Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. március 18.

• Nyomtatás

Részletek

2010. január 28. csütörtök, 07:44

Bolgár Gy. - Megbeszéljük

Bolgár György kérdései a 2010. március 18-ai műsorban

Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elutasította mintegy 200 civil keresetét Gyurcsány Ferenc és Veres János ellen, azzal kapcsolatban, hogy 2006-ban szerintük eltitkolták a valódi költségvetési adatokat. A bíróság szerint nincsenek erre vonatkozó jogszabályok.

Másik témánk, hogy az utolsó pillanatban állítólag meglódult az ajánlószelvények gyűjtése az MDF-nek. Ki ébredt fel és miért?

Ezzel is összefüggésben mit szólnak ahhoz, hogy a terrorizmus gyanújával börtönben lévő Budaházy Györgynek összejöttek a szükséges kopogtatócédulák, mint ahogy annak a kesznyéteni férfinek is, aki kertjének kerítésébe áramot vezetett és az agyon ütötte az uborkatolvajt. Milyen országban élünk?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy lemondott a Jobbik egyik szóvivője, mert kiderült róla, hogy egy melegfelvonuláson transzvesztitákkal ölelkezett, valamint marihuánát szívott. A Jobbik honlapján közölt életrajza szerint „az esti közös imádságok, bibliaolvasások, a közös szentmisék, családi programok, közös élmények, a családon belüli szeretet, összefogás, ragaszkodás ébresztettek rá, életem legmeghatározóbb dolga a családom”. Ha csak úgy nem?

És végül mit gondolnak arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint nem épülhet a tubesi radar. Valamint, hogy egyelőre senki nem mondja meg, miért is jártak Magyarország fölött izraeli felderítő repülőgépek, amelyek ráadásul Ferihegynél meg is mutatták magukat. Kémkedés, ahogy a Magyar Nemzet címe sejteti, vagy egyszerű gyakorlat?

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Lázár András: – Lázár András vagyok és már beszéltem önnel máskor is, ez alkalommal azonban más minőségben telefonálok, ezt a tisztesség kedvéért el kell mondanom.

Bolgár György: - Nem hallgatói minőségben telefonál most?

- De tulajdonképpen hallgatói minőségben, de el kell mondanom, hogy én korábban dr. Veres János pénzügyminiszter tanácsadójaként dolgoztam, és közvetlenül közreműködtem ennek a pernek a hátterében, és ott voltam a mai tárgyaláson is. Mivel ön ezt a témát napirendre tűzte úgy gondoltam, helyénvaló, ha néhány információt én is szolgáltatok önnek. Gyurcsány Ferenccel mint elsőrendű, Veres Jánossal mint másodrendű és a Pénzügyminisztériummal mint harmadrendű alperessel szemben indított 200 magánszemély polgári pert, személyiségi jogi pert. Ez később erős hangsúlyt kapott az Ítélőtábla ítéletében. Erre majd vissza fogok térni. A per folyamán természetesen az alperesi oldalnak bizonyítania kellett, és bizonyította is, hogy 2006-ban minden törvényes adatközlési kötelezettségének eleget tett. A kormány, a választásokat megelőzően egy korábban kialakított saját rendszer szerint is, és azon túlmenően egy saját maga által előterjesztett törvényi kötelezettség alapján is, minden adatot pontos, valós tartalommal tett közzé és minden adatot határidőben tett közzé.

- Ez a rendszer szigorúbb volt, mint a megelőző Orbán-kormány ideje alatt.

- Szigorúbb volt, teljes körű és részletesebb. Az alperesi oldal a bíróság előtt bizonyította, hogy eleget tett a kötelezettségeinek. A bíróság a perben nemcsak ennek alapján, hanem más jogszabályi kitételek alapján is döntött. Az elsőfokú bíróság a 200 magánszemély keresetét elutasította. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla a mai napon megerősítette az elsőfokú bíróság ítéletét, ezen kívül még fölvetett egy jogi kérdést, amelyet úgy látom, hogy a különböző sajtóorgánumok most felhoznak. Nevezetesen azt, hogy azokban a jogszabályokban, amelyek az adatközlést előírják, az adatközlés elmulasztására nincsenek szankciók. Ezt én egy figyelemre méltó kiegészítésnek tekintem, de nem változtat azon a tényen, hogy a másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla megerősítette az elsőfokú bíróság ítéletét, amely szerint ezt a keresetet elutasította.

- Az ítélőtábla azért említette ezt, hogy nincsenek is szankciók arra, ha valaki elmulasztja az adatközlést, mert ezzel gyengíteni akarta a másik megállapítást, miszerint még ha eltitkoltak volna is valamit, akkor sem lehetne szankcionálni, de ez független attól, hogy megállapították, hogy nem titkolta el?

