Standard: Magyarországnak fel kellene ébrednie




A Der Standard című bécsi lap online kiadásában Magyarország elfecsérelt negyedszázada címmel közölte Gregor Mayer cikkét. A keleti tömb egykori mintareformere 1989 óta a kihagyott esélyek országává lett.


A 36 éves budapesti egészen sajátosan látja a hazáját. A szülei már kisgyerek korában elköltöztek vele (Nyugat)-Németországba: ott élt 13 éven át, hogy aztán Kanadában töltsön hat évet. A kommunikációs és marketingszakember 2004-ben tért vissza Magyarországra. Kíváncsi volt, mi lett az országából. De csábító volt az a lehetőség is, hogy itt építse ki saját multikulturalitását.



Forgatagos Budapest


Magyarország addig látszólag sikeres átalakuláson ment át. Éppen az Európai Unió tagjává vált. A rivalizálás a jobb- és a baloldali tábor között ugyan elkeseredett volt, de addig még minden választáson teljesen demokratikusan kormányváltás következett be. A főváros, Budapest olyasvalaki számára, mint Fazekas, izgalmas volt, és sok esélyt kínált. Hemzsegtek a tevékenységek és a kezdeményezések. A miliő kocsmáiban kreatívok, eredeti figurák és életművészek nyüzsögtek. „Hihetetlenül kellemesen lehet élni ebben a városban” – lelkendezik Fazekas.


Fazekas hazatérése előtt két évvel a választásokon a szocialisták a liberálisokkal együtt szűk vereséget mértek a jobboldali populista Orbán Viktorra. Ő 1998-tól 2002-ig kormányzott. Már akkor is érezhetőek voltak tekintélyelvű hangulatai. A választási vereséget eleinte nem akarta elismerni. Heteken át az utcára szólította híveit. „A haza nem lehet ellenzékben” – oltotta beléjük.


2006 tavaszán Fazekas Dánielt mélységes sokk érte. Szélsőjobboldali tüntetők megrohanták az állami televízió épületét, és felgyújtottak néhány stúdiót. Az Orbán-hívek és a szélsőjobboldaliak heteken át tüntettek az újra megválasztott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen. Gyurcsány a szocialista frakció előtt mondott, bizalmasnak szánt beszédben – amely később kiszivárgott – hevesen agitált a reformok mellett, és közben, obszcén kifejezésekkel aláfestv, beismerte, hogy a 2006-os választások előtt hazudtak az embereknek a költségvetés helyzetéről.


A zavargások során szerzett első ízben nevet magának a szélsőjobboldali párt, a Jobbik. Ezzel egyidőben az is felfűtötte az érzelmeket, hogy az észak-magyarországi faluban, Olaszliszkán roma csőcselék megölt egy tanárt. A nyíltan antiszemita és rasszista Jobbik egy évvel később megalapította a félkatonai Magyar Gárdát „a cigánybűnözés elleni polgári védelemként”. A Jobbik 2010 óta stabilan a harmadik legnagyobb párt a parlamentben. Orbán újra és újra magáévá teszi a Jobbik témáit, hogy maga mögött egyesítse a jobboldali tábort.



Gyurcsány, a „béna kacsa”


Gyurcsány a 2006-os zavargások után politikailag „béna kacsa” volt, de csak 2009-ben mondott le. Reformtervei egyikét sem tudta megvalósítani. A 2008-as globális pénzügyi válság a politikai elitek kudarca miatt sebezhető gazdaságot különösen keményen sújtotta. A szociális lecsúszás sokak számára mindennapi tapasztalattá, legalábbis fenyegetéssé vált. A leszerepelt baloldal romjain Orbán 2010-ben kétharmados többséget szerzett. Új alkotmányt alkotott, amely a politikát etnocentrikus alapra helyezte, korlátozta a sajtószabadságot, megnyirbálta az Alkotmánybíróság hatáskörét, és olyan mechanizmusokat alakított ki, amelyek egyre inkább megnehezítették a demokratikus kormányváltást.


Fazekas Dániel Orbán hatalomátvétele után vezető szerepet vállalt a Milla tiltakozó mozgalomban, amely nagy tüntetéseket szervezett a restriktív médiatörvény és az Orbán emberei által átkorbácsolt alkotmány ellen. Idővel azonban a Milla vesztett a lendületéből. Fazekas visszavonult a mozgalomból. „A Milla jó volt, de nem volt elég jó. Kiválóak voltunk tiltakozás tantárgyból. De soha nem tudtuk megtenni a következő lépést a tartalmak és a nekik megfelelő struktúrák felé. Szabadidős történet maradt” – von mérleget.


Orbánnak áprilisban egyértelműen sikerült újraválasztatnia magát. Ezúttal azonban a célnak megfelelő módon kellett módosítani a választójogi törvényt ahhoz, hogy szűk kétharmados többséget szerezzen a parlamentben. A populista továbbra is azon van, hogy bebetonozza a hatalmát. Nacionalista jelszavakkal uszítja híveit az EU ellen, amelynek támogatásait szívesen elfogadja, hogy kiossza az oligarcháinak.



A cél az „illiberális állam”


Putyinnal tart, és meghirdeti „a liberális demokrácia végét”. „Felépítjük az illiberális államot” – hangoztatta júliusban egyik beszédben. A példaképek: Oroszország, Törökország, Kína, Szingapúr.


Fazekas nem ringatja magát illúziókba. „A fordulat óta eltelt 25 évben Magyarország elmulasztotta az esélyt, hogy megérkezzen a való világba. Elherdált idő volt” – mondja. Úgy véli, az EU-nak nem volna szabad több pénzt adnia az Orbán-kormánynak, és Magyarországot el kellene szigetelni. „Semmi sem fog megváltozni, hacsak nem lesz valami olyan kollektív élmény, amely sokkolja az embereket. Amely ráviszi őket, hogy felébredjenek. De még akkor is: már nincs meg a civil tudásunk. Orbán már nincs – és akkor?” Rövid szünetet tart, és aztán hozzáteszi: „Nagyon szar az egész, de ezen végig kell menni.”