentés következett. „Az ügyvédem most elmegy Komáromba, az ügyészségre, hogy döntést kapjon arról, kinek a tulajdona a kukorica” – mondja Mosonyi.


Folyamatban vannak az első eljárások, amelyeknek az a célja, hogy a külföldi haszonbérlőket – köztük számos osztrákot – kárpótlás nélkül kihúzzák a telekkönyvekből. A telekkönyvi hivatalok már levelet küldtek a haszonbérlőknek, és ismertek olyan esetek, amelyekben a magyar bérbeadó földtulajdonosok kérelmezték a haszonbérleti jogok törlését a telekkönyvből.


A földtörvény újra és újra feszültségeket okozott Magyarország és Ausztria között. Andrä Rupprechter mezőgazdasági miniszter magyar kollégájához, Fazekas Sándorhoz intézett levelében adott hangot „értetlenségének” amiatt, hogy a külföldiek által magyar földekre jogszerűen megszerzett haszonbérletek egyszerűen érvényüket vesztik. Rupprechter felkérésre most az Európai Unió Bizottsága vizsgálja, hogy az új magyar földtörvény megfelel-e az EU normáinak. Az osztrák mezőgazdasági minisztérium szerint mintegy 200 osztrák paraszt mintegy 200 ezer hektárt művel Magyarországon.


A magyar földek vásárlását a külföldiek számára 1994-ben tiltották meg. Ezzel a tilalommal Magyarország meg akarta védeni magát attól, hogy külföldi spekulánsok olcsón felvásárolják a földjét. Ezért 1994 és 2001 között számos jogszerű haszonbérleti szerződést kötöttek, amellyel a magyar tulajdonosok egész életre szólóan vagy 99 évre adták át földjeiket a haszonbérlőknek. A bérleti szerződésekkel ellentétben a haszonbérleti szerződések esetében a szerződés megkötésekor kifizetik a teljes bérleti összeget. A haszonbérleti szerződéseket csak évekkel később nyilvánították törvénysértőnek.


A magyar politikusok a haszonbérleti szerződéseket rendszeresen zsebszerződéseknek nevezik. Így azzal vádolják meg a külföldieket – mindenekelőtt osztrákokat –, hogy az elmúlt két évtizedben magyar strómanok segítségével biztosítottak maguknak magyar földeket. Ezeken a vásárlási szerződéseken nem szerepel dátum, mivel a megkötés időpontját a moratórium letelte után akarták rávezetni a dokumentumokra. Az ilyen szerződések ma már egyébként is értéktelenek, mert az új törvény értelmében a vásárlási szerződéseket már speciális papíron kötik.


Osztrák szemszögből azonban hamis a haszonbérleti szerződéseket zsebszerződéseknek nevezni, mivel a szerződéseket legálisan kötötték meg, és jogszerűségüket egy esetben a magyar Legfelsőbb Bíróság is megerősítette. Az új földtörvény nemcsak a gazdálkodó parasztokat érinti, hanem azokat is, akik az 1994 és 2001 vége között Magyarországon kertre – gyümölcsösre, vagy szőlőskertre – kötöttek haszonbérleti szerződést.


Az új törvény értelmében az érintettek most elveszíthetik a kerteket és az ott álló házakat. Mindeddig alig volt ismert, hogy a törvény nem csupán mezőgazdaságilag művelt területekre, hanem kiskertekre is vonatkozik, mivel a mezőgazdasági földterületek meghatározásába a régi földtörvényben a kertek is beletartoztak. És ilyen területet a külföldiek nem vásárolhattak meg tulajdonként, hanem csak haszonbérletbe vehették.


Május 1. óta a külföldiek az új törvény értelmében 10 ezer négyzetméterig terjedő területet vásárolhatnak meg tulajdonként. Amennyiben a magyar tulajdonos át akarja adni a tulajdonjogát a haszonbérlőnek, az ajánlatot ki kell függeszteni. Az új törvény szabályozza az elővásárlási jogot is, és azt irányozza elő, hogy a helyi gazdálkodóknak 20 kilométeres körzetben elővásárlási joguk van.