Kanadai lap: Kanada fizeti a magyar harci pilóták kiképzését




Az Ottawa Citizen című lap David Pugliese londoni keltezésű cikkét közölte Kanada fizette a készpénzhiányban szenvedő Magyarország harci pilótáinak továbbképzését címmel.


A NATO-szövetséges Magyarország annyira szűkében van a készpénznek, hogy a Citizen rendelkezésére álló iratok szerint Kanadának kellett közbelépnie azzal, hogy fedezi a magyar harci pilóták gyakorlásának költségét.


Magyarország a pénzügyi problémái miatt nem tudta megengedni magának, hogy évi kilenc millió dollárért elküldje harci pilótáit a kanadai Saskachewanban, a Moose Jaw városkában lévő NATO Repülés Továbbképző Központba (Flying Training Centre) – derül ki a kanadai Nemzetvédelmi Minisztérium és a Kanadai Légierő dokumentumaiból.


Így Kanada adta a pénzt a 2012-es és 2013-as továbbképzés fedezésére. A minisztérium felajánlotta, hogy idén 9, 2015-ben 10 és 2016-ban 11 millió dollárt fizet a magyar pilóták továbbképzésére – áll az iratokban.


Magyarország azt kérte Kanadától, hogy 2021-ig fedezze a költségeket.


Magyarország nehézségei a NATO néhány újabb tagjának pénzügyi gyengeségét mutatják. A szövetség jelentősen bővült az elmúlt évtizedben, több kelet-európai országot vett fel.


Magyarország 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz.


Ezek közül az országok közül néhánynak azonban gondot okoz, hogy anyagilag lépést tartson a NATO-partnereivel, és katonai költségvetésük halvány azokhoz a dollármilliárdokhoz képest, amelyeket az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, de még Kanada is költ ilyen célra.


Lettország például évi 295 millió dollárt költ védelemre, Litvánia 400, Észtország 485 milliót.


Martin Shadwick, a New York Egyetem stratégiai tanulmányok professzora azt mondta, hogy az ukrajnai orosz akciók több kelet-európai országot arra indítottak, hogy megvizsgálják a katonai felszerelések vásárlásának és légvédelmük javításának a lehetőségeit.


„Az a probléma, hogy nincs sok elkölthető pénzük. A kérdés pedig az, hogy felkérik-e a többi NATO-tagállamot ezeknek az alapoknak a biztosítására” – mondta Shadwick.


Barack Obama már adott egymilliárd dollár katonai segélyt a NATO hadgyakorlatok finanszírozásának támogatására és katonai segélyek nyújtására olyan nem NATO-tagállam országoknak, mint Ukrajna, Moldova és Grúzia.


Ukrajna, amely szintén szeretne csatlakozni a NATO-hoz több országot felkért, köztük Kanadát, hogy járuljon hozzá katonai felszereléseihez, és ezzel segítsen az Oroszország által támogatott szeparatista lázadók elleni harcában.


Kanadai eddig mintegy ötmillió dollár értékben nyújtott halált nem okozó segélyt, ezen belül hálózsákokat, elsősegély-készleteket és golyóálló mellényeket.


Ám Vadym Prystaiko, Ukrajna ottawai nagykövete a Citizennek nemrég adott interjúban azt mondta, országának most puskákra, páncélozott járművekre, megfigyelő eszközökre és más felszerelésekre van szüksége.


Ukrajna azt is bejelentette, hogy 2017-re hárommilliárd dollárral többet költ a haderejére. Nem világos, honnan szerzi majd meg ezt a pénzt.


A nemzetközi Valutaalap figyelmeztetett, hogy Ukrajnának a következő hónapokban akár 19 milliárd dollár sürgős segélyre is szüksége lehet ahhoz, hogy a felszínen maradjon.


Elemzők szerint az ország várhatóan a NATO-tagállamokhoz fordul majd pénzügyi segítségért és katonai támogatásért.


Stephen Harper miniszterelnök, aki jelenleg angliai látogatáson tartózkodik, a NATO-vezetők csütörtöki csúcsára Walesbe érkezik.


A szövetség vezetői a NATO további megerősítésének módjait és az Ukrajnának nyújtandó segítséget vitatják majd meg.


A konzervatív kormány közölte, hogy kész mérlegelni az Ukrajnának nyújtandó nagyobb támogatást mind gazdasági téren, mind a katonai segítséget illetően.


A 28 tagú szövetség az évek során bővült és olyan országokat is felvett, mint Albánia és Horvátország.


Néhány tagállam, mint a 2004-ben csatlakozott Bulgária tartós gazdasági nehézségekkel küzd.


Noha Bulgária olyan szinten tudta tartani a katonai kiadásokat, amelyet a NATO elfogadhatónak tartott, hadereje nem volt valami lenyűgöző – írta egy tanulmány, amely 2010-ben készült az új NATO-tagállamokról az Egyesült Államok Hadserege Szövetsége számára.


„Bulgária múltbeli és jelenlegi gazdasági helyzete azt mutatja, hogy hozzájárulása a NATO-hoz korlátozott marad, így nem lényeges a szövetség számára. Ez azt jelzi, hogy Bulgária értéke tagállamként mindenekelőtt földrajzi elhelyezkedésében és a Nyugat iránti elkötelezettségének politikai jelképességében van” – állapította meg a tanulmány.


Shadwick szerint a NATO újabb tagállamai közül sok korábban Oroszországgal állt szövetségben, és közülük több is arra számít, hogy nyugati katonai segélyt kap, ezen belül felszereléseket, felajánlott továbbképzéseket vagy készpénz-injekciókat.


A kanadai kormány a Moose Jaw-ban és Cold Lake-ben tartott repülési képzéseket díj fejében nyújtja a NATO-nak és más államoknak. Korábban Magyarország, Dánia, Olaszország, Szingapúr és Szaúd-Arábia küldött hallgatókat a programokra. Az instruktorokat több más állam mellett Finnország, Németország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada biztosítja.