Economist: Orbán, a feltartóztathatatlan




A The Economist Magyarország miniszterelnöke – Orbán, a feltartóztathatatlan címmel közölt cikket szeptember 27-én. A külföldön bírált Orbán Viktor odahaza töretlenül erősödik.



Az Economist karikatúrája

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke – akit bőségesen ellát készpénzzel az Európai Unió és az ultralojalista parlamenti képviselők falanxa támogatja – feltartóztathatatlannak tűnik. Az EU Bizottsága a demokráciával kapcsolatos aggályokat félresöpörve a múlt hónapban aláírt egy 21,9 milliárd eurós partnerségi megállapodást vele. A pénz 2014 és 2020 között érkezik majd a versenyképesség és a növekedés erősítésére. Emellett Magyarország 3,45 milliárd eurót kap vidékfejlesztésre, és 39 milliót halászatra. A GDP a második negyedben éves szinten 3,9 százalékkal nőtt. Az ipari termelés 11,3 százalékkal emelkedett. Az idegenforgalomból származó bevétel éves szinten több mint 10 százalékkal lett magasabb.


A küszöbön álló helyhatósági választások meg fogják erősíteni Orbán hatalmát. Az egykor erős baloldal három pártra szakadt, amelyek egyike sem jelent komoly kihívást Orbán kormányzó pártja számára. Ehelyett a Fidesz illúzióikat vesztett támogatói jobbra mozdulnak el. A felmérések szerint a Jobbik, a nacionalista párt fej fej mellett áll a szocialistákkal. Juhász Attila, a Political Capital intézet munkatársa úgy véli, hogy a Jobbik akár 30 polgármesteri helyet is elnyerhet kisvárosokban és falvakban. A párt megszerezheti akár Miskolcot, az ország keleti részén fekvő nagyvárost is.


Budapest rávilágít az ellenzék bajaira. Falus Ferenc, volt tiszti főorvos rendes jelölt, de nincs esélye. Egy meglehetősen amatőr videó nevetségessé tette. A videón zokniban és szandálban látható, elázva, egy lóval és egy síró unokával, miután hideg vizes kihívást intézett a hivatalban lévő Tarlós István főpolgármesterhez. Még a 444.hu, az Orbán-kormánnyal szemben maróan kritikus portál is visszalépésre szólította fel Falust. A Fideszhez közelálló Nézőpont intézet felmérése szerint Tarlós a szavazatok 50 százalékára számíthat. Ha a baloldal Bokros Lajos volt pénzügyminiszter körül egyesült volna, több esélye lenne: Bokros a felmérések szerint 14 százalékot kaphatna, miközben Falus 11 százalékra számíthatna.


Orbán 2010. áprilisában jutott hatalomra kétharmados többséggel, és ezt a sikert négy évvel később megismételte, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint részben annak köszönhetően, hogy a Fidesz számára kedvező módon alakította át a kampányszabályokat és hogy a sajtótájékoztatás részrehajló volt. Orbán hatalomkoncentrációja bírálatokat váltott ki az Európai Unióban, az amerikai külügyminisztériumban és emberi jogi szervezeteknél. A Transparency International szerint nőtt a korrupció. A lakosság több mint egyharmada a szegénységi küszöb alatt él. A romák, az ország legnagyobb kisebbségének helyzete olyan borzasztó maradt, amilyen volt. Miskolcon egy nyomornegyed megtisztogatása sokakat tett hajléktalanná.


Orbán hosszú távra szóló vízióját egy nagy figyelmet keltett beszédben fejtette ki Baile Tusnadon, a szomszédos Romániában. Mint mondta, Magyarország „illiberális állam” lesz. Csodálattal beszélt Oroszországról, Kínáról és Törökországról, és azt mondta, Magyarország demokrácia marad, és nem utasítja el az olyan liberális elveket, mint a szólásszabadság, de „egy más, sajátos nemzeti megközelítésre” épül. Ez a felfogás a bírálók szerint vált nyilvánvalóvá szeptemberben, amikor a rendőrség megrohanta az Ökotárs civil szervezet irodáit, amely Norvégia, Lichtenstein és Izland alapjait kezeli, és állítólagos pénzügyi problémák miatt lefoglalt számítógépeket és iratokat. Az Ökotárs határozottan tagadja az ellene felhozott vádakat. A rendőrségi roham „teljességgel elfogadhatatlan” volt, dörögte Vidar Helgesen, Norvégia Európa-ügyi minisztere.


Az erőfitogtatástól hidegrázás fogta el Magyarország nonprofit szektorát. Az EU nem fűzött kommentárt a történtekhez, minthogy a civil szervezeteket Norvégia támogatja. Kate Byrnes, az Egyesült Államok EBESZ-missziójának vezetője azonban – korábbi tiltakozásokat megismételve – követelte, hogy Magyarország „további zaklatás, beavatkozás vagy megfélemlítés nélkül” hagyja működni a civil szervezeteket.


Miközben az EU legtöbb vezetője visszafogta magát Orbán illiberális útjának bírálatában, az amerikaiak élesebben kritizáltak. Bill Clinton volt amerikai elnök az aktuális ügyekkel foglalkozó Daily Show című műsorban azt mondta, Orbán a „tekintélyelvű kapitalizmus” csodálója, és soha nem akar távozni a hatalomból. „Az ilyen fickók rendszerint örökre hatalmon akarnak maradni és pénzt csinálni” – mondta Clinton. Néhány nappal később Barack Obama amerikai elnök a Clinton Alapítványnál mondott beszédében leckéztette meg Magyarországot, megjegyezve, hogy „Magyarországtól Egyiptomig egyre inkább véget nem érő szabályozások és nyílt megfélemlítések veszik célba a civil társadalmat”.


A magyar külügyminisztérium szerint Obama megjegyzései „nélkülöznek minden ténybeli alapot”. Magyarországon mintegy 80 ezer nem kormányzati (civil) szervezet tevékenykedik, és ezek mintegy 200 milliárd forint állami támogatást kapnak, Kovács Zoltán szóvivő szerint. A kormánynak nem áll szándékában akadályozni a tevékenységüket, de minden civil szervezetnek a magyar jogszabályoknak megfelelően kell működnie, függetlenül attól, hogy honnan kapják a pénzt.


Ilyen háttér előtt Navracsics Tibor volt igazságügyi miniszter rázós menetre számíthat, amikor meghallgatják az Európai Parlamentben.* Navracsicsot, aki mindvégig Orbán jobbkeze volt radikális reformjaiban, amióta a Fidesz négy éve hatalomra került, az Európai Unió oktatásügyi biztosának jelölték. Az oktatást az utóbbi években központosították Magyarországon. Egyetemei egykor arról voltak ismertek, hogy kiváló tudósokat és gondolkodókat képeztek, de ma figyelemre méltó módon hiányoznak a vezető egyetemek ranglistáiról. Az ellenzék Navracsicsot Orbán „lakájának” nevezi. Közeli kapcsolata a főnökével tehertétel lehet brüsszeli tevékenysége során.





* Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és uniós polgárságért felelős magyar biztosjelöltet szerdán az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága hallgatta meg.