rss      tw      fb
Keres

Welt–Navracsics: A Nyugat sosem védett meg bennünket, 1945-ben sem




A Die Welt című konzervatív német lap Boris Kalnoky interjúját közölte Navracsics Tiborral: Oroszország el fog fordulni Európától. Navracsics magyar külügyminiszter a szankciók ésszerűségéről, a Moszkvától való félelemről és a Nyugat lojalitásáról.


Die Welt: – Miniszter úr, ön hamarosan EU-biztosként Brüsszelbe megy. Orbán Viktor miniszterelnök Öntől a Magyarország és az EU-bizottság közötti kapcsolatok „egészen új rendszerét” várja. Ez hogy megy majd?


Navracsics Tibor: – Eddig alig volt kapcsolat a mindenkori magyar EU-biztosok és a magyar kormány között. Ezt a kapcsolatápolást kell most kialakítani. A többi országban ugyanis nagyon is szokás, hogy uniós biztosként az ember természetesen a közös európai érdekeket képviseli, ugyanakkor azonban mintegy információs csatornát is alkot a sajt kormánya és a bizottság között. Természetesen úgy, hogy ez ne fajuljon lobbizmussá.


– Ön a hírek szerint a bővítésért felelős biztos tisztségére jön számításba – ez már biztos? Ha igen, miben látja a legfontosabb feladatait?


– Ez végső soron a bizottság elnökének a döntése. Mi informálisan jeleztük, hogy legszívesebben az EU szomszédsági és bővítési területét vállalnám. A legfontosabb feladat ezen a területen természetesen a nyugat-balkáni államok csatlakozásának előkészítése lenne, és alapvetően az EU bővítésének célként való fenntartása. Mi magyarok nagyon jól tudjuk, hogy a bővítés nem egyszerűen gazdasági kérdés, hanem fontos Európa geostratégiai stabilitása szempontjából. Ez így volt már a közép-európai államok és aztán Horvátország csatlakozásánál is. Az olyan nyugat-balkáni államok, mint Szerbia és Montenegró csatlakozása további hozzájárulás lenne ehhez a stabilitáshoz. Ami a szomszédsági politikát illeti, Ukrajna erősebb bevonása az első perctől kezdve fontos téma lesz, de ehhez a területhez tartoznak az arab államok és ezeknek az országoknak az átalakulása az arab tavasz után.


– Oroszország meg akarja osztani az Európai Uniót. Magyarország ehhez nem járul hozzá? A visegrádi államok Magyarország miatt már ma is teljesen megosztottak abban a kérdésben, hogy milyen magatartást kell tanúsítani Oroszországgal szemben az ukrajnai válságban.


– Ön ebben biztos?


– Orbán maga mondja, hogy nem lehetséges konszenzus, mert ez Lengyelország számára nemzetbiztonsági kérdés, míg Magyarországnak csupán gazdasági érdekek kérdése.


– Ez egyszerűen a tények leírása, emellett ezt a nézetet osztjuk Szlovákiával. Robert Fico szlovák kormányfő mondta elsőként, hogy az Oroszország elleni szankciók kontraproduktívak. Valóban vita van erről, amely azonban nem korlátozódik ránk és Szlovákiára vagy a visegrádi államokra. Értjük azt is, hogy Lengyelország és a balti államok földrajzi helyzetük miatt a biztonságukat fenyegető veszélyként látják az ukrajnai konfliktust. Egy szlovén vagy egy magyar ezt valószínűleg másként éli meg. Nemcsak azért, mert távolabb vagyunk, hanem azért is, mert Lengyelország és a balti államok számára a volt szovjet uralom sokkal brutálisabb volt, mint nekünk.


– Ezt tényleg így szét lehet választani? Lehetséges, hogy a volt keleti tömb egyik államát veszélyezteti Oroszország, de a többit nem?