- Ilyen megállapításra nem volt szükség a perben. Azért, mert a per más elemei alapján a felperesi keresetet már elutasították. Ezt a kiegészítést, ha jól értettem a szóbeli indoklást, amelyet egy kvázi ötperces bírói beszédben ismertettek, olyan összefüggésben említette a bíróság elnöke, hogy ennek alapján már eleve kétséges volt, hogy be kellett-e fogadni ezt a keresetet tárgyalásra vagy sem.

- Mert még ha esetleg igaz is lett volna, hogy eltitkoltak valamit, akkor sincs jogszabály, arra, hogy ezt szankcionálni kell.

- Akkor sincs jogszabály, és még egyéb jogfilozófiai összefüggések is voltak. Például a politikai jogoknak a polgári jogban való érvényesíthetősége tekintetében, de én ebbe nem mennék bele, mert nem vagyok jogász. Amikor azt mondom, hogy a Gyurcsány-kormány 2006-ban teljes körűen, határidőben és valós adattartalommal tett eleget minden adatközlési kötelességének, akkor én tulajdonképpen bátran és nyíltan felszólítok bárkit, hogy tessék ezt az állítást cáfolni, de nem általánosságban, hanem konkrétan.

- De ön tudja, hogy mindig általánosságban, viszont teljes határozottsággal mondják azt, hogy hazudtak, meghamisították a költségvetési adatokat és mondhat akárki akármit, hozhat a bíróság akármilyen ítéletet, ez akkor is így marad, ezt borítékolni tudom.

- Ez maradhat így, lehet hitvitákat folytatni, de úgy gondolom, hogy adatot hamisítani általánosságban nem lehet. Adatot úgy lehet hamisítani, hogy azt mondom, hogy a külkereskedelmi egyenlegünk ebben a negyedévben ennyi volt, noha tudom, hogy nem ennyi volt.

- Vagy a költségvetési hiány annyi volt abban a hónapban, és kiderül, hogy nem annyi volt, mert meghamisították.

- Én azt szeretném azoktól az emberektől kérdezni, akik a bal- vagy jobboldalon részt vesznek ebben a vitában, akármilyen állásponton vannak is, szíveskedjenek konkrétan megnevezni, hogy milyen adat az, amit eltitkolt ez a kormány, noha törvényi kötelezettsége lett volna nyilvánosságra hozni, és mi az, amit hamisan közölt. Soha senki nem mondott erre egyetlen konkrétumot sem ebben a perben, sem abban a politikai vitában, amely most már lassan négy éve folyik.

- Mindketten tudjuk, meg rajtunk kívül mások is, hogy itt egy dologra gondolnak. Ez a dolog nem is teljesen alaptalan, de nem adat. Arra gondolnak, hogy a 2006-os költségvetés hiányát jóval optimistábban, jóval kedvezőbben határozta meg a Gyurcsány-kormány, és ezzel együtt nyilván a Pénzügyminisztérium, mert ők csinálták ezt a költségvetést, mint ami a valóság volt. Ez volt az, amire utólag azt mondták, hogy félrevezették az országot. Már nem emlékszem pontosan mennyi lett volna az a hiány, ön talán emlékszik rá.

- 4,7 százalék.

- Igen 4,7 százalék, de azért már ebben is volt valamilyen félreértelmezhető vagy félreértelmezett csúsztatás, mert a 4,7 százalékba, ha jól emlékszem, nem számolták bele azt a talán 1,4 százalékot, amit a magánnyugdíjpénztári rendszer miatt szükséges állami kiegészítés jelentett, és azzal 6,1 százalék lett volna.

- Azt nem is kellett beleszámolni.

- Nem, de ez mégis hozzájárult, és ezzel már 6,1 százalék lett volna a hiány és ennek, ha nem lép közbe időben a Gyurcsány-kormány, kijött volna a duplája is. Erre mondták mindig azt, hogy itt mégis valami hamisítás történt. Ha már ön elmondta, hogy tanácsadója volt Veresnek, akkor mondja meg azt is, hogyan tudták ennyire félremérni vagy félrebecsülni ezt?

- Szeretnék az ön által elmondottakra két választ adni, egy politikait, meg egy közgazdaságit. A politikai válasz a következő. Amennyiben a Gyurcsány-kormányt felelőssé tesszük politikailag azért, hogy túl optimista volt a költségvetési hiányt illetően, mert ez volt a politikai érdeke, akkor tegyük felelőssé az Orbán-kormányt is, hogy négy évvel azelőtt túl optimista volt, az inflációt illetően túl pesszimista, mert ez volt az érdeke. Ez a politikai értékelés.

