Az amerikai egyetemekről
- Részletek
- Balogh S. Éva
- 2010. január 10. vasárnap, 05:51
Még doktorandusz koromban az egyik professzorom mondta nekem félig viccesen, hogy minél többet tud egy korszakról, egy országról, annál kevésbé képes sikeres előadásokat tartani. Elvész a részletekben. Bezzeg fiatal adjunktus korában, amikor Kelet-Európán és Lengyelországon kívül például elsőéveseknek kellett két szemeszteren keresztül általános európai történelmet tanítania, a középkortól Hitlerig és Spanyolországtól Oroszországig, „ragyogó előadásokat” tartott. Nem tudott sokkal többet bizonyos témákról, mint amennyit leadott.
Attól félek, velem is az fog történni, mint W.P. professzorral. Túl sokat tudok az amerikai egyetemi igazgatásról, és ahogy a magyarországi rendszer is komplikált, itt sem más a helyzet. Mindezt elmagyarázni olyanoknak, akik valószínűleg nem ismerik a részleteket, nehéz lesz.
Kezdjük először a legkézenfekvőbb különbségekkel. Míg Magyarországon a diákok tanszékekre jelentkeznek, addig az Egyesült Államokban a diákok egyetemekre pályáznak. Míg Magyarországon a felvételin lexikális tudást mérnek, az Egyesült Államokban „adottságot, alkalmasságot, rátermettséget, tehetséget” kell a diákoknak bizonyítaniuk. A tesztet, amelyet minden egyetemre, főiskolára jelentkező diák kötelezően kitölt, megír, SAT-nek hívják (esz-é-tí), ami a Standard Aptitude Test rövidítése. A teszt nem könnyű, és majdnem négy teljes órányi komoly szellemi teljesítményt igényel. Három részből áll: Olvasás, matematika és írás. Mindhárom rész eredményét külön és együtt összegezik, 200 és 800 pont között. Tehát a legmagasabb pontszám 2400 lehet. Ha valakit érdekel, itt talál példákat rá, milyen kérdésekkel találkozhat majd a teszten.
Régebben, 2005 előtt a teszt csak két részből állt (olvasás/verbal és matematika), így a legmagasabb elérhető pontszám 1600 volt. Ezek a pontszámok alapjában véve azt határozzák meg, hogy a diák milyen egyetemek közt választhat. Ritkán fordul elő, hogy alacsony pontszámmal valaki felvételt nyer az ország jobb egyetemeire. A legmagasabb pontszámok leginkább a leghíresebb egyetemeken fordulnak elő.
Feltehetjük persze a kérdést: mennyire megbízhatók az SAT eredményei. Szinte mérget lehet venni rájuk! Saját tapasztalataim alapján mondhatom, hogy nagyon ritkán, majdnem sohasem fordult elő, hogy egy alacsony pontszámmal rendelkező diák ragyogó teljesítményt nyújtott volna egyetemi évei alatt. Ennek az ellenkezője inkább megtörténhet. Egy nagyon okos, rátermett diák leginkább pszichológiai zavarok miatt nem tudott jó munkát végezni, de ilyen esetekben sem arról volt szó, hogy gyengén teljesített, hanem arról, hogy egyszerűen meg sem jelent az órákon, illetve a vizsgákon.
Mondhatjuk persze azt is, hogy méltánytalan mindössze egy teszt alapján elhatározni, ki hová fog egyetemre járni. Csakhogy! Először is többször lehet próbálkozni, hogy a diák valahogyan feltornássza pontszámait. Másodszor az egyetemek felvételi bizottságai számításba veszik a tanulmányi eredményeket is, de utánuk nem járnak extra pontszámok. Túl nagyok a különbségek középiskola és középiskola között, viszont ha a felvételt kérelmező igen magas pontszámmal rendelkezik, ugyanakkor nagyon rosszak a jegyei, akkor a felvételi bizottság százszor is meggondolja, felvegye-e az illetőt. Valószínűleg nem, mert ez „red flag”-nek (vörös zászló) minősül. Azt jelenti, hogy egy tehetséges, de lusta diákkal van dolguk.
