rss      tw      fb
Keres

Ami ellen tiltakozunk: a médiaszolgáltatásokról és a kommunikációról szóló törvénytervezet


A törvénytervezet (pdf, 14 megabyte)

A tiltakozás kezdeményezői


A törvénytervezetről:

A Magyar Narancs e heti szerkesztőségi vezércikke
„A médiaszolgáltatásokról és a kommunikációról szóló törvénytervezet szeméremmel és visszafogottsággal viszonyul saját magához, és dicséretesen kerüli a közbotrányokozást. Nem úgy nevezi magát például, hogy ’törvénytervezet a sajtószabadság felszámolásának technológiájáról és a cenzúra intézményesítéséről”, vagy úgy, hogy ’törvénytervezet arról, hogyan fogja be mindenki a pofáját ezentúl’. Márpedig ez lenne e törvényalkotási mestermunka lényege.”

A Népszabadság csütörtöki szerkesztőségi vezércikke:
„A sajtót azért tartjuk különösen érzékeny területnek, mert az egyenirányítás itt nemcsak a súlyos hibát kódolja, de a korrekció lehetőségét is minimálisra csökkenti. A jogaiban erős médiavilág léte egyben annak tudomásulvétele, hogy az igazságot készen kapni lehetetlen, azt folyamatosan keresni, teremteni és ellenőrizni kell. Nem másért, ezért kell négyévente újra és újra véleményt mondani a törvényhozókról is. Ez az áldott bizonytalanság a szabadság lényege. E körben is van azonban néhány rendíthetetlenül biztos pont. Az egyik legfontosabb: nem lehet egy nép szabadabb azoknál, akik közös ügyeikről tájékoztatják. Ezért tiltakozunk.”

Majtényi László, az egykori ORTT egykori (lemondott) elnöke
„Ismételt súlyos jogsértés esetén a médiaszolgáltatót törölni lehet a nyilvántartásból, és azonnali hatállyal felmondható a vele kötött szerződés. Az viszont, hogy mi minősül jogsértésnek, a törvényből nem derül ki. Azt Szalai Annamáriának, a médiahatóság elnökének feladata lesz rendeletben szabályozni… ez annyit jelent, hogy eddig, ha valakinek nem tetszett egy cikk, a bíróságnál beperelhette a lapot. Most egy közpénzen, milliárdokból fenntartott, kizárólag fideszes tagokból álló állami hivatal akár tönkre is teheti a kormány munkáját kritizáló lapot. De ez nem elég, a törvény továbbmegy. A politikai napilapoktól bármilyen ügyben, korlátlanul kérhet be információkat a Szalai által kinevezett média- és hírközlési biztos, akinek munkáltatója is a médiahatóság elnöke [azaz Szalai Annamária].”

M. László Ferenc írása a Hírszerzőn
„Az 1986-os sajtótörvényhez és az 1996-os médiatörvényhez képes a mostani tervezet legjelentősebb újítása, hogy a rádiókon és televíziókon felül a nyomtatott sajtót, illetve az internetes hírportálokat is hatósági felügyelet, ellenőrzés alá helyezi. Ha a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában fogadja el az Országgyűlés, akkor a tartalmi kérdésekkel foglalkozó Médiatanács több tízmilliós büntetéseket vethet ki a jogsértő újságokra, hírportálokra. Ugyanakkor a médiahatóság az új intézményén, a biztoson keresztül – lakossági bejelentések és panaszok alapján – is folyamatosan zaklathatja a médiumokat.”
„A jövőben a csak fideszes delegáltakból álló Médiatanács felügyeli majd a hétfőn beterjesztett törvénytervezet és a médiaalkotmányban lefektetett szabályok érvényesülését, betartását, valamint a hatósági döntéseikben és műsorszolgáltatókkal kötött szerződésekben foglaltak teljesítését.”
„… a jogsértő országos napilapot és internetes sajtóterméket akár 25 millióra, a hetilapokat akár tízmillióra büntethetnék a javaslat szerint. A nagy piaci részesedéssel rendelkező rádiókra és tévékre 200 millió, a kisebbekre pedig 50 millió forint bírságot vethetnének ki.”
„Ha egy súlyos jogsértést elkövető tévé vagy rádió visszaesőnek számít, akár még a nyilvántartásból is törölhetik, és mivel a kötelező regisztráció nélkül nem lehet Magyarországon sugározni, ez az adott médium megszüntetését jelentheti. Ám, hogy mi minősül súlyos jogsértésnek, a törvénytervezet nem bontja ki, ezt a Médiatanács feladata és lehetősége lesz eldönteni.”
„… ha egy hírportál semmibe veszi a hatóság döntését, akkor a Médiatanács kötelezheti az internetszolgáltatót a netes újság ’lekapcsolására’…a törvénytervezet lehetővé tenné a jogsértő médium vezetőjének (kiadóvezetőjének, főszerkesztőjének) bírságolását is, aki akár 2 milliós büntetést is kaphat… míg korábban a bírósághoz fordulhattak a fogyasztók a cikkben érintettek a sérelmeik orvoslásáért, most viszont egy kilenc évre bebetonozott hatóság fogja eldöntetni, hogy egy kritikus újságcikk például valóban sértő-e egy egyházra nézve, vagy bántja-e valamely kisebbség érzéseit.”