- Sőt, túl optimista volt, hogy megígérte a 7 százalékos gazdasági növekedést, amiből soha nem lett semmi.

- Abban is. Tehát a prognózisok tekintetében legyünk visszafogottak. Van egy közgazdasági magyarázatom is, aminek egy részét egy vitában hallottam öntől, de most ezt meg fogom ismételni. 2006 előtt a magyar gazdaság növekedése, a GDP növekedési üteme, négy vagy öt éven keresztül a duplája volt annak, mint az Európai Unióé. Ez az időszak volt az, amikor nagyon szerencsétlen módon, de közgazdaságilag nem alaptalanul, Kóka János gazdasági miniszter kiejtette a száján azt, hogy pannon puma. Nem volt ez egy szerencsés megfogalmazás, de valóban nagyon magas volt a növekedési ütem, és egyes közgazdászok azt mondták, hogy ez a gyors növekedés ki fogja termelni a hiánylimit tartásának a forrását, és így bele fogunk férni.

- Tulajdonképpen a Fidesz is ezt mondja, hogy azért kell adót csökkenteni, a vállalkozásokat ösztönözni, és nem a hiánnyal foglalkozni, mert ez majd ki fogja termelni a hiány forrását. Ezt mondják nyolc éve.

- Egyes közgazdászok véleménye ez volt. Más közgazdászok, köztük a Fidesz közgazdászai és Járai Zsigmond, akkori MNB-elnök, figyelmeztettek előre a költségvetési hiány növekedésére mint veszélyre. Nagyon nehéz a kormánynak eldönteni, hogy mely prognózisokat, mely szakértői véleményeket fogadja el. Azt el tudom mondani, hogy Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökeként, egyetlen prognózisa sem jött be. Ez biztos. Emlékszem, amikor azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy a magyar gazdaság szörnyű állapotban van, és mi ott a minisztériumban összenéztünk, hogy mi lesz egy ilyen kijelentésnek a következménye. Az lett a következménye, hogy nőtt a BUX és erősödött a forint. Ezután Járai elment külföldre, és ott is tartott egy sajtótájékoztatót, Nyugat-Európában. Ismét elmondta, hogy a magyar gazdaság nagyon rossz helyzetben van. Összenéztünk megint, hogy most mi lesz ennek a következménye, és nőtt a BUX és erősödött a forint.

- Most a napokban pedig elismerte, hogy talán hiba volt túlságosan erősen tartani a forintot.

- Igen, ez is egy kérdés. Én azt mondom, hogy az ő prognózisát bizonyos fenntartásokkal kellett fogadnunk, és másoknak is. Valamilyen prognózisszámokat a kormány elfogadott, és hosszú ideig úgy tűnt, hogy ezek tarthatóak is. Nagyon közel voltunk a választásokhoz, amikor kiderült, hogy ez problematikus, de hogy nemcsak a kormány számára látszott ez, azt onnan lehet tudni, hogy minden adat publikus. Magyarországon a kormánynak nincs információs monopóliuma. Nincs olyan makrogazdasági adat, amihez mások, magánszemélyek, kutatóintézetek vagy bárki ne férhetne hozzá. Némi közgazdasági ismeret szükséges ahhoz, hogy az alapadatokból a származtatott adatokat kiszámolják. A prognózisok kérdése nehezebb dolog, és vitathatóbb is. Mondhatni a jóslás, becslés, hasra ütés kategóriába tartozik, még ha közgazdasági érvelést használunk is.

- De ez biztos, hogy nem a tényadatok világa.

- A tényadatoknál ilyen nem volt. Tehát aki azt állítja, hogy adatokat hamisított a kormány, az hazudik. Ezt én most meg tudom erősíteni és hozzáteszem, hogy ebben az ügyben Veres János rágalmazási pert indított Balsai István ellen.

- De ennek még nincs vége.