Ezen kívül a középiskolás tanárok is írnak „ajánló leveleket,” de ezek sem nyomnak sokat a latba. Legtöbbjük halálra dicséri a diákját: életében neki még ilyen jó, tehetséges és szorgalmas diákja nem volt. Ha elolvastál egyet, jószerével az összes ajánló levél tartalmát ismered. De néha, nagyon ritkán, itt is akad kivétel, és megint inkább negatív értelemben. Olykor a tanár őszinte, és elmondja, hogy ezzel a diákkal nincs minden rendben.
Lépcsőház, Yale University Art Gallery - Forrás – flickr.com/ragesoss
Vannak más megfontolások is. Például ott van a Yale Symphony Orchestra, a futballcsapat vagy a sok-sok más, tananyagon kívüli tevékenység, amit itt az egyetemi évek szerves részének tartanak. Mivel 20 000 jelentkezőből mindössze 1300-at vesznek fel, a bizottságok szabadon válogathatnak a jól felkészült diákokból, az egyetem szükségleteinek megfelelően. Arra is gondolniuk kell, hogy a nemek aránya elfogadható legyen. Mivel a Yale vagy a Harvard nem regionális, hanem országos egyetem, arra is vigyázni kell, hogy földrajzilag minden állam képviselve legyen. Sőt, az utóbbi időben szép számban találhatóak külföldiek is, az én időmben leginkább törökök az ottani American Schoolból.
Végül szeretném eloszlatni azt a hiedelmet, hogy a bachelor diploma megszerzése mindössze három évet vesz igénybe az Egyesült Államokban. Az bizony egy négyéves stúdium eredménye. Hogy ez alatt a négy év alatt hány kreditórát (illetve tantárgyat) kell felvennie a diáknak, az az adott egyetemtől függ. Például az Ivy League egyetemek közül a Yale az, amelyik a legmagasabb óraszámot követeli a diploma megszerzéséhez. (Az Ivy League-be a következő egyetemek tartoznak: Brown University – Providence, Rhode Island; Columbia University - New York, New York; Cornell University - Ithaca, New York; Dartmouth University - Hanover, New Hampshire; Harvard University - Cambridge, Massachusetts; University of Pennsylvania - Philadelphia, Pennsylvania; Princeton - Princeton, New Jersey; Yale University - New Haven, Connecticut.) Maga a név az egyetemi futball világából jött. Ez a neve annak a bajnoki ligának, amelyben ezeknek az egyetemeknek a csapatai mérik össze meglehetősen szerény tudományukat egymással, minden évben, a futballszezon idején.
Egy másik különbség, ami szembetűnő a magyar és az amerikai egyetemek összehasonlításánál, hogy Magyarországon az egyetemek kevésbé egységesek az amerikaiakhoz viszonyítva. Például a Yale University felosztása a következő: Yale College, Graduate School of Arts and Sciences, School of Architecture, School of Art, Divinity School, School of Drama, School of Engineering and Applied Sciences, Law School, School of Management, School of Medicine, School of Music, School of Nursing, School of Public Health. Magyarországon az orvostudományi egyetem, a műszaki egyetem, a színház- és filmművészeti egyetem, a Liszt Ferenc Akadémia, a teológia és így tovább, mind-mind külön egységet alkotnak.
Végül szeretném megjegyezni, hogy a négyéves bachelor diploma szükséges ahhoz, hogy valaki tovább folytathassa tanulmányait valamelyik ún. „professional school”-ban. Tehát azok, akik orvosok akarnak lenni, az MCAT (Medical College Admission Test) sikeres eredményével felvértezve várhatják izgatottan, hogy felveszik-e őket az ország valamelyik orvosi karára. Ha a diák jogra akar menni, akkor jön egy másik teszt, az LSAT (Law School Admission Test). Ugyanez a helyzet business schoollal is, de ott még egy-két éves gyakorlati tapasztalatot is elvárnak a jelentkezőktől.
Az olvasóik valószínűleg csodálkoznak, hogy eddig alig esett szó a híres, hírhedt kreditrendszerről, amely láthatóan megkeseríti a magyar egyetemek életét, és amelyről, legalábbis szerintem, mindenféle tévhitek keringenek Magyarországon. Azért nem volt eddig róla szó, mert a kreditrendszer nem meghatározó eleme az amerikai egyetemek gyakorlatának. Hogy mikor jön egyáltalán szóba a „kredit”, arról talán holnap.