– Itt tulajdonképpen a szankciókról van szó, és Orbán miniszterelnök annyit mondott, hogy a problémát így nem lehet megoldani. Ellenkezőleg: attól tart, hogy mi sokkal inkább rászorulunk az orosz nyersanyagokra, mint Oroszország a mi termékeinkre. A szankciókkal csak azt fogjuk elérni, hogy Oroszország még átfogóbban elfordul Európától. Az első jelek már láthatók is: Moszkva Kínából és más országokból szerzi be azt, amit Nyugatról már nem kap meg, és most ezekbe az országokba exportálja a nyersanyagait is. Végül Európa gyengébb lesz, és Oroszország csak a hátát fordítja felé. Orbán Viktor ezzel a nézettel nem áll egyedül Európában – legfeljebb ő az, aki ezt a legvilágosabban kimondja.


– Magyarország hintapolitikát folytat Oroszország és a Nyugat között?


Miféle hintapolitikát?


– Nos, egyfelől elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, másfelől elutasítja az Oroszország elleni szankciókat.


– De hiszen ez csak azt a véleményünket tükrözi, hogy a szankciók hatástalanok lesznek. De betartjuk őket. A szankcióktól legerősebben sújtott első öt európai ország között vagyunk. Csak a mezőgazdaságban napi 70 millió forint kárunk keletkezik. De betartjuk a szankciókat. Csak azt mondjuk, hogy olyan utat kellene találni, amelyen egyrészt magunknak kevesebbet ártunk, másrészt a probléma jobban megoldódik. Magyarország lojális az EU iránt. Lojálisak vagyunk a NATO iránt is. Teljesítjük a kötelességünket. Ám azok közé az országok közé tartozunk, amelyeket gazdasági téren a leginkább veszélyeztet az Oroszországgal való konfliktus. Energiaellátásunk 80 százaléka érkezik Oroszországból Ukrajnán át. Érdekünkben áll a konfliktus megoldása, mert ha ez nem sikerül, akkor Magyarország minden esetben az egyik legnagyobb vesztes lesz.


– Budapesten olyan híresztelések vannak forgalomban, hogy Magyarország, miután bezárta észtországi nagykövetségét, be akarja zárni a többi balti államban lévő követségeit is.


– Nem. Nekünk is fájt az észtországi nagykövetség bezárása, és személyesen kerestem meg észtországi kollégámat, hogy megmagyarázzam a dolgot. Új nagykövetségeket akarunk nyitni két fontos régióban, ahol eddig kevéssé voltunk jelen: Mongóliában és Dél-Amerika északi részén, ezért Ecuadorban nyitunk képviseletet. Ehhez a pénzt kizárólag az észtországi nagykövetség bezárásával tudtuk biztosítani. A kapcsolataink egyébként is mindenekelőtt kulturális jellegűek, és van ott egy kulturális intézetünk. A diplomáciai és konzuli feladatokat egészen jól lehet teljesíteni Finnországból.


– Magyarország fél Oroszország hatalmától és Európa gyávaságától? Ön bízik a Nyugatban, hogy megvédi Magyarországot Oroszországtól?


– Magyarország rossz tapasztalatokat szerzett a Nyugat szolidaritásával. A Nyugat 1945-ben és 1956-ban nem állt ki Magyarország mellett, hogy megvédje Oroszországtól. Én személy szerint ennek ellenére bízom abban, hogy a tagságunk a NATO-ban és az EU-ban megfelelő védelmet biztosít. És bízom abban, hogy manapság Nyugat-Európa politikusai is értik, hogy Kelet-Európa országai teljes mértékben Európához tartoznak. De nagyon gyorsan meg fogjuk látni, hogy megvéd-e bennünket a Nyugat. A balti államok NATO-támaszpontokat követelnek a területükre, és a NATO erősebb katonai jelenlétét. Fontos teszt, hogy ebbe a NATO belemegy-e.


– Magyarország nem akar ilyesmit?


– Mi jelenleg nem vagyunk annyira fenyegetettek, mint a balti köztársaságok. De ha a NATO a Baltikumban jelenlétet mutat, mi is biztonságban érezhetjük magunkat. Amennyiben azonban a NATO elutasítja ezt, akkor a magyarokban is felmerülhet a gyanú, hogy ha mi hasonló helyzetbe kerülünk, a NATO minket sem fog megsegíteni.