- Ez még kezdeti stádiumban van. Hozzáteszem, hogy a kormány gyakorlata szerint, az MSZP-nek határozottan az volt az álláspontja, hogy nem kriminalizálja a politikát, és a politikai ellenfeleit ilyen ügyek miatt nem pereli be. A jobboldali ellenzék igyekezett a kormányoldalt, a Szocialista Pártot, kriminalizálni és minden kijelentésért mindenkit beperelni. Ha valaki az interpellációs válaszába nem azt és nem úgy mondta, akkor megtalálták a módját, hogy bepereljék. Vagyis ez egy rossz gyakorlat, nyilvánvalóan ettől el kell térni. Visszatérek a mostani perre, egy-két mondta erejéig. A magánszemély felpereseknek az volt a pozíciójuk, és ezt a bíróság is megerősítette, hogy az ő politikai és közgazdasági hitüket, meggyőződésüket a bíróság előtt szerették volna megerősíteni. A magyar bíróság helyesen ismerte fel, hogy a bíróság nem erre van rendelve, erre nem alkalmas, a bíróság nem az a fórum, ahol ezt meg lehet tenni, és az elutasításnak ez is oka volt.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Megkértétek Gyurcsány Ferencet, hogy tartson értékelőt az elmúlt évekről. Ő igent mondott, holnap meg is tartja, de az ügy érdekes fejleménye, hogy a napokban kiderült, kicsi az a csarnok, ahová a beszédet, illetve ezt a rendezvényt terveztétek, ezért átviszitek a SYMA Csarnokba. Ilyen sokan jelentkeztek?

Bauer Tamás: - Ez történt, igen. Mi részben postán, részben e-mailben küldtük szét a meghívókat a Magyar Demokratikus Charta aláíróinak, és kértünk visszajelzést. Kiderült, hogy olyan nagy a jelentkezés, hogy muszáj egy nagyobb helyiséget, nagyobb termet találni, hogy ne legyen botrány, amikor be kell jutniuk az embereknek.

- Minek tulajdonítod, minek tulajdonítjátok, hogy ekkora az érdeklődés Gyurcsány iránt? Hiszen nem ő a miniszterelnök-jelölt, és láthatóan nem ő az MSZP fő kampányarca, és ez rendben is van így, hiszen ő egy volt miniszterelnök.

- Én annak tulajdonítom, hogy volt miniszterelnök és, hogy a magyar választók egy része, ma nyilvánvalóan kisebbsége, fontosnak tartja az ő személyét, az ő tevékenységét és kíváncsi arra, hogy mit fog mondani.

- Nem tudjátok előre, hogy mit fog mondani? Annyi alkalma volt az elmúlt években, hogy elmondja, amit akar.

- Ma sem tudjuk, én most sem tudom, hogy ő holnap mit fog mondani. Honnan is tudnánk? Ő tudja, hogy holnap mit fog mondani. Sok alkalma volt arra, hogy a mindenkori helyzetről beszéljen az elmúlt hat évben, de arra még nem volt alkalma, hogy közel egy évvel a lemondása után beszéljen arról, hogyan látja ma mindazt, amit csinált, meg amit nem csinált, és hogyan látja a mai helyzetet. Erről az elmúlt hetekben csak nagyon szűk körben beszélt. Most valamivel szélesebb körben fog tudni beszélni róla.

- A valamivel szűkebb körű megnyilatkozásai is egyrészt nagy figyelmet keltettek, másrészt láthatóan rossz hangulatot váltottak ki párttársai, politikustársai körében. Találgatták, hogy miért mozgolódik Gyurcsány, mit akar. Magát akarja megmutatni, esetleg le akarja nyomni Mesterházy Attilát?

- Én nem vagyok a szocialista párt tagja. Egy másik pártnak voltam korábban 18 évig a tagja.

- Nem szégyen az, SZDSZ-nek hívták.

- Igen, az SZDSZ-nek. Tehát azt, hogy odabent mi van, azt én is csak a televízióból tudom. Viszont azt hiszem, tegnap vagy tegnapelőtt a televízióban Szanyi Tibort hallottam, akit erről kérdeztek a Ma reggel című műsorban, és ő azt mondta, teljesen természetes, hogy Gyurcsány is elmondja a véleményét.

- Én is megkérdeztem Mesterházy Attilát, és ő is ezt mondta. Nem is mondhat senki mást, de ettől még lehetnek ellenérzések.

- De ezt mondják, a többit pedig bízzuk rájuk.

- Gyurcsány a Fidesz részéről ennek a kampányna, mindenképpen célpontja volt a legutóbbi pillanatokig, és még valószínűleg lesz is, főleg amiatt, hogy holnap megszólal. Nem rossz vajon, hogy a célpont megint megmutatja magát?

- Én utoljára azt hallottam, minden fideszes politikustól, hogy majd április 11-én vagy 25-én véget ér a Gyurcsány-korszak. Vagyis ő, ha meg se mukkan, akkor is célpont. Ezen akkor sem lehet változtatni, ha ő hallgat. Viszont azok, akiknek az ő álláspontja fontos, azok nem tudják, hogy ma mit gondol. Azt gondolom, hogy a fideszes szavazókat nem fogja megrendíteni az, amit Gyurcsánytól hallanak, mert nekik most is nagyon rossz a véleményük róla és a politikájáról. De Magyarországon a választók mintegy fele, vagy több mint a fele, nem fideszes szavazó, és köztük nyilván sokan vannak, akiket érdekel, hogy mit mond Gyurcsány Ferenc.