A Népszabadság kérdése
„Az, hogy lesz-e még mit eladniuk lapoknak, majd csak a jövő év végére derülhet ki – akkor tudhatjuk meg legalábbis, kiktől szedte be a Médiahatóság azt a 150 millió forintot, amivel bírságokból befolyó bevételként kalkulál a most nyilvánosságra hozott 2011-es költségvetésében.”

A Népszava adatai
„A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 29,3 milliárd, a médiatanács pedig 194,4 millió forinttal gazdálkodhat jövőre – így döntött tegnap az Országgyűlés. A hatóság büdzséjének legnagyobb tétele az több mint 22 milliárd forint, ami a hírközlési terület várható nettó bevétele. A költségvetéstől csaknem 2 milliárd forintos hozzájárulást kapnak, és további 5 milliárd forint bevétel származhat az általános forgalmi adóból. A médiatanács működését a központi költségvetés fedezi, a tanácsnak további 5,4 milliárd forintos bevétele lehet az általa kiszámlázandó, de véglegesen a műsorszolgáltatási alapot illető műsorszolgáltatási és pályázati díjak összegéből. Mindkét szervezet elnöke Szalai Annamária, akit Orbán Viktor miniszterelnök nevezett ki kilenc évre. A Műsorszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap 63,1 milliárd forintból gazdálkodhat. Ebből a legnagyobb tétel az állam által átvállalt üzembentartási díjbevétel, amely jövőre 58,7 milliárd forint lesz. Ebből utalnak 45,2 milliárd forintot a közszolgálati médiaszolgáltatóknak és a nemzeti hírügynökségnek.”

***

A törvénytervezet egyik fideszes beterjesztője, Menczer Erzsébet a tiltakozásról: „Mindenki azt csinál, amit akar, akár negyven üres oldallal is megjelentethetnek lapokat, ha az olvasók megveszik.”

Pálffy István, volt műsorvezető, ma KDNP-s politikus a szakmai egyeztetés hiányáról: „Az ellenzéki pártok a törvénytervezettel kapcsolatban azt is kifogásolták, hogy készítői nem egyeztettek a szakma képviselőivel. Pálffy István, a KDNP szakpolitikusa erre úgy reagált: a sajtóban már hetekkel korábban kiszivárgott a javaslat, ezt pedig akár egyfajta nemzeti konzultációnak is fel lehet fogni.”

***

És még egyszer a Magyar Narancs vezércikke
„Mindazok, akiket ez a törvény felszalámizna, akiket egyenként, darabonként lenne képes levadászni – és még egyszer: nemcsak a szerkesztőségekről, az újságírókról, a bloggerekről, a külföldi és magyar médiatulajdonosokról, hanem a magyar társadalom minden autonóm zugáról és szegletéről beszélünk –, december 20-áig még megtehetik, hogy kifejezzék felháborodásukat és tiltakozásukat. A szolidaritásukat – még akkor is, ha amúgy e zugok és szegletek egyébként boldogan gyűlölik egymást.”



Lásd: Tiltakozunk a parlament előtt lévő médiatörvény-tervezet ellen!


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!