- Igen, ez biztos így van. Téged, aki nem vagy MSZP-s, ellenben SZDSZ-es voltál, miért érdekel, mit mond? Hiszen gondolom, fejből is el tudnád mondani azt az öt vagy tíz dolgot, amit valószínűleg mondani fog, bár Te sem tudod pontosan, hogy mire fogja helyezni a hangsúlyt.

- Mindig érdekelt, most is érdekel. Akármi történt is az elmúlt időszakban, ő a magyar politikának, a magyar demokratikus politikának fontos alakja. Ezért természetes, hogy engem is érdekel, ő hogyan látja a dolgokat. Hogyan látja azt, hogy mi történt jól, mi történt rosszul ebben az elmúlt nyolc évben. Kövér László nyolc sötét évnek nevezi ezt az időszakot, és ezzel nem áll egyedül. Kialakult a magyar politikai közvéleményben, és nemcsak a Fideszben, egy olyan kép, hogy ezt a nyolc évet ezt szégyellni kell úgy, ahogy van, hogy ez egy elhibázott, elrontott, katasztrofális nyolc év volt. Elvesztegette Magyarország ezt a nyolc évet. Biztos, hogy sok minden történt, ami érthetővé tesz ilyen véleményeket is, de nagyon sok minden történt, ami ezzel ellentétes. Tehát sok dolog történt, ami előre vitte az országot ebben a nyolc évben, és érdemes ezt a kérdést komolyan szemügyre venni. És ebből a szempontból természetesen nagyon fontos, hogy mit mond erről ennek a nyolc évnek az egyik főszereplője.

- Szerinted Gyurcsány megszólalása, nagy közönség és érthetően nagy közfigyelem előtt, segíti a magyar baloldalt abban, hogy megmozgassa a csalódott és elbizonytalanodott szavazóit?

- Az a gyanúm, hogy Gyurcsány nem valószínű, hogy új szavazókat állít a szocialista párt és általában a demokratikus oldal mellé ezekben a napokban. De az valószínű, hogy azokat, akik demokratikus pártra akarnak szavazni, megerősíti abban, hogy el is menjenek szavazni, és abban, hogy nem szégyenkezve kell elmenniük. Tudatában kell lenni annak a sok mindennek, ami nem jól sikerült, ami kifejezetten ártott ebben a nyolc évben, de annak is tudatában kell lenni, ami előrevitte az országot, ami használt Magyarországnak, amitől azt mondhatjuk, hogy Magyarország szabadabb, élhetőbb volt sok tekintetben, mint korábban. Ennek érdemes tudatában lenni, és ebben a tudatban érdemes elmennie szavazni annak, aki demokratikus pártra, például a Magyar Szocialista Pártra szándékozik szavazni, és semmiképpen nem szabad otthon maradnia.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Kezdem nem érteni ezt a sávolyi Balatonring-ügyet. A mai Népszabadságban is azt olvastam, igaz kérdőjellel, hogy Hungaroring-Balatonring csata folyik Sávolyon? De már tegnap az ATV műsorában Suchman Tamás ugyanerre célzott, hogy a Hungaroring eltérő érdekei állhatnak a háttérben, és valamiféle konkurenciát láttok ebben a MotoGP versenyben. Úgyhogy gondoltam, megkérdezek egy illetékest. Igaz ez?

Palik László: - Nagyon szépen köszönöm, mert először érkezik meg hozzánk, illetve hozzám ez a kérdés.

- Mint újságíró, biztos nem szívesen válaszolsz a kérdésekre, ezért meg se próbálják, nem?

- Ezt nem tudom. Én nagyon szívesen válaszoltam volna. Tovább megyek, Suchman Tamás úrnak is nagyon szívesen válaszoltam volna, ha egy ilyen kérdést feltesz nekem, ugyanis nem is ismerjük egymást. Én inkább elmondanám, hogy mi az én személyes véleményem a Balatonringről, ugyanis, bevallom nagyon őszintén, nem tudok olyanról, hogy a Hungaroringnek bármilyen ellenérdeke lett volna, vagy lenne. Egyrészt nagyon sajnálom, hogy jelen állapotok szerint szeptemberben nem lesz verseny, mert én nagyon örültem volna neki. Tovább megyek. Azt gondolom, hogy a Hungaroringnek is nagyon jó lett volna. Az én szigorúan szakmai véleményem szerint ez az ország három hasonló versenypályát is elbírna, egyet nyugaton, ez lenne a Balatonring, egyet középen, ez a Hungaroring, egyet pedig az ország keleti részén. Azt gondolom, hogy ez képes lenne a turizmust, a gazdaságot élénkíteni.

- És nem teljesen ugyanaz a vevő-, érdeklődő-, nézői kör jönne el.

- Pont ide akarok kilyukadni. Hadd mondjak egy példát. Aki valaha járt Forma1-es versenyen és MotoGP-n is, és hála a jó istennek nekem az életemben szerencsém volt nagyon sok versenyen részt venni mind a két sorozatból, az tudja, hogy köszönőviszonyban sincs a kettő egymással. Amíg a Hungaroringen a legdrágább jegy 400 euró, ami nagyságrendileg 100 ezer forint, addig egy gyorsasági motoros VB futamon a legdrágább jegy 100 eurós nagyságrendű. Ha megnézünk egy parkolót a két versenyen, látjuk, hogy egy gyorsasági motoros világbajnoki futamon szinte csak motorkerékpárok vannak a parkolóban, hiszen az a közönség affinitása, ez iránt érdeklődnek.

- Nyilvánvalóan ez egy másfajta életforma, másfajta érdeklődés, másfajta gondolkodás, másfajta izgalom, és ezért oda mennek, ami őket érdekli.

- Még valamit hadd mondjak el. A Hungaroringen ma lehetetlen lenne fizikailag megrendezni egy MotoGP futamot. Ha alkalmassá tennénk a Hungaroringet egy MotoGP verseny megrendezésére, akkor viszont alkalmatlan lenne Forma1-re, mert olyan eltérő szabályozási rendszerek és olyan eltérő biztonsági feltételrendszerek vannak, amik ezt szinte lehetetlenné teszik. Hadd mondjak egy példát. Míg a Forma1-ben ma már tendencia, hogy leaszfaltozott bukóterek kellenek, hogy még a bukótérben is korrigálni tudjon a versenyző, addig a MotoGP-nél fellazított kavicságynak kell lenni, hogy tompítsa az ütést.

- Hogy ne üsse agyon magát, ha kiesik.

- Pontosan. De mehetek tovább. Nézzük a rázóköveket. A rázókövek, amiket a Forma1 miatt meg kellett magasítanunk, hogy a versenyzők ne menjenek át rajta, egy MotoGP futamon életveszélyesek a versenyzőkre, hisz a térdük nem egyszer az aszfaltot éri. Ha elakad egy ilyen rázókőben, akkor menthetetlenül elesik. És még sorolhatnám tovább ezeket az elemeket.

- Nincsenek olyan rendezvények a Hungaroringen - és most a Forma1-et ne számítsuk bele - amelyeket viszont meg lehetne tartani egy motorversenypályán is, és ezért, miután egy versenyből még nem él meg egy ilyen pálya, mégiscsak konkurenciái lehetnének egymásnak?

- Az Ecclestone-modell okán a Hungaroring Forma1-es licenccel rendelkező pálya. Az év közbeni hasznosítás a teljes rendszer tekintve egy 5 százalékosos tétel.

- Gyakorlatilag az a három nap hozza a bevétel 95 százalékát?

- Igen, gondoljunk bele. Én nagyon örülök, ha promóciót kap a Hungaroring, akár így, akár úgy, de azért ez egy kilenc főt foglalkoztató vállalat. Tehát a feltételezést sem értem, hogy milyen …

- …Szóval elnök úrnak kilenc ember fölött van valamiféle rendelkezési, utasítási joga?

- Igen. Ebből a szempontból nem egy óriási hatalmi központ. Talán a külföldi befektetők is el tudják mondani, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy elkezdődött a tervezése ennek a versenypályának, a Hungaroringen dolgozó szakemberek, akik a Forma1-et készítik elő, és adott esetben motorversenyeken is részt vesznek a szakmai képességeik okán, mindenben megpróbáltak és megpróbálnak segíteni. Nekik a legnagyobb veszteség, hogy jelen állapot szerint nem tudják kamatoztatni szeptemberben az ismereteiket. De mondok még egy nagyon vadat. A Hungaroring Sport Zrt. vegyes tulajdonú társaság. Az egyik kisebbségi meghatározó tulajdonos az Osterman Formula1 Kft., amely a jegyeket is értékesíti a Forma1-re. Nekik is megállapodásközeli állapotuk van a MotoGP szervezőivel a jegyértékesítésre, és azért nem tudnak ismereteim szerint a tárgyalásokban tovább menni, mert nincs verseny, nincs, amit értékesítsenek. Tehát még a Forma1 rendezésében, bonyolításában résztvevő embereknek is veszteséges, mind anyagi, mind munkalehetőségbeli veszteség. És sportszereteti veszteség is, hogy nem lesz verseny. Tehát azzal ellentétben, ami elhangzott, a Hungaroringnél lévő emberek lennének a legjobban elkeseredve, ha ebből nem lenne verseny. Lassan két és fél évtizednyi tapasztalatunk, hogy ebben a sportban a lehetetlen is lehetségessé válik egy idő után. Hozzáteszem, ezt a fórumot felhasználva, ha bármiben tudunk a továbbiakban, ahogy tettük eddig is, segíteni, nagyon szívesen segítünk. És hangsúlyozottan nem értem, hogy mi alapján terjedt el, hogy a Hungaroring valamilyen módon a MotoGP ellen van.

- Talán azon az alapon, hogy akkor a két ring kioltaná egymást. Holott, te is utaltál már rá az elején, hogy akár három ilyen, hasonló jellegű és súlyú versenyt is el lehetne képzelni az országban. Az egyik erősíti a másikat. Ha Magyarországról tudják, hogy van itt egy Forma1-es verseny, van itt egy MotoGP verseny, és volna egy harmadik, ezekhez hasonló, majdnem olyan szintű, súlyú, érdeklődést kiváltó verseny, akkor az országnak ez a fajta márkaneve megerősödik, és közismertebbé válik a lehetséges nézők körében.

- Egyetértek. A mániám az, hogy Forma1-re például azért van szüksége már negyed százada ennek az országnak, mert a turizmusunk számára, ami szerintem húzó iparágunk tudna lenni, nagyon fontos eszköz. A Hungaroring Budapest orientációjú. Van egy másik mániám, egy picit hadd legyek személyesebb ebből a szempontból, és az értetlenségemet továbbra is hadd tartsam fenn, hogy a Balaton a másik ilyen központja az országnak, ami a turizmus ékköve lehetne. Azt gondolom, hogy Európa legnagyobb édesvízi felülete erre méltán kandidálhat.

- Mégiscsak valamilyen különlegesség, még ha nem is tenger. De talán épp ez benne a különleges, hogy egy kellemes, nagy tó, édesvízi felület, ahol csónakázni, vitorlázni, fürödni, vagy akár borozni is lehet.

- És ahol a kisfiaimat tudom nevelni, mert korán meg fognak tanulni úszni, és imádják a balatoni létet. Meggyőződésem, hogy ma már csak Balatonnal, csak heggyel, csak vízzel nem lehet dolgokat eladni, ehhez attrakciók kellenek, ahogy mostanában mondani szokás. Annál jobb attrakciót, minthogy a Balaton tőszomszédságában egy ilyen nemzetközi sporteseményt megrendezzenek, én nem tudok elképzelni. Lehet, hogy az első évben vagy az első években csak a motorversenyre jönnének a látogatók, mert az érdekli őket, de nem tudják kikerülni Sávoly mellett a Balatont, és itt ragadnak, aztán megszeretik, és visszatérnek. Én azt gondolom, hogy mindannyiunknak, akik Balaton-mániásak vagyunk, mindent meg kell tennünk azért, hogy ez történjen.

- Akkor most szavadon foglak. Azt mondod mindent meg kell tennünk, és már előbb is mondtad, hogy ha tudunk segíteni, akkor segítünk. Mi az, amiben tudnátok?

- Azt gondolom, hogy eddig minden olyan kérés, kérdés, ami hozzánk, akár a befektetők részéről, akár az állami szervek részéről érkezett ebben a kérdéskörben, az megválaszolásra, kidolgozásra került, sőt a szakembereket is rendelkezésre bocsájtottuk. Ha ebben a munkában továbbra is részt vehetünk, mert hívnak minket, akkor nagyon szívesen segítünk, ahogy tettük ezt eddig is. Mindenfajta ellenszolgáltatás nélkül. Ezért mondom, hogy a felvetést sem értem. Ennek a folyamatnak az előkészítő munkái bő másfél éve, két éve zajlanak. Ez alatt az idő alatt mi mindig ott álltunk, amikor szükség volt ránk, és állni fogunk a jövőben is. Az, hogy belekeverték a Hungaroringet ebbe a folyamatba, minket még nem tántorít el, mert szeretjük a technikai sportokat. Azt gondolom, hogy azokkal az emberekkel, akikkel idáig együtt tudtunk működni tökéletesen jó hangulatban, a jövőben is együtt fogunk tudni működni.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Gyarmati István: - Hadd ne kritizáljam a kollégáit. A cím- és a témaválasztás mindig sugall valamit, ezzel természetesen szenzációt keresnek. Rengeteg ilyen repülő van, általában nem Izraelből természetesen, hisz az messze van, hanem máshonnan. Ezeknek a repülőgépeknek valamerre repülniük kell. Amennyire én tudom, ez egy kiképző repülés volt, pilótákat képeztek ki. Ha ránéz Izraelre, nyilvánvaló, hogy onnan alapvetően nyugat és észak felé tudnak repülni, hiszen a többi út nem igazán nyitott az izraeli repülőgépek számára.

- Minden irányban ellenség van. Ebben az irányban viszont gyakorlatilag szövetségesek.

- Igen, de ehhez mondjuk nem kell szövetségesnek lenni.

- Például Törökország nem biztos, hogy a legjobb barát, de azért a NATO tagja. Arrafelé jöttek a gépek, Törökország, Bulgária, Románia. Errefelé lehet repülni és kész.

- Így van. Ha ezek kémrepülőgépek lettek volna, és bekapcsolják azokat a berendezéseket, amelyekről nem tudjuk, hogy volt-e a fedélzetükön, azt még a Tubesen már nem épülő radar nélkül is észrevették volna a magyar elektronikus figyelők. De nem tudok róla, hogy ilyet észleltek volna, és nem is katonai gépként, hanem polgári repülésként voltak bejelentve, polgári útvonalakon repültek. A katonai repülőgépek általában nem ugyanazokon a légi folyosókon közlekednek, mint a polgári repülőgépek. Tehát úgy tűnik, hogy ez egy teljesen normális polgári célú gyakorló repülés volt, amit katonai lajstromozású, regisztrációjú gépekkel végeztek.

- Ön nagykövet is, helyettes honvédelmi államtitkár is volt, tehát önnél alkalmasabb személyt nem is kérdezhetnék arról, hogy akkor miért nem lehet ezt ilyen egyszerűen megmondani? Ön, ha mondjuk hivatalban volna, megmondhatná?

- Én megmondanám, nem tudom, hogy még kit kérdeztek és ki mit mondott.

- A Nemzeti Közlekedési vagy a hírközlési és akármilyen hatóság adta az engedélyt.

- Persze. Mindenki, aki át akar repülni, a Külügyminisztériumon keresztül diplomáciai jegyzékben kér engedélyt, és a megfelelő civil hatóság megadja. Egyébként a magyar repülésirányítás most már teljesen civil irányítás alatt áll.

- De akkor mi elől kell menekülni? Ennek a hatóságnak az embere azt mondta, hogy hadd ne mondja meg, a Külügyminisztérium ehhez a hatósághoz küld, a HM a Külügyminisztériumhoz. Miért nem lehet két egyszerű mondatot mondani, hogy uraim, hölgyeim nincs ebben semmi rendkívüli, ilyenfajta repülések rendszeresen vannak. Nyilván azért látták meg ezeket a gépeket Ferihegynél, mert azt is gyakorolták, hogyan szálljanak le, de aztán nem szálltak le, hanem mielőtt leszálltak volna, felrepültek. Ez is a gyakorlat része.

- Igen, én úgy gondolom, hogy ez történt. Ha ők tudnak valami mást, és azért nem mondják ezt, akkor az egy másik kérdés. Én nem tudok semmi mást, de ugye nincsen meglepve, hogy a magyar közigazgatás tologatja ezeket a dolgokat ide-oda.

- Akkor mint volt vezető köztisztviselőt kérdezem, hogy mi ez a félelem, mi ez a kicsit bürokratikusnak is nevezhető, de inkább minden felelősséget hárító magatartás? Mi bajuk lehet, hogy ha mondanak két ilyen mondatot?

- Azt nem tudom, de úgy gondolják, hogy abból semmi bajuk nem lehet, ha nem mondanak. Ez egy alapvető hozzáállás, a választások előtt, és Magyarországon az utóbbi években különösen. Én ezt nem tartom jónak, mert úgy gondolom, hogy egy köztisztviselőnek kötelessége a közvélemény teljes és valósághű tájékoztatása, amennyire ezt a titoktartás követelménye megengedi. Ha volt valami titok, az egy másik kérdés. Én nem tudok róla, hogy lett volna, de én nem is vagyok benne a rendszerben, hála istennek, jó néhány éve, és nem is akarok.

- De ami nem titok, azt nyugodtan el lehetett volna mondani.

- Én úgy gondolom, hogy el kell mondani, főleg, ha felmerül egy ilyen kérdés. Arról nem is beszélve, hogy ha nem mondják el, azzal támogatják az összeesküvés-elméleteket, amelyek gyártásában egyébként is nagyon jók vagyunk.